Teleöntik a nagyvárosokat betonnal, hogy a nyári hőség idején élhetetlen, forró katlanná váljanak. Ez még hagyján: mindezzel párhuzamosan sorra vágják ki a fákat és ritkítják a zöld területeket, hogy a szétöntött beton lehetőleg mindent megolvasszon maga körül, és még a hűsölni vágyó járókelők se leljenek megkönnyebbülésre.
Az aberrált mérnökök és polgármesterek rémuralmának meg is van a logikus következménye. Tömegével kapnak hőgutát az emberek a nagyvárosokban, az idősebbek, illetve szívproblémákkal küzdők pedig ezerszám hullnak el a betontenger perzselő ölelésében.
A betonszarkofágokká átalakított nagyvárosok átlagosan 1,5 celsius fokkal bizonyulnak forróbbnak a nyári időszak alkalmával a vidéki kis településeknél. Az abszolút rekordernek az erdélyi Kolozsvár számít, hol egy The Lancet felmérés alapján 4,1 fokkal növekedett meg a hőmérséklet a heveny fairtás hatására.
Ugyanezen kutatás megvizsgálta azt is, mi volna, ha a nagyvárosokban másképp, hangyányit zöldebb környezetben élnének az emberek. Ehhez 93 európai metropolisz jellemzőit írták össze.
Átlagolásuk szerint jelenleg a nagyvárosi környezet alig 15 százaléka rendelkezik növényzettel vagy zöld területtel. Amennyiben ezek arányát 30 százalékra növelnék, éves szinten 2644 korai elhalálozás volna meggátolható, a nagyvárosok levegője pedig 0,4 fokot hűlne.
Nem sok, de korunk klímaválságában minden lehetőséget meg kell ragadnunk a javulásra. Érdemes megjegyezni, hogy nem kizárólag a halálozások számának redukálása a fő feladatunk. Hozzájuk képest sokszoros arányban vannak jelen a hőguta vagy napszúrás végett orvosi kezelésre, kórházi ellátásra szoruló betegek, kiknek zsugorodó számaránya a téli időszak során roppant túlterhelt egészségügyi intézmények büdzséjét is kiegyensúlyozottabbá teheti.
Számos népszerű turistadesztináció, kiváltképp London és Barcelona konkrét ütemtervet fogalmazott meg, miszerint a lakosság, karöltve a városirányítókkal elkötelezik magukat a zöld területek arányának 30%-os szint fölé való növelésére. A városi parkok és erdőségek a hatékony hőszabályozás és párásítás mellett az autók szennyező kipufogógázának és a városi szmognak a megkötésében is kiváló szolgálatot tesznek.
A kutatók megállapítása szerint minél keletebbre vetjük tekintetünket az öreg kontinensen, annál nyilvánvalóbbnak mutatkoznak a zöldítés előnyei. Budapesten tehát a közölt adatoknál is nagyobb mértékű csodát tenne a közterületek zöldítése.
