Egyesek úgy vélik, a COVID-oltás magánügy. Mások úgy, hogy közügy. Mindkettőjüknek igazuk van.
Magánügy, mert egy értelmes világban az ember egészségügyi kondíciója nem tartozik saját magán és orvosán kívül másra. Eddig ez volt a szisztéma. Ha akar, mesélhet róla, de nem kötelező. Magánügy, mert amennyiben tényleg igaz ama mese, hogy a kísérleti COVID-vakcinák életet mentenek, hogy megakadályozzák a vírus terjedését, hogy hatékonyak és biztonságosak, akkor minden oltott nyugodt szívvel húzhatja ki magát, hogy én védve vagyok, és innentől kezdve semmi negatív viszonyulásom nincs az oltatlanokkal, hiszen az ő oltatlanságuk védettségemtől fogva nincs hatással rám. Nyugodtan bedobhatunk együtt egy pofa sört.
Mégsem ez az oltottak részéről közszájon forgó filozófia. Az ő véleményük szerint az oltás közügy. Amennyiben az egész világ nem oltatja magát, a belém injektált három-négy-öt-huszonnyolc vakcina sem ér semmit. Ugyan akadnak súlyos mellékhatások, melyek alatt szenvedek, sínylődök, de ha én már bevállaltam ezt a „közjó” érdekében, legyen kötelező mindenki másnak is a mellékhatások béklyója alatt tengődni! Én, a betegeskedő, szenvedő, haldokló, COVID-ot három dózis vakcina után is elkapó oltott védett vagyok, az egészséges, életvidám, betegséget nem látott embertársaim, főképp a gyermekek fertőzők, betegséghordozók, rémhírterjesztők, vírustagadók és társadalomból kizárandó leprások.
Az egészség a XXI. századi Magyarországon bűncselekménnyé vált. Az élet, mely többek közt a nagyvilágban szabadon való járás-kelést jelenti irtandó, korlátozandó, a betegség és halál viszont beköltözött a kötelező érvénnyel követendő törvényi előírások paragrafus-tengerébe.
A halál bűzében vergődő lubickolás kívánalmait a megbéklyózó gyilkos törvények mellett a tömegmédia elmebeteg és mételyező propagandája pecsételi meg. Szerintük az oltást követően megbetegedő, majd elhalálozó áldozat oltatlan, a teljesen eltérő okokból kifolyólag kórházba került áldozat COVID-os, az oltatlan COVID-áldozat pedig vírustagadása és tudományellenessége következtében nyerte el méltó büntetését.
A COVIDiktatúra szentségtelen apostolai az okkultista ráolvasás (PCR varázspálca), a fekete mágia (médiapropaganda), valamint az átokszórás és boszorkányság évezredes hagyományait gyakorolják, melyek csak azért tűntek el a közbeszédből az utóbbi néhány száz év során, mert más elnevezést aggattak ugyanarra a jelenségre. A propaganda által napi szinten mantrázott mindmeghalunk narratíva totális tébolya még a legedzettebb elmét is képes megfertőzni, hogy a rettegés, félelem, távolságtartás és oltakozás össznépi szinten űzendő kool-aid kultusszá válhasson.
Az okkultista varázsigék rendjéhez csatlakozik kiegészítésképp az utóbbi nagyjából száz év totalitarizmussal foglalkozó regényeinek (1984, Szép új világ, A 22-es csapdája) használati utasításként és felhasználói kézikönyvként való alkalmazása. Az újbeszél és duplagondol követelményrendszere össznépi társadalomszervező elvvé lett az utóbbi évtizedekben.
A rendszer alázatos szolgáinak nézőpontjából roppant mód megéri oltottnak lenni. Ugyan a várható mellékhatások, a harmadik dózis vakcina beinjektálását követően továbbra is fennálló békétlenség, irritáció és szűnni nem akaró félelem (főképp az egészséges oltatlanoktól) mindegy szálig vádló módon rombolják porig a hivatalos COVID-narratíva értelmét, valamint épelméjűségének bírságok és elhurcolások által érvényesített elismertetését, ám a politikai újbeszél gondolatszótárát elsajátító rettegő oltottak a közeledő halál minden megnyilvánulását az élet és szabadság igéinek ismerik el, hiszen az utasításoknak megfelelően így kötelező viszonyulni az intézményessé és törvényessé tett emberölő hazugsághoz.
Az oltottak egy öngyilkos, halálkultuszt űző szekta részévé lettek. No de hogyan is süllyedhettek idáig?
Aki azt hiszi, hogy minden rettegő és gyűlölködő oltott kizárólag saját magát pakoltatja koporsóba, annak részére kötelességemnek tartom felhívni a figyelmet: egyetlen öngyilkos szekta sem kizárólag a maga elpusztítására rendezkedik be, hanem a teljes környezetét, akit csak ér igyekszik magával rángatni a sírgödörbe.
A COVID-kultusz fanatikus űzői nem csupán magukat, hanem egészséges, oltatlan embertársaikat is meg akarják ölni. Lássunk egy részletesen kibontott példát arra, hogyan és miért.
A minap kaptam a hírt, hogy egy újabb, viszonylag fiatal rokonom halt meg. Még nem töltötte be a 40-et. Nagyon régóta nem találkoztunk, őszintén szólva arra sem igazán emlékszem már, hogy nézett ki. Tavalyelőtt egy még fiatalabb távoli ismerősöm halt meg motorbalesetben, aki csak egy évvel volt idősebb nálam. Felmerülhet a kérdés: mi történhet a nagyvilágban, ahol ennyire megszaporodott a tragédia, a váratlanul jött halálesetek száma, a rettegtetés, az elnyomás, mégis gyakorlatilag mindenki, aki továbbra is a rendszer taposómalmában sínylődik, olyan szerepet játszik, mintha minden rendben volna, sőt, látszatok szintjén éli tovább a pandémia-riogatás előtt megszokott elfuserált életét?
Az említett rokonom halála igazából nem egy hihetetlen véletlen. Több éven át hallottam róla a pletykákat, hogy alkoholizmusba és láncdohányzásba temetkezett, mentális állapota nagyon mélyen volt, barátnője hosszú évekkel ezelőtt elhagyta, az egyetlen biztosnak hazudott kapaszkodójából, a Tesco-s állásából pedig egy leépítés alkalmával kirúgták. Holott valami 15-20 évet nyomott ott le lojális munkavállalóként.
Itt vagyok mellette én, aki hasonló sorsban tengődtem, mínusz dohányzás és alkoholizmus. Engem is kitaszított a rendszer, elvette megélhetésemet, és egész létemet skizofrén állati elnyomás alá helyezte: csináld azt, amit mi követelünk, különben meghalsz, de ha azt csinálod amit mi követelünk, akkor is meghalsz, plusz még játszadozunk is veled, folyamatosan életveszélyben tartunk, zsarolunk, fojtogatunk, fenyegetünk, alázunk, pocskondiázunk, és alapjában véve megakadályozzuk, hogy a valós életfeladatoddal foglalkozz. Mindezen sorsot te választottad magadnak, hiszen a rendszerkényszerek kierőszakolta sodródás teljes mértékben az egyén döntése.
A családom értékítélete szempontjából én is egy ilyen „elbukott diák” vagyok. Soha életemben nem voltam alkalmas a szolgaságra, de kényszerből mindent megtettem (egy ideig), amit a rendszer megkövetelt. Keserűen kellett tudomásul vennem, hogy a rendszer szolgálata nem elég: az elmém és a testem feletti uralmat is át akarják venni. Nem elég gondolkodni, úgy kell gondolkodni, ahogy azt az aberrált rendszer és benne annak retardált kiszolgálói megkövetelik. Nem elég tudással rendelkezni, kizárólag olyan jellegű tudást szabad felhalmozni, mely valamely marginális, teljesen értelmetlen részterület túlzásokba menő ismeretét jelenti. Kötelező full fogyatékosnak lenni, ám egy roppant marginális részterületen zseninek kell mutatkozni.
Így lehetséges annak végrehajtása, hogy segghülye primitív állatok, kiknek a világ valódi működéséről az ő kis szűk szektás területükön kívül fogalmuk sincsen, tartsanak fenn egy komplett világrendet.
Legyen kötelező alkalmazkodni elmebeteg és fogyatékos ösztönállatokhoz, akik az öncélú elnyomás, erőszak és fenyegetőzés minden létező eszköztárát bevetik a rabszolgasorban tartásunkra. Akiben megszólal a lelkiismeret szava, elkezd bizonytalankodni, hogy talán mégsem úgy működik ez a rendszer, ahogy általános iskola első osztályától kezdve az elménket indoktrinálták annak kötelezően elsajátítandó és integrálandó hazugságaival, azt megfenyegetik, megbüntetik, tönkre teszik, ellehetetlenítik, végül öngyilkosságba kergetik. Igazából tökmindegy, milyen módon, csak a rendszer, valamint annak csinovnyikjai részéről meggyilkolt áldozat tűnjön balesetnek, öngyilkosságnak, esetleg COVID-fertőzésnek.
A családomban én vagyok a fekete bárány, én vagyok, aki rosszul látja a világot. Mondják, akik gyakorlatilag születésem óta gyógyszerfüggőségben élnek, három marék bogyót kapkodnak nyakló nélkül és anélkül, hogy egyáltalán tudnák, mit szednek, akik napi szinten kizárólag a halálról képesek diskurálni, vagy ha mégsem, akkor arról, hogy mennyire jól vannak, miközben egyetlen jól irányzott provokatív kérdéssel ki lehet belőlük hozni az őrjöngő-tomboló démont. Láncdohányosok, notórius hazudozók, ál-spiritiszták, a képmutatás tudományát napi szinten űzők.
Én vagyok az egyetlen, aki kisebb időszaki problémáktól eltekintve egészségesnek mondhatom magam, aki nem kapkod naponta 2 marék gyógyszert (vitaminokat ugyan szedek, de azokból is keveset), és aki nem rabszolgája a hányadék rendszernek, bár az minden áron igyekszik visszatuszkolni abba a halálfélelembe, melyben mintegy három évtizeden át erőszakkal benne tartott. Világéletemben gyűlöltem a hazugságot, sőt, általában véve képtelen vagyok hazudni az irhám mentése érdekében. Amikor időnként mégis megpróbálkoztam vele, a szám akkor is az igazat mondta, és igazmondásomért gyerekkoromtól kezdve megkaptam a jól megérdemelt példás büntetést.
Keserű ébredésem az elmebeteg halálkultusz világ valóságára mostanra vált igazán teljessé, de utólag visszatekintve akár szerencsésnek is gondolhatnám magam, amiért a COVID-kultuszba beragadt szektások előtt hosszú évekkel utolért a kiégés, a depresszió, az önfeladás, az „ennél a világnál még a halál is jobb” filozófiája. Mire megjött a COVID-riogatás, jobbára túllendültem a kényszerű gyászidőszakon, és mostanra nincs semmim, ami a rendszerhez köthetne. Ami megmaradt korábbról, amiért úgymond érdemes volna létezni, azt mindegy szálig szépen egyesével elvették tőlem.
Így tehetem meg, hogy míg a legtöbb haldokló, rettegő COVID-hívő mindenféle bírságoktól, megszólásoktól, megszégyenüléstől rettegvén hugyozza össze magát a fosos pelenkája hordása közben, én bárminemű félelem és billentyűzetemre lakat tétele nélkül megírhatom az igazságot. Nem az én érdemem. Soha nem kívántam, hogy bárkinél jobbnak képzelhessem magam akármilyen szempontból. Nem én és a hozzám hasonlóan gondolkodók a fellengzősek, hanem az aberrált és hulladék világ a benne döglődő, haldokló, pusztuló emberekkel süllyedt le a béka segge alá.
A teljes, ismert rokonságom, kikről tudok is valamit, mindegy szálig benne vannak a COVID-kultuszban. Mindenki legalább kétszer, de inkább háromszor oltatott. Múlt hónap óta tudtommal én vagyok a teljes rokonságom körében az egyedüli oltatlan. Egy a tizenöt ellen. Innen szép nyerni. Természetesen meg is kapom ezért a jogos szégyenítést: én, az egészségére a lehetőségeihez mérten gondot viselő ember nem törődöm magammal, önfeladásban élek, ugyanakkor az oltás felvételének megtagadása révén túlontúl önző és magamnak való vagyok. Mindez egyszerre, Mi ez, ha nem az orwelli duplagondol révén kibontakozó össznépi skizofrénia a maga hús-vér valóságában?
Eme kitérőt követően hoznám vissza az elhunyt rokonom példázatát. Mint említettem, nagyon régóta küzdött reménytelenül alkoholizmusával, láncohányosságával, depressziójával. Mikor megkaptam az ő halálhírét, meg az émelygést keltő meghívót a temetésére, természetesen egyből kaptam a kizárólagosan szóba jöhető választ, hogy miért is kellett meghalnia. Őt is a COVID vitte el. Kórházba szállították, de hiába, már nem tudtak segíteni rajta. Ki sem fogjátok találni, mi okozta a hozzátartozók szerint az ő pusztulását: az, hogy
hozzám hasonlóan ő sem akarta beoltatni magát.
Azért halt meg a rendszerből kitaszított, depressziós, magányos, alkoholista, láncdohányos ember egészen fiatalon, mert visszautasította az oltást! Folytatólagosan szívott és nyelt magába kétféle mérget, mégis az vitte őt a halálba, hogy emellé nem volt hajlandó egy részére felajánlott harmadik típusú mérget is a vérereibe fecskendeztetni! Nem a halálfélelme ölte őt meg, az önkontrollt vesztett áldozat elméjébe fecskendezett gyilkos propaganda, az állandó, napi szintű életveszélyes fenyegetettség és a fulladásos halálhoz vezető totalitárius hazugságokban vergődés (lásd Lelki eredetű betegségek lexikona), á, dehogy… az oltatlanság az ő halálos, irgalmat nem érdemlő bűne!
És ezt elhadarják nekem, mint a robotgép, hogy majd én is az ő sorsára jutok, ha megmaradok egészséges oltatlanként.
De nem ez az egyetlen, amivel meg akarnak ölni, hiszen 33 éve folyamatosan, legalább heti szinten kapom drága rokonaimtól a hazugságokat az éterbe. Hullanak körülöttük az emberek, mint a legyek, és ezek a hazudozó, autoriter, zsarnokoskodó mocskok még mindig annak tudják be a mai fiatalság bukását a bér -és adósrabszolgaság végletekig feszített rendszerében, hogy nem volt sorkatonaság, nincs önfegyelme az elméje feletti totalitárius uralmat átvevő hatalom halálos szorításában sínylődő diákságnak, meg persze büdös a munka, mert elégedjen meg a szarházi kölke százezer Forintos fizetéssel a százhúszezres albérlet kipengetésére meg a sok tízezres semmiért fizetendő diákhitel törlesztésére.
Ezeknek az állatoknak az elemi matek is megostromolhatatlan magaslatokat képvisel, mégis diktálják az egész emberiség sorsát, mert nem a tudás, értelem és tisztesség jutalma a pénz, hanem a seggnyalásé meg a gusztustalan féreg lété. Csak ezt ugye nem mondják el előre az iskolában.
Van, aminél még a halál is jobb, és az pontosan a totalitárius hazudozás révén érvényesített rabszolgasors a hozzá tartozó rabszolgamorállal és rabszolgaerkölcssel párosítva.
Mára kizárólag olyanok maradtak a rendszer szolgálatában, s ezen belül hatalmi pozícióban, akik az ösztönállati követelőzésen felül semmire nem képesek. Irtják a tudást, az erkölcsöt, az értelmet, pusztítják és kizsákmányolják a szorgalmat, majd azzal pózolnak, hogy mindent, amit az általuk kifosztott, majd szemétdombra vetett rabszolgahad felépített, azt ők hozták létre egyes-egyedül. Hódoljatok, parasztok!
Hát akkor hadd lássuk, ezek a bűnöző pszichopaták hogyan építenek fel komplett infrastruktúrát, ellátási láncot a saját két kezükkel, hogyan marad finanszírozható a nyugdíjrendszer, ha az értelem meg a tehetség mind elvándorol a tömeggyilkos patkányok béklyója alól.
Majd a 80 éves nyugdíjasa szépen visszamegy szenet lapátolni, ha szeretne következő nap is fedelet a feje fölé. Majd a bírságolgató pártállami csinovnyik szépen hordja a maltert, lapátolja a ganét, ha továbbra is akar falatot a szájába, mert az általa koldusbotra juttatott jobbágysereg nem fogja többé megtermelni az ő élelmiszerét, amit aztán kisajátíthat pár tollvonással. Majd az „aki nem dolgozik, az ne is egyék” létfilozófiát követő idióta pszichopata barom emelgetheti fájó derekával a mázsás zsákokat 45 év szolgálat után is. Az ilyen alakoknak 90 évesen is ott a helyük az ültetvényen, hiszen aki nem dolgozik, ne is egyék! Még hogy nyugdíj, miről beszélsz, te lusta disznó?! Takarodó latrinát pucolni, meg házat vakolni! Aki még mindig sorkatonaságot akar, az kap olyan katonás rendet a pofájába, hogy a fal adja a másikat! Tessék, még több lezárás, maszkhordás, tesztelés, ti mocskos állatok! Haptákba!
Közben mi, a rendszerből kicsatlakozott szabad emberek élvezzük a felemelkedés, a korlátlan szabadság és a végtelen lehetőségek nedűjének édes zamatát. Ezzel a retardált cirkusszal meg nem foglalkozunk többet, pusztuljon az aberrált, hulladék, ganajtúró rendszer!
Oly sok évtizednyi terror, hazudozás és bűnözés után végre elkezd úgy működni a rendszer, ahogy az elvárható. Mindenki azt kapja vissza, amit megérdemel, amit másoknak ad, amit beletett a szisztémába. Aki másokra rabszolgaságot követel, az menjen rabszolgának. Aki cinikus tollvonásaival rabolja el mások javait, azok tapasztalják meg a nélkülözést. Akik katonás rendet, példás fegyelmet akarnak, engedelmeskedjenek a kiszámíthatatlan és elmebeteg parancsok végeláthatatlan árjának addig, míg fel nem fordulnak.
A totalitárius hazudozás mára elérte zenitjét. Az egészséges emberek betegek, a betegek egészségesek. A motorbalesetben elhunyt COVID-halott, az oltott halálozás oltatlan, az egyéb okokból elhunyt vakcinaellenes COVID-áldozat. A folytatólagos okkultista ráolvasásba beledöglő magányos és függő személy azért hal meg, mert túl kevés méreg került az ereibe.
A haldoklók zöld kártyát, és utazási jogosultságokat kapnak. Az életvidám, mozgékony fiatalokat korlátozzák, bezárják, ellehetetlenítik. A haldoklók ráolvassák a betegséget és a halál bűzét a befolyásolható egészségesekre, az egészségeseket pedig megbírságolják és elhallgattatják, amennyiben azok merészelnék életre és örömre hívni az epés gyűlölködés árjában vergődő haldoklókat.
A koronavallás, a vakcinakultusz, a maszkos okkultizmus hívőtábora egy igazán förtelmes öngyilkos szektává kezd formálódni, akik viszonylagos épségben maradt embertársaikat is megtámadják, megölik. Semmi más esélyünk nincs ellenük, mint elmenekülni a rendszerből és hagyni, hogy ez a bűzös, döglődő, zombi szekta önmagát eméssze fel és rá nézve teljesüljenek ama ítéletek, melyeket fröcsögő pofájukkal az általuk elpusztítani szándékozott áldozataikra kívánnák ráolvasni.
Sajnos, mire ez beteljesül, nagy valószínűség szerint a fél emberiséget elragadják nyálkás mancsaikkal, hogy magukkal ránthassák őket a pokolba.
