Azt hihetné az ember, az incel-jelenség tényleg a férfitársadalom egy pokoli rétegének bugyraiból bontakozott ki. Erre kiderül, hogy ténylegesen teljesen másról szól az egyre népszerűbb megbélyegzés köré szőtt történet.
Mindennek valóságáról egy fiatalember és az ő viszonylag szexi feleségének szerelmi története kapcsán nyerhetünk megvilágosodást.
A vonatkozó dokumentumfilm arról szól, hogy egy krónikus beteg amerikai csávó egész véletlen megismerkedett Facebookon egy filippínó lánnyal, akivel aztán sikerült szerelembe esnie. Egyetlen, áthidalhatatlannak tetsző probléma akadt csupán kettejük viszonyában, az eleve nem éppen emberbarát távolságokon felül. A sclerodermában szenvedő Scott orvosai utasítása szerint nem ülhet repülőre, mivel minden egyes hasonszőrű akciójával az életét kockáztatja. Betegsége kinézetét is meghatározza, így Scott meglehetősen alultáplált tinédzser befolyását kelti – önhibáján kívül.
Miután a nem mindennapi romantikus affért részletező videó napvilágot látott, egy ideig minden rendben volt, majd valamikor idén tavasszal a passport bros mozgalom kapcsán a feministák célkeresztjébe került az ifjú pár Twitteren.
A Twitter-kommentelők értékítélete szerint Scott nem érdemel magának ilyen dögös feleséget, hiszen hát ronda szegény. Illendő volna inkább incelként megdöglenie.
Az őrjöngő gyűlölködők táborának oroszlánrészét nem az ellenlábas alfahímek vagy ténylegesen is incel irigykedők alkották, hanem lila hajú feministák, megkeseredett középkorú nők, illetve a maguk fajtája iránt megvetésüket kinyilvánító bétahímek, akik rendre ekézték a boldogságban élő párt.
Rögvest meg is vádolták a Divine nevű asszonykát, hogy minden bizonnyal kizárólag a zöld kártya igénye végett van vele együtt, s mihelyt sikerült szert tennie a vágyott kartonra, azonnal ott is hagyja majd ezt a cingár Quasimodót.
A feministák gyűlöletkampánya totál visszájára sült el. Mint kiderült, nem hogy nem tart igényt Divine a srác zöldkártyájára, de immár 6 teljes éve élnek boldog házasságban. Ahogy jó útlevél tesóhoz illik, Scott réges-rég összeköltözött a lánnyal a Fülöp-Szigeteken – nem pedig ő vitte el magához az erkölcsi fertő Amerikába.
Ha Divine zöldkártyára vágyna, abszolválhatná azt egy jóképű gazdag pasas által, semmi szüksége nem volna lassan egy évtizede örömteli házasságot tettetnie egy krónikus beteg szerencsétlennel.
A kedves romantikus történet további részleteiből kiderül, hogy a srác nemhogy az incel megbélyegzést rázza le magáról játszi könnyedséggel, de konkrétan egy szuperhősről beszélhetünk: doktora ellenkező utasítása ellenére összesen 6 alkalommal szállt repülőre, hogy találkozhasson a lánnyal, mielőtt feleségül vette volna. Viselkedésével nagyobb bátorságról tett tanúbizonyságot, mint az agyonszteroidozott pszichopata alfahímek többsége, hiszen konkrétan az életét kockáztatta, hogy láthassa a lányt!
A történet tehát happy enddel végződött, nem úgy a párt mindennek lehordó és össze-vissza vádoló nőtársadalom reputációja, akik igazán förtelmes tulajdonságukat villantották meg a YouTube videó kapcsán.
Az inceleket ugye terrorista társaságként kategorizálja az amerikai nők nagy része, kik nem elég, hogy kizárólag önhibájukból tengődnek csendes magányukban, hiszen hát semmit nem képesek ajánlani egy tipikus nő számára, de még esetleges szerencsétlen fizikai tulajdonságaik is embertelen természetük kivetülése. Ha megtanulnának kedvesen bánni a nőkkel, máris egyből vonzóbbnak találná őket szinte mindenki.
Ezzel szemben Divine és Scott sztorija nemhogy bebizonyítja, de dupla kötéssel meg is erősíti az incelek gondolkodását meghatározó fekete pirula filozófiát, hogy a nők abszolút többsége, ellentétben az ő képmutató állításaikkal kizárólag kinézet alapján válogat a férfiak közül. Automatikusan, kegyetlenül elvetik azokat, akiket a maguk részéről rondának vagy alacsonynak értékelnek. Nőknél ugye más a helyzet, mert legalább egyéjszakás vagy rövid távú kalandra akár a csúnyább példányok is kelendőek.
Az incel kategóriát, mint gúnynevet a sikertelen férfiak megbélyegzésére tehát maguk a nők hívták létre, hogy e megnevezés által kiszoríthassák az általuk nem kellőképp vonzónak ítélt férfiakat a randipiacról, egyúttal létüket veszélyeztető csoportot fabrikáljanak maguknak, kikre hivatkozva védelmet kérhetnek magukra az államtól és a körülöttük legyeskedő bétahímektől.
Ezek a gyűlölködő nőstények nem azt várják az incelektől, hogy személy szerint velük ne akarjanak randizni: azt kívánják, hogy soha életükben senki mással se lehessenek boldogok.
