Úgy tűnik, a COVID-riogatás nem csak ártalmakat, hanem előnyöket is hozott az emberiség életébe. Példának okáért gender-egyenlőség kérdésében egészen nagyot ugorhattunk előre.
Közkeletű sztereotípia a felsőoktatásban részt vevők számára, hogy az attraktív nőnemű diákok az érdemeltnél jobb jegyeket kapnak a szóbeli vizsgáztatások alkalmával. Az empirikus megfigyelést természetesen semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá a kevésbé előnyös tulajdonságokkal megáldott nőtársak és vért izzadó hímneműek siránkozásain felül.
Ahogy jött a koronavírus, s vele a karantén keserves időszaka, számos felsőoktatási intézmény tért át online oktatásra, illetve vizsgáztatásra. A szépészeti kelléktár gazdag lehetőségeiből meríteni képes lánytanulók hirtelen kizárólag távoli képernyőkön tapasztalhatták az oktató jelenlétét, míg a tanárok nem élvezhették a közvetlen kontaktus teremtését, valamint diákjaik alaposabb szemügyre vételére sem akadt módjuk.
Ez azt jelenti, hogy a lányok mögül eltűnt ama szépség-prémium, mely által kivételezett bánásmódot kaphattak. A kérdés, hogy beigazolódott-e a gyanú, miszerint az attraktív lányok jobb jegyeket kapnak, vagy pedig csupán a babonás irigység szól a többiekből, akiknek nyilván készületlenségük végett oly savanyú a szőlő?
Kutatók egy svéd egyetem mérnök szaka 307 diákjának pályafutását kísérték figyelemmel, mely mintában vegyesen szerepeltek fiúk és lányok egyaránt. Egy külön 74 diákból álló bizottság értékelte kinézetüket, mely pontszámokat aztán átlagolták a tudósok.
Ezután a vizsgaidőszak végéig követték a résztvevők tanulmányait, végül szerzett érdemjegyeiket összehasonlították azokkal a félévekkel, amikor még személyes megjelenés volt szükséges az órákon és vizsgákon.
A 4 kategóriára felosztott diákság körében (vonzó és kevésbé vonzó nők / férfiak) a nőnemű vizsgázók rendre jobban teljesítettek a megelőző félévekben, míg a távvizsgáztatás időszakában eredményeik romlását voltak kénytelenek konstalálni.
Érdekes módon az attraktív férfiak jegyei mit sem változtak, amit a tudósok bizonyos belső tulajdonságok meglétével, mint magasabb szintű önbizalom magyaráznak. Ezzel szemben a lányok pozitív diszkrimináció „áldozatává” lettek, mikor vizsgáztatóik jobb jegyeket osztottak ki nekik, mint ami teljesítményük alapján járna.
Gyanúnkat csak fokozza ama megosztás, melyet a kvantitatív (számolási feladatok), valamint kvalitatív (prezentáció, interakció) tárgyakban elért eredmények mutattak. Hagyomány szerint kvantitatív tárgyakban, mint közgazdaságtan, marketing vagy a humán tárgyak többsége hagyományosan jobban teljesítenek a lányok, míg a kvantitatív matematikában vagy kémiában inkább a fiúk brillíroznak, Csakhogy az online oktatás terjedését követően az attraktívnak ítélt hímek érdemjegyeiben nem esett semmiféle változás a matematikai jellegű tárgyak esetén sem, a nőnemű tanulók viszont elszenvedték a nevezett tanulmányieredmény-csökkenést a kvalitatív tantárgyakban.
A tudósok konklúziója szerint a hímnemű egyetemisták negatív diszkrimináció áldozatává váltak nőnemű társaikkal szemben, miután a tanárok szépség-prémiumként jobb jegyeket osztottak ki részükre a teljesítményüknél. Ahogy a távoktatás bevezetésre került, ez a prémium eltűnt, hiszen innentől fogva nem nyílt módjuk a vizsgáztató lenyűgözésére a vizsgaanyag ismeretén felül bevethető praktikák mentén.
