A kapitalisták értékítélete szerint mi mindannyian hálával, sőt mi több, éltünk végéig tartó feltétlen hűséggel tartozunk a rendszernek, hiszen kapitalizmus nélkül továbbra is csak a földet túrnánk, sáskákkal táplálkoznánk, vagy mindegy szálig felzabáltak volna minket az eleve kihalt kardfogú tigrisek.
Ahogy a kapitalizmus folyamatosan hanyatlik a megdicsőülés felé, úgy tartozunk mindannyian egyre magasabb fokú hálával a rendszer irányába. Emeljünk hát totemoszlopokat, faragjunk talizmánokat, s boruljunk térdre kapitalizmus istenség előtt!
Kezdjük hálaadó imáinkat mondjuk a kapitalizmusnak köszönhetően kifogyóban lévő nyersanyagok, ásványkincsek, élő és élettelen munkaerő felsorolásával, hogy így emlékezzünk meg a szisztéma nagyszerűségéről, amely képes gyakorlatilag korlátlan bőségből szűkös hiányt farigcsálni.
Hélium
A komplett légteret betöltő hélium egyre nagyobb hiánycikknek számít a nagyvilágban, aminek kiváltképp az orvostársadalom issza meg a levét. A hőlégballonok mellett ugyanis a kórházi MRI berendezések is temérdek héliumot használnak fel.
Egy szabvány MRI berendezés mintegy 2000 liternyi ultrahideg héliumot igényel, ezt alkalmazzák ugyanis hűtőgázként az alkalmatosságok, hogy a mágneses szkennelés működőképes maradjon, különben túlhevülés következtében a mágnesmező megszűnik létezni.
A legtöbb héliumot földi repedésekből, mély bányákból hozzák felszínre, s töltik azt palackokba, ám a kapitalizmus kielégíthetetlen igényei következtében ez a roppant fontos gáz lassacskán eltűnőben van.
Na gyerekek, mit kell mondani kapitalizmus bácsinak?
KÖSZÖNJÜK, KAPITALIZMUS!
Lítium
Mi sem célszerűbb és örvendetesebb a zöld transzformáció erőltetésére irányuló kapitalista törekvések szempontjából, mint hiányt szenvedni az ehhez szükséges nyersanyagokból. Ám ami a józan ész szempontjából bolondság a szó negatív értelmében, az a kapitalizmus számára maga a racionális normalitás.
A lassan minden létező elektromos alkalmatosságban megtalálható lítium kiváltképp létfontosságú az újonnan elterjeszteni kívánt elektromos autók szempontjából, hiszen lítium nélkül nincs akkumulátor. Ám jó néhány éve a piac igényei messze meghaladják a környezetszennyező és erdőpusztító bányákból kinyerhető mennyiséget.
2021-ről 22-re nem kevesebb, mint ötszörösére (!) növekedett a nyers lítium piaci ára, s semmi jel nem mutatkozik annak normalizációjára. A lítium hiányát geopolitikai feszültségek is gerjesztik, mivel az értékes ritkaföldfémek Afrika mellett Kínában állnak rendelkezésre legnagyobb mennyiségben, mely ország ellen a komplett nyugati blokk gazdasági világháborút hirdetett.
KÖSZÖNJÜK, KAPITALIZMUS!
Homok
A világ minden óceánjának és tengerének partja dugig van homokkal, a sivatagokban pedig gyakorlatilag soha véget nem érő készlet halmozódik fel belőle.
Mi sem természetesebb hát kapitalistáék háza táján, mint hogy rendkívül súlyos hiány alakuljon ki ebből a temérdek felesleget magáénak tudó egyszerű természetes ásványból.
A probléma, hogy a milliárdosok és a legutolsó maradék agysejtjeiket elvesztő olajsejk országok egyszerűen elhordják a nagyvilág homokját saját bejáratú tengerpartjaik vagy épp pálmafát mintázó mesterséges szigeteik feltöltésére.
A legtöbb homokdűnét nem is pakolják csak úgy kamionokra, majd viszik magukkal Arábiába, hanem előbb alaposan feldúlván azokat ritka és értékes titánium után kutakodnak. Mindezzel csupán egy a baj: a munkagépekkel széttrancsírozott és szennyezett homok alkalmatlanná válik partszakaszok esztétikus feltöltésére.
Jelenleg a világ legtöbb homokját Indiában bányásszák, ahol a temérdek folyó végett kristálytiszta és minőségi homok gördül lefelé a vízkörnyéki tájakon. Az illegális bányászatnak és az azt fenntartó homokmaffiának hála a víz megkötésére és helyben tartására szolgáló közeg hiányában a szárazföld vízkészlete akadálytalanul ömlik át India tájain a tengerbe, így szárítván ki a helyi mezőgazdasági területeket és a környékbeli tavakat.
Persze ha India elsivatagosodik, akkor nyilván korlátlan utánpótlást nyerhetünk homokból, úgyhogy ne felejtsük el megemlékezni, mindezen „áldott” bőség kinek is köszönhető.
KÖSZÖNJÜK, KAPITALIZMUS!
Olaj
Ugyan a 80-as években jósolt kataklizma, miszerint egyszer csak az egész világon elfogy az olaj nem következett be, az ún. „peak oil”, vagyis olajkitermelési csúcs állapotát már rég elhagytuk. Lehetséges marad egy ideig elégséges mennyiségű olajat termelni, ám annak ára egyre magasabbra és magasabbra szökik, mígnem végül senki nem engedheti meg magának többé a tankolást.
Új olajforrások bevonása a rendszerbe leginkább az amerikai típusú repesztéses technika által lehetséges, mely jóval költségesebb a hagyományos olajkutaknál, s rosszat tesz a környezetnek. A kinyert palagáz disztribúciója sem oldható meg olajvezetékek által, ehelyett tankerhajókkal kell elszállítani azt a megrendelő ország kikötőjébe, ami még tovább növeli az eleve nem túl baráti árszínvonalat.
Mivel a legtöbb ember kénytelen autóval vagy tömegközlekedéssel járni napi szinten, mert megélhetése egy munkahelytől függ, egész egyszerűen addig fog drágulni részükre az üzemanyag, mígnem a XIX. század végén uralkodó kapitalista állapotokhoz hasonlóan kisebb jövedelmet vihetnek haza, mint amennyiből a bejárásuk fedezhető volna.
KÖSZÖNJÜK, KAPITALIZMUS!
Étel
Egyre több alapvető élelmiszerből tapasztalhatunk hiányt a boltokban. Van, hogy a kieső készleteket egyes egységek hónapokon át nem képesek pótolni.
A többek közt mesterségesen is gerjesztett élelemhiány azért kell bekövetkezzen, mert a kapitalizmus által előbb üzleti vállalkozásba terelt, majd halálosan eladósított gazdák nem tudnak profitábilisak maradni, amennyiben a lakosság ellátásához szükséges mennyiségű terményt állítanak elő. A kapitalizmusnak szándékosan szűkítenie kell a kínálatot, termékei árszínvonalát meg radikálisan feljebb srófolni, hogy a rendszer által kierőszakolt adósságszolgálat fennmaradhasson.
Ezért öntik a gazdák a tejet hektoliterszám a lefolyóba, ezért tapossa le a rendőrség marihuánatermesztés ürügye mellén a lakosság kertjében termő paradicsomot, ezért akarnak minket kukacok, bogarak, műhús fogyasztására kényszeríteni.
KÖSZÖNJÜK, KAPITALIZMUS!
Ivóvíz
Jól csapdába csalta a népességet a kapitalizmus, mikor a kényelem álságos indokával bevezette a háztartásokba a vezetékes vizet.
Nem elég, hogy azóta mindenki egy újabb rendszerfüggőséget keletkeztető béklyót kénytelen a vállára venni, de mióta házi kút helyett a körzeti telepről érkezik az ivóvíz, azóta az ihatatlan, büdös, klóros, és ki tudja mit raknak bele. A vezetékes víz egész egyszerűen elviselhetetlen, annak meg úgy kell, aki palackos vízre áttérvén a kitermelési költségekhez képest háromszázszoros árat is hajlandó kipengetni.
Mivel a víz elosztása kapitalista kézbe került, nem véletlen, hogy a komplett Föld bolygó 90%-át keresztbe-kasul átszövő ivóvízforrások kezdenek elapadni. Hol a magáncégek lopják azt el önkényesen a lakosságtól, hol szétszennyezik a busás készleteket, hol megtiltják, hogy a nép esővizet gyűjtsön a terményei gondozására.
Hamarosan a tiszta víz az aranynál is drágább kincse lesz az emberiségnek, hála a magasságos kapitalizmusnak.
KÖSZÖNJÜK, KAPITALIZMUS!
Kék szín
A komplett égbolt s a világ minden vízfelszíne káprázatos kék színben tündököl, itt az ideje hát, hogy a kapitalizmus hiánycikket generáljon belőle.
Egészen nehéz ép ésszel felfogni, hogyan alakulhat ki hiány egy alapvető színből, pedig a kapitalista fondorlat e tekintetben sem ismer határokat. Az Akzo Nobel NV holland festőipari cég jelenti, hogy kifogyóban vannak a kék festékeik kikeveréséhez szükséges alapvető hozzávalókból.
Mindehhez, ahogy nyilatkozatukban megfogalmazzák, egyáltalán nem járul hozzá olyan tényező, hogy objektíve hiány volna kék festékanyagból. Ennek természetes mennyisége, valamint kitermelési kapacitása egyaránt mit sem változott az elmúlt évek során, mégis a komplett 2022-es esztendőben súlyos ellátásilánc-problémákat tapasztalhattak.
Hála a tőke általi munkaszervezésnek, egész egyszerűen képtelen a rendszer biztosítani szükségleteinket, pedig cinikus megjegyzéseik szerint ugye a szocializmusban várhatsz a kenyérre a bolt előtt, míg a kapitalizmusban a kenyér vád rád a bolt polcain.
Hát ezt jól benézték a rendszer talpnyalói.
KÖSZÖNJÜK, KAPITALIZMUS!
Munkaerő
Ennél Monty Pythonba illőbb jelent nincs a világon, mint amikor a kapitalisták beszélő fejei egymásnak adogatván a kilincset hümmögnek, hogy eltűnt a munkaerő a világból. Akármerre néznek, egyszerűen sehol nem találnak hadra fogható dolgos kezeket.
8 milliárd ember, abból 5 milliárd garantáltan munkaképes korú és állapotú, de a kapitalisták szerint sehol sincsenek. Biztos elnyelte őket a föld, vagy a kibányászott futóhomok.
A kapitalizmus végletekig groteszk ideológiájának legkiválóbb tükre, mikor a maga részéről végtelenként, korlátlanul rabigáztathatónak és kizsákmányolhatónak ítélt, ráadásul rendre újratermelődő erőforrásból soha nem látott hiány lép fel. Ezt a nem mindennapi teljesítményt tényleg kizárólag a kapitalizmus képes elérni a megannyi hiábavalóan hajszolt utópia és ideológia közül.
Köszönjük meg a kapitalizmusnak, hogy bebizonyította részünkre: korlátlan bőség és utánpótlás is játszi könnyedséggel alakítható krónikus hiánnyá, amennyiben keményen megdolgozunk érte!
KÖSZÖNJÜK, KAPITALIZMUS!
