A minap rágalmazás miatt kellett bíróság elé állnia Elon Musk-nak, mert egy angol barlangászt több alkalommal vádolt pedofíliával. Nagy szerencséjére a per az USA-ban zajlott, ahol rettentő nehéz rágalmazásért pert veszteni.
A legfőbb érdekessége a műsornak nem maga a vád volt, hanem hogy a tárgyalás során felvetődött Elon Musk vagyonának témája. Musk saját pénzét valahova 25 milliárd dollár környékére teszik a vagyonjósok. Eme adat alapján a józan ész azt feltételezné, hogy roppant jól el van eresztve pénzzel, és gazdagon pakolgathatja a zsebébe a saját kasztja érdekeit képviselni hivatott politikusokat.
Meglepő módon azonban ez nincs így. Sőt, amint firtatjuk, Musk mennyi pénz felett rendelkezik közvetlenül, akkor számára az egyetlen forrás egy mintegy 500 millió dollárra rúgó hitel, melyből fedezi saját létfenntartását és kisebb-nagyobb igényeit.
A józan paraszti ésszel felvértezett józan paraszt egyből kurjantja is a kérdést: hol van itt a turpisság? Nos, Elon Musk 25 milliárd dollárja mind a Tesla és SpaceX cégeiben tulajdonolt részvényekben, kötvényekben és egyéb, kimutatásokban szereplő kötelezettségekben fekszik. Ezen gigantikus vagyon ugyan papíron a nevén van, ám ahhoz hozzá sem nyúlhat, egyrészt a részvénytársaságokra vonatkozó mindenféle szigorú szabályozások miatt, másrészt mert ekkora mértékű tőkekivonás bármelyik cégét azonnali hatállyal romba döntené. A közgazdaságtan ezt az anomáliát illikvid vagyonnak nevezi.
Az illikvid vagyon, hacsak nem szabadítható fel valamilyen módon, önmagában nem váltható pénzre. Vagyis, ha Musk bácsi rászorulna, akkor sem nyerhetne belőlük zöldhasút, hogy a boltban kenyeret, parizert vásároljon, vagy lakbért fizessen a landlord-nak. Elon Musk tehát de facto egy glorifikált hajléktalan.
Van még ennél lejjebb is. Bár időnként akadnak többé-kevésbé prosperáló évek, összességében Musk mindkét cége stabilan és masszívan veszteséges. A Tesla például éves átlagban 1 milliárd dollárt veszít a bevételeihez képest. A Tesla részvényeinek 20%-át birtokolja maga Musk, vagyis évről évre ekkora arányban részesül a veszteségekből.
Ha a számokkal meg statisztikákkal való zsonglőrködést kivennénk a képből, Elon Musk még az utcán kéregető koldusoknál is csóróbb lenne. Egészen pontosan évente mínusz 200 millió dollárt keresne meg „kemény” munkájával.
Amennyiben cégei produkálnának profitot, úgy a leányzó fekvése egy kissé más volna. Warren Buffet Berkshire Hathaway nevű vállalata például 90 milliárd dollárnyi saját részvény mellett 40 milliárd $ pozizív cashflow-t generál. Vagyis Buffet-et, bár a cégébe pakolt 90 milliárdot Elon Musk-hoz hasonlóan nem veheti ki, az évről évre keletkezett nyereség bőségesen kárpótolja ezen kényelmetlenségért, és az évi 40 milliárd dollár arányosan rá eső részét is arra költheti, amire csak akarja.
Musk bácsi esete egyáltalán nem egyedülálló a modern kori tech-kapitalizmus háza táján. Új generációs cégek százai léteznek, melyek soha egy fillért nem termeltek tulajdonosaiknak, sőt mi több, rendszerint pénzt vesztenek. Twitter, YouTube, Snapchat, Uber, Wework, Lyft, Slack, Pinterest – ezen behemótok, melyeket az egész világon napi szinten használ a fél internet, kizárólag látogatóik személyes adatait tudhatják magukénak, mint tényleges vagyont. Még csak tisztességes emberkereskedőknek sem alkalmasak, mert akkor legalább néhány eladható szív, vese, máj vagy éppen gerincvelő ára csöröghetne a zsebükben szabadon elkölthető jövedelemként.
Rendkívül fontos e kamutalista képződményeket alaposabban górcső alá venni, ugyanis az újkori vadkapitalisták ezen hullákat tartják a megváltó Jézus Krisztusoknak, egyszersmind bizonyítékul vetik őket az elégedetlen pórnép elé, hogy lám, az állandóan változó, innovatív kapitalizmus mily remekül működik. Holott a kapitalizmus leghitelesebb ideológusai szerint a rendszer első és legfontosabb feltétele, hogy profitot, vagyis többletbevételt biztosítson a vállalkozóknak. Amelyik cég erre képtelen, azt vagy radikálisan át kell alakítani, hogy profit szerzésére alkalmassá váljon, vagy pedig fel kell számolni, hogy átengedje a terepet életképesebb vállalkozásoknak.
Ehhez képest a Twitter 12 év működés után érte el első nyereségét, a fiatalok körében népszerű Snapchat pedig 9 éves fennállása során nem hogy profitot nem volt képes felmutatni, de tavaly több vesztesége volt, mint bevétele! Időközben egy átlag polgárt, amennyiben 3-6 hónapnál nagyobb köztartozással rendelkezik, rendőri asszisztálás mellett dobatják ki otthonából (néha asszonyostól-gyerekestől) a papírmilliárdosok.
Kapitalisztán megvilágosodott népei már pontosan tudják eme tornyosuló anomáliák mögöttes lényegét. A többieknek sajnos marad a totális szellemi sötétség, a rabszolgaerkölcs, és az egyre több bullshit munka egyre kevesebbért.
A kapitalista rendszer csődbe ment, ám nem szabad engedni, hogy ez kiderüljön. Inkább nyomtatunk minden hónapban komplett országok GDP-jét kitevő mennyiségű pénzt a bankok zsebébe, hogy papíron létező, üres (levegő) vagyonnal pumpálják tele a felpuffadt hullájú kapitalizmus élettelen testét. És, mint a Szigetvár ostromakor elhunyt Szulejmán szultán szépen felöltöztetett tetemét, kitegyék azt a kirakatba, a serényen munkálkodó janicsárhad morálját javítandó.
