Rengetegen vannak, akik az első csésze kávé magukba erőltetése előtt gyakorlatilag legfeljebb felpuffadt vízihullaként képesek funkcionálni. Mások viszont a kávémentességre és a hajnali pacsirta életmódra esküsznek.
Leginkább azért állunk hadilábon a kávéval, mert az utóbbi évtizedek során lezajlott kísérletek sokasága ellenére – melyek megerősítik pozitív hatásait –, mégiscsak egy stimuláns droggal állunk szemben. Azaz ha valamilyen oknál fogva nem örvendene széles körű társadalmi elfogadottságnak, valahol a heroinistákhoz vagy a marihuána-függőkhöz hasonlatos elbánást kapnának a kávézós kedvű egyének.
Nem minden drog rendelkezik azonban veszélyes mellékhatásokkal. Az említett marihuána esetében pl. évtizedek óta képtelenek halálos adagot (LD50) kiszámolni az orvosok, míg az „éltető” víz évről évre emberéletek sokaságát követeli magának. Halálos adagja pedig meglepően alacsony. A legalitás szintén nem fokmércéje a kábítószer veszélyességének. A százmilliók életét pokollá tevő alkohol tiltása az iszlám világtól eltekintve szinte sehol nincs napirenden. Az egyenesen életveszélyes dizájnerdrogok pedig hagyományos törvénykezés révén nem is tilthatók.
Sok veszélyes kábítószer legális tehát, míg barátságosabb társaik használóit kőkemény törvényi erővel üldözik. Eme hibbant szokásjog áldozata lett a kávé, mint olyan drog, melynek nincsenek komolyabb káros hatásai, mégis teljes mértékben legális. Ahogy ilyenkor mondani szokták, biztos „vaj van a füle mögött”, valahogy észrevétlenül átcsusszanhatott a biztonsági kapun.
Annyi különböző kutatás jelent már meg a kávé hatásait vizsgálandó, hogy ezekből mintegy 30 darabot csokorba fogva nézték meg, miféle következtetéseket vonhatunk le. Tényleg egészséges-e a kávé, vagy épp ellenkezőleg, ideje volna tiltólistára helyezni?
Az összesen 1,2 millió fő részvételével lezajlott kísérletek alapján a kávé nagy fokú védelmet biztosít a neurodegeneratív betegségekkel szemben, mint a Parkinson-kór. Paradox módon a szívinfarktus kockázatát is jelentősen csökkenti, illetve a prosztata, tüdő -és májrák megelőzésében is nagy szolgálatot tehet. A naponta legalább 3 kávét fogyasztók 14%-kal kisebb valószínűséggel halnak meg idő előtt valamilyen azonnali halált okozó roham (pl. szívroham, agyvérzés, embólia) következtében.
A legkedvezőbb hatást azonban a cukorbetegség megelőzésében mutatta. Az elfogyasztott kávé mennyisége egyenes arányosságot mutat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására való alacsonyabb valószínűséggel. A napi 5 kávét bedobók 29%-kal kisebb eséllyel váltak cukorbeteggé, mint az egyet sem fogyasztók.
Fontos adalék, hogy a koffeinnek, mint a kávé stimuláns hatóanyagát adó molekulának nincs szerepe eme előnyök biztosításában.
Minden előnye ellenére azért érdemes tisztában lennünk a kávé kis számú mellékhatásaival is. Az édesítő helyett cukorral fogyasztott kávé bizonyos embereknél gyomorégést, esetleg spontán pánikrohamokat idézhet elő. Nem ajánlott sok kávét fogyasztani a hiperaktív egyedeknek sem, ill. terhesség idején is javasolt azt hanyagolni.
