Tudvalevő, hogy a gyógyszeripar azért hoz létre egyre több és több mesterséges molekulát, hogy azokat levédetvén monopolprofitra tegyenek szert. Ugyanazon készítményt annak szabadalma lejártáig senki más nem forgalmazhat.
Más a helyzet a természetes, elsősorban gyógynövényekből összeállított termékek esetén. Ezek receptjei nem védethetők le. Amennyiben egy szer beválik, előbb-utóbb előrukkol valami hasonlóval a konkurencia, akár alacsonyabb áron, megszüntetvén a luxusprofitra való jogosultságunkat.
A profitmotívum kiaknázhatóságának megszűntével a természetes gyógyászat olyannyira partvonalra sodródott a betegről az utolsó szál gatyát is lehúzó „egészségipar” árnyékában, hogy immár nem is jelent különösebb problémát annak maradéka démonizálása. A tudósok által kifundált, ki tudja miféle hosszú távú mellékhatásokkal rendelkező molekulák majd jól ellátják a betegeskedni merészelő polgár baját. Ha a tévében jóformán csak gyógyszerreklámokkal futhat össze a jobb sorsra érdemes néző, a zajtenger örvényében kavarogva már nem is marad agysejtje önállóan kutakodni alternatív gyógymódok után.
Néha azért az ipari gépezet motorjába is beleszorul egy-két csavar. Az antibiotikumok népszerűsége például soha nem látott mélypontra zuhant. Olyannyira, hogy napjainkra ki is veszett belőlük a profit. Az antibiotikum szó szerinti jelentése: életellenes szer. Aki minden nyavalyájára antibiotikumot szed – pláne orvosa javaslatára – megnézheti magát, miután általános egészségi állapota elkezd a földbe fúródni.
Márpedig a téli megfázásos-köhögéses nyavalyák jó része bakteriális fertőzés révén kopogtat be hozzánk, csakúgy, mint az emésztőrendszeri zavarok egy része, melyek a téli hónapokban úgyszint szeretnek sok galibát okozni.
Pusztán az a kérdés, hogy amennyiben az antibiotikum a tudomány zsákutcájába jutott, létezik-e bármiféle (akár természetes) helyettesítő gyógyszer, mely segít átvészelni eme vészterhes hónapokat? De még mennyire!
A méz évezredek óta ismert és alkalmazott gyógyszer. Hajdanán sebfertőtlenítésre használták. Baktériumölő hatása a modern orvostudomány hajnala óta jól ismert és kutatott jelenség, ugyanakkor eleddig kevésbé fedték fel bakteriális, illetve vírusos eredetű betegségek eredményes kezelésében játszott szerepét.
Most azonban megtört a jég. Brit kutatóorvosok 14 egyedi, összesen 1345 fős mintát magában foglaló metakutatás keretében vizsgálták a méz előnyeit. A publikációban foglalt kísérletek közül 9 kizárólag gyermekek részvételével zajlott (elvégre ők a legfogékonyabbak a heveny, akut betegségekre). Mind a 14 esetben vény nélkül kapható gyógyszerekkel hasonlították össze a méz hatásait. A kutatók konklúziója alapján:
A méz kiválóbbnak bizonyult a szokásos kezeléseknél a felső légúti fertőzések tüneteinek enyhítésében. Könnyen beszerezhető és olcsó alternatívája az antibiotikumoknak.
Hangoztatják továbbá, hogy az egyre inkább antibiotikum-rezisztenssé váló fertőzések jobb létre szenderítésében is kulcsszerepe lehet, ám ennek egyértelművé tételéhez placebokontrollos vizsgálatok is szükségeltetnének.
Egy korábbi kutatás a méz 13 különféle kórokozó baktériummal szembeni viselkedését vizsgálta. Egy kivételével mindegyik terjedését nagyban akadályozta (ugyanakkor teljes mértékben nem pusztítja el őket). Kizárólag a Serratia marcescens, valamint az élesztőgomba bizonyult ellenállónak a mézzel szemben.
Kisgyerekek éjszakai köhögésrohamainak enyhítésében, valamint alvásminőségük javításában szintén nagy szolgálatot tesz derék méhecske barátaink kreálmánya.
Felmerülhet a kérdés, nem-e nyújt segítő kezet a méz a koronavírus elkergetésében? Nos, az antivirális hatása influenza és nátha esetén megfelelően bizonyított, ám a SARS-CoV2 koronavírus ellen nincs rá vonatkozó ismert tudományos kutatás. Ugyanakkor elméleti szinten találtak ígéretes pontokat egyes tudósok.
A vírusos fertőzések a limfociták kiürítése révén okoznak sejthalált. Mindezen folyamatot az antioxidánsok, melyeket a méz gazdagon tartalmaz, nagyban gátolják. Másik pozitív hatása a gyulladás-csillapítás terén rejlik, mely a fertőzés lefolyásának hevességét tartja kordában, csökkentvén a súlyos tünetek, illetve szővődmények létrejöttének esélyét.
