Csak tátják szájukat a nagyvilág pártállami csinovnyikjai, egyáltalán nem értik, a folyamatosan ellehetetlenülő lakhatás, megfizethetetlen élelemárak, adósrabszolgaság, nyakló nélküli végrehajtogatások és NAV-inkasszók világában hogy nem lövellnek a születésszámok felfelé a sztratoszférába?
Voltaképpen az eleddig lefestetteknél is tragikusabb a helyzet. A népesség fogyása, a születésszámok bezuhanása kiváltképp a nyugati és kelet-ázsiai országokban egyre gyorsuló trendet mutat.
Dél-Korea 2020-ban mért 0,84-es (eleve negatív világrekord) termékenységi rátáját 2022-ben 0,78-as érték követte, egy évre rá pedig 0,72-es. A tavasz második felében megérkezett az első negyedéves statisztika: 0,68-as arányával Dél-Korea messze maga mögé (vagy inkább elé?) utasította az összes létező országot a komplett nagyvilágban. Akad ennél is sokkolóbb hír: még eme roppant negatív adatok eloszlása is jelentős egyenlőtlenségeket mutat az országon belül, így eshetett meg ama világra szóló gyalázat, hogy Puszan városa 0,31-es termékenységet tudhat magának… innen már gyakorlatilag visszafordíthatatlan a kihalás folyamata.
Japán hosszú évtizedek óta a szokásos 1,2-1,5-ös számok közt stagnál, ami még mindig roppant messze van a lakosságszám fenntartásához szükséges 2,1-es követelménytől. Viszont nem ez a probléma Japánnal, hanem hogy ott már a II. világháború óta nem sikerül kellő termékenységet felmutatni, ezért a világ legsebesebben elöregedő társadalmáról beszélünk. A jelenleg 0,68-as Dél-Koreában 1960-ban még 6 csecsemő esett minden egyes szülőképes nőre!
Leglátványosabban Kína számolta el magát a maga népességpolitikájával. A mintegy 4 évtizedes egykepolitikát követően immár háromgyerekes famíliákat látna legszívesebben a párt – csakhogy szinte nincs senki, aki eme nedves vágyálmot képes vagy hajlandó volna teljesíteni.
Csakhogy a pártközpont utasítása egyben az atyaúristen kinyilatkoztatása, így hát ha törik, ha szakad, valahogy pontot kell tenni a “mennyit fialjon a disznó?” kérdéskör végére. Így eshetett meg a baleset, hogy a tartományi szintű kormányzatok gyanú szerint rendre fals adatokat szolgáltattak a központi hatalom részére az abszolvált születésszámokról – statisztikusok szerint lehetséges, hogy az egyébként hivatalosan sem rózsás 1,16-os arányszám már régen 1 alá zuhant:
Kínában rosszabb a helyzet, mint eddig becsülték a friss adatok szerint. A születések száma 5,6 százalékkal, alig több mint 9 millióra csökkent tavaly. Így a teljes termékenységi ráta mindössze 1,02 gyermeket jelent egy nőre vetítve. A népesség száma ennek következtében 2023-ban 0,14 százalékkal csökkent, a születések száma pedig most már 2 millióval kevesebb, mint a halálozásoké.
Lehetséges, hogy az eddigi népességi statisztikák is falsak, a helyi kormányzatok rendszerint túljelentik a születő gyermekek számát…
Kiváltképp a COVID-karantén óta nem házasodnak és vállalnak gyereket a fiatalok, ami érthető. Ekkora trauma után, melyet a pártállam vert rájuk erőszakkal, újabb rabot világra hozni kész öngyilkosság.
Érdekesség, hogy az asszonyok szülési kedve szempontjából eleddig példaként elénk állított India és az iszlám világ nagy része is kezd bekukkantani a 2,1-es arányszám alá.
Következő vonatkozó friss hírünk az óceánon túlról érkezett. Az Egyesült Államok szintén hosszú évtizedek óta vergődik demográfiai krízisben, ugyanakkor nekik a bevándorlás révén még 2008-ban is sikerült az ildomosnak minősülő 2,1-es rátát fenntartani.
Többé már nem ez a helyzet: 2023-ban mindössze 3,6 millió csecsemő született, ami a szakértők vélekedése szerint egyben évszázados negatív rekordot jelent.
Az EconomX cikke megjegyzi, hogy az USA és vele a teljes fejlett világ lélekszáma gyorsuló üzemben vágtázik a szakadék felé:
A brit HSBC Bank elemzőinek friss összesítése szerint a legtöbb olyan országban, amelyek az élve születések számáról havi vagy legalább negyedéves adatsorokat készít, a születések száma jelentősen csökken 2023-ban, valamivel több, mint 4 százalékkal a 2022-es 3 százalék után. A 2022-es 3 százalék egyébként nagyjából összhangban van a Covid-19-es járvány után tapasztalt ütemmel, most azonban gyorsult.
A fejlett gazdaságokban a folyamat azt eredményezheti, hogy azok népessége a mai 1,3 milliárdról 2050-re 1,15 milliárdra, 2100-ra pedig 650 millióra csökkenjen. A jelenlegi pályán egy átlagos fejlett piacgazdaságban a népesség a felére csökkenne az évszázad végére.
Hát igen. A kapitalizmus a legjobb fogamzásgátló.
Ne hagyjuk ki a felhozatalból kis hazánkat sem, hiszen az egomán többség nyilvánvalóan Magyarország szaporaságára kíváncsi, ügyet sem vetvén a nagyvilág dolgaira.
Nem nagyon van módom feladványt gyártani, az eddig sorolt statisztikák nyomán nyilván nem véletlen illesztem ide Magyarországot, hiszen az egyáltalán nem lóg ki a globálisan regnáló trendekből:
Március végéig az idei úgynevezett teljes termékenységi arányszám – ez leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy egy szülőképes korú nő hány gyereket szül – már csak 1,38 volt (februárban még 1,39, a tavalyi értéke még 1,5 volt). Ez a mutató 2013 óta nem volt ilyen alacsonyan. A népesség bevándorlás nélküli szinten tartásához 2,1-es mutatónak kellene lennie.
Tanulságul kapjuk hát, hogy néhány anomáliának számító harmadik világbeli országtól eltekintve a nagyvilág népessége rohamosan fogy, vagy épp mostanában kapcsol fogyatkozó tendenciába. A példák illusztrálásául citált cikkek nem említik a zuhanás egy szintén roppant súlyos forrását: a férfiak spermaszámának és a nők termékenységének aggasztó apadását.
Mérések szerint a férfiak átlagos spermaszáma az 1970-es óta megfeleződött, továbbá nem tudni mi történt a COVID-karantén idején, de azóta a spermiumok rohamosan hanyatló mozgékonyságáról számolnak be a doktorok.
