Örök világháború zajlik az utakon a bunkó autósok, valamint az ön -és közveszélyes biciklisták között. Hogy mi ennek a konkrét, kiváltó oka, arra talán épp az alábbi ausztrál kutatás nyújt hathatós választ.
A Melbourne-i Monash University közúti baleseteket és biztonságot kutató csapata az autósok biciklistákkal szembeni agressziójának okát igyekezett megállapítani. A 442 fő közreműködésével végzett kísérlet keretében kétféle diasorozatot mutattak a résztvevőknek, melyekből az egyiken a majomtól az emberig, másikon svábbogártól az emberig tartó evolúciós képsor volt látható. Azért választották a nevezett ábrákat a kutatók, mivel az egyik a klasszikus evolúciós tanokat, a másik pedig ama organizmust mutatja be (csótány), melyekhez legtöbbször hasonlítani szokták az agresszív vezetők a bringásokat.
A résztvevőket aztán megkérték, mutassanak rá, az ötfokozatú skálán melyik evolúciós lépcsőfokhoz kapcsolnák a biciklistákat. A kétfajta képen összesen az autóval járók 55%-a, de még a biciklisták közel harmada is olyannak jelölte meg a kerékpárral járókat, mintha nem teljes mértékben emberek volnának. Magyarán valahol félúton lehetnek a majom vagy csótány, és a homo sapiens között.
A kerékpárosok dehumanizációja magyarázatot szolgáltat arra, miért nem tisztelik őket az autósok, illetve azok hogyan engedhetik meg maguknak akár balesetveszélyes manőverek végrehajtását velük szemben. A kísérletben válaszadókat meg is interjúztatták embertársaik lenézésének miértjéről, kiknek 17 százaléka bevallotta, állta már el biciklista útját vezetés közben. További 11 százalék veszélyesen közel hajtott el mellettük, 9 százalék pedig baleset kockázatát is vállalván bevágott életében legalább egyszer bringás személyek elé. Érkeztek konfessziók tárgyakkal meghajigált kétkerekűzőkről is.
A konklúzió szerint az autóval közlekedők hasonló jellegű diszkriminációval viseltetnek a kerékpárosokkal szemben, mint ahogy más vallásba vagy rasszba tartozó kisebbségekkel szoktak. A diszkrimináció aztán öngerjesztő folyamattá fajul, így eszkalálódik a két tábor közti csetepaté.
Felhívják a figyelmet a tudósok a kutatás legfurább felfedezésére, miszerint a biciklisták egy része asszimilálódik az autósok értékítéletéhez, s elkezdi magát nem teljes értékű emberként látni. Az igazsághoz persze ama tényező is hozzá tartozik, hogy általában véve a kerékpáros életformát nem a pénzügyi értelemben a társadalom csúcsának közelében elhelyezkedő személyek választják, ez is hozzájárulhat a magukkal szemben meghozott harsh kritikákhoz.
