Hosszú évtizedek óta az antibiotikumokat tartja az orvostársadalom a különféle bakteriális eredetű betegségek egyetlen legyőzési módjának. Szintén jó ideje ismeretes tény, hogy ezek túlzásba vitt alkalmazása a hatásfokuk csökkenéséhez, végül eltűnéséhez vezet. A jelenség miértje tökéletesen egyértelmű: ahogy az ember, úgy a baktérium is szeretne túlélni. Amennyiben e törekvésében akadályba ütközik, olyan jellegű mutációkat fejleszt magának, melyeknek hála egyre magasabb fokú ellenállóképességre tesz szert a legyőzésére hivatott gyógyszerekkel szemben.
Természetesen amíg „nem folyik vér”, a betegségügyi rendszer tétlenül bámulja a lakosság egészségi állapotának folyamatos hanyatlását. A nagy gyógyszerbiznisz mindennemű kudarca ellenére is rendíthetetlenül zúdítják az éterbe a mantrát – mintha csak a varázsereje beteljesülésére várnának –, hogy az orvostudomány piruláival szemben nem létezik alternatíva, és az oltás az egyetlen megoldás.
Mindezen akcióját a tisztelt doktor uraknak kifejezetten gazdagon hálálják meg a betegségek, melyek a járványszerűen burjánzó gyógyszereknek és vakcináknak hála lehetőséget nyernek az alapos megerősödésre.
Világosan látják az orvosok a tendenciát, hogy az antibiotikumoknak hamarosan semmiféle hatásuk nem marad a fertőzésekkel szemben, ám ennél is szörnyűbb válsággal kénytelen szembenézni az egészségügy az elkövetkező évek során.
Amennyiben nem változtatnak sürgősen és radikálisan a működésképtelen gyógyítási protokolljaikon, s hagynak fel a páciensek torkán való ledugásával a nyakló nélkül adagolt piruláknak és vakcináknak, hamarosan mindennemű orvosi kezelésnek ellenálló szuperbaktériumok fejlődnek ki, melyekhez képest a COVID egy igazán kedélyes feltöltekezést nyújtó wellness hétvégének mondható.
A „Bracing for Superbugs” nevet viselő jelentés szerint 2050-re az antimikrobiális rezisztenciának hála mutáns szuperbaktériumok tömkelege lepi el a földet. Ezekkel szemben semminemű, az orvostudomány mai állása szerint ismert gyógymód nem létezik majd.
A szupermutánsok éves szinten tízmillió embert tesznek majd el láb alól. Jelenleg máris 1,27 millió halálozás köszönhető az antimikrobiális rezisztenciát kifejlesztő kórokozóknak.
A szuperbaktériumok terjedésének abszolút ideális táptalajt nyújtanak az antibiotikumok mellett a több országban tökéletesen elégtelen víztisztítás és szennyvíz-elvezetés, a kiváltképp nagyvárosok környékén egyre súlyosabb mértéket öltő környezetszennyezés, illetve a természetbe kiszórt mikroműanyagok, fémes porok, kémiai szerek sokasága.
A COVID idején szokássá lett protokollok, mint a maszkhordás vagy az oltakozás kiváltképp súlyos kockázatot jelentenek a mutáns baktériumok uradalmának fellendülése szempontjából. A tömegek által alkalmazott maszkok, fertőtlenítő szerek súlyos környezetszennyező hatásának köszönhetően milliók halhatnak meg az elkövetkező évek során ezek közvetlen ártalmaitól, főképp az eldobált maszkokról leszakadozó mikroplasztikoktól, melyek porszemnél is apróbb méretüknél fogva az emberek légútjaiba jutván tüdőrákot, vagy akár spontán fulladást idézhetnek elő.
Az oltások közvetlen módon a betegségek antitestfüggő erősödése révén okoznak a jövőben egyre súlyosabb járványokat, ám a közvetett következmények figyelembe vételével még elkeserítőbb a helyzet. A csatornarendszerekben, édesvizekben kikötő vakcinákban helyet foglaló legyengített vírusok a természetben visszaerősödvén az eddigieknél is veszedelmesebb járványhullámokat gerjeszthetnek.
Mint kiderül a tanulmányból, nem pusztán az egyre hatástalanabb gyógykezelési módok és veszélyes vakcinák végett nevezhető főbűnösnek a gyógyszeripar a szuperbaktériumok kifejlődésének elősegítésében, hanem ők maguk roppant hanyagul viseltetnek a lakossággal szemben vérmes módon erőltetett egészségügyi protokollok betartásával szemben.
A gyógyszergyárak egyáltalán nem kezelik megfelelően az üzemeikben felhasznált temérdek vizet. Úgy engedik azt vissza a természetbe, ahogy nekik tetszik, a belé mosódott kemikáliákkal, fertőtlenítő anyagokkal és maradványtermékekkel együtt. Ebben a kezeletlen szennyvízben valóságos mennyei Kánaánra lelnek a Föld leuralását tervezgető kórokozók.
Ez még nem minden: kiderült egy roppant friss kutatásból, hogy az alapvetően nem antibiotikum jellegű gyógyszerek, mint az antidepresszánsok is előidézhetnek komoly galibákat.
Ausztrál kutatók egy Petri-csészében vizsgálták összesen ötféle népszerű és gyakorta felírogatott antidepresszáns hatását az E.coli nevű baktérium terjedésére. Meglepetten vették tudomásul, hogy mind az öt esetében sikerült az E.coli-t mutációra bírni, mely folyamat megágyaz annak szuperbaktériummá fejlődésének.
A hatóanyagok és márkanevek a következők voltak: sertraline (Zoloft), duloxetine (Cymbalta), bupropion (Wellbutrin), escitalopram (Lexapro), agomelatine (Valdoxan).
Úgy tűnik, a baktériumok szép lassan megtanulnak túljárni a gyógyszeripar eszén. Jól ismert évszázados bölcsesség, hogy az élet mindig utat tör magának – a doktorok hogy nem tudják ezt a roppant nyilvánvaló igazságot?
Azért nem a gyógyszeripar az egyetlen főbűnös a szuperbaktériumok kifejlesztésében. Kiveszi részét a munkából a mezőgazdaság is, melynek különféle antibakteriális és rovarirtó szerei szintén rendkívül hosszú idők óta fertőzik a termőföldet, így biztosítván tökéletes gyakorlóterepet az immunrendszerük megerősítésére törekvő baktériumkolóniák számára.
Csak tetézi a bajt, hogy a háziállatokat szinte mindenütt antibiotikum-injekciókkal tömködik tele akár többszöri alkalommal is, amíg el nem érkezik a vágás ideje.
Létezhetne megoldás a szuperbaktériumok elburjánzásának visszafordítására, csakhogy ehhez olyan jellegű akciókat volna szükséges bevállalni, melyek jó mélyen belemarnak a vállalatok profitjába és a szegényebb államok költségvetésébe egyaránt.
A legfontosabb volna, hogy ahol napjainkban sincs még megoldva a szennyvíz-elvezetés és a tiszta vízzel való ellátottság, ott minél hamarabb kerüljön kiépítésre a megfelelő infrastruktúra.
De ne álljunk meg itt: ennél is fontosabb, ámbátor költséges és technológia-igényes megoldás a szennyvíztisztítás továbbfejlesztése. A szimpla ülepítés és szűrés ma már nem elegendő, minimum fordított ozmózissal működő, még inkább molekuláris szűrésre képes berendezések szükségeltetnek a nanométernél is kisebb méretet képező vegyi anyagok kiválogatásához.
A fentieken felül segíthet még a környezetszennyezés alapos visszafogása, valamint az antidepresszánsok felírásának beszüntetése a másképp nem gyógyítható betegektől eltekintve.
