Komikus nyugtázni, ahogy a „hiszem, ha látom” típusú emberek alusisakos konteósként bélyegeznek meg téged, amennyiben arra kívánnád ingerelni őket, hogy nézzenek fel végre az égre, és vegyék észre, hogy a hosszú heteken át krisztálytiszta égbolton egyszer csak megjelennek az egymással tökéletes párhuzamban szálldosó repülők, melyek vastag és terjengős csíkot húzván az égre azt órák leforgásán belül kompletten beterítik a maguk trutyiszürke felhőivel.
Sem a „hiszem, ha látom”, sem a „látom, ha hiszem” attitűd nem vezet ennél a totál vaksi népségnél eredményre, mivel az ő valóságképüket hazug mantráiktól eltérően nem az érzékelhető-látható-tapasztalható valóság határozza meg. Nekik egy szűrőberendezés gyógyult a szemeikre (vagy ahogy egy sok ezer éves könyv fogalmaz: lepel borult azokra). Túl vagyunk azon a koron, amikor a valóság bárminemű relevanciával bírt az emberek érzékelési minősége szempontjából.
A poszt-valóság korában kizárólag a pártállami ukáz, a tudományos értekezés, a híradóban bemondott kötelezően elsajátítandó hallucináció számít az egyetlen elfogadható realitásnak. S ha ezekben nem szerepel, vagy egyenest tagadásra kerül a krisztálytisztán látható valóság, hát a birka tömegek zokszó nélkül elfogadják, hogy tényleg semmi nincs az égbolton, az élelmekben, a termőföldeken, a vakcinákban, amiktől tartani kellene.
Elhiszem, hogy egyesek megmaradásuk zálogaként fogják fel a hivatásos varázslók által kivetített realitás-illúziót, de miféle túlélési stratégia az, ami végső soron totális ignoranciával, sőt, a valóságot meglátók megszégyenítésének útját választók életének radikális romlásával, akár kimúlásával jár együtt?
Mialatt a tévé -és rádióműsorokban rendre továbbra is a „csík tolja a repülőt” elcsépelt poénjával házalnak a primitív celebek, s közben a szem nem látta, orr nem szagolta, kéz nem tapintotta megrajzolt vírusok létében kételkedőket lazán levírustagadózzák, a nagyvilág államhatalmai sorban leplezik le saját terveiket az időjárás manipulálására és a klíma befolyásolására. E céljaik beteljesítéséhez bizony repülőgépekből szórt felhőkkel is buzgón kísérletezgetnek.
Annyira alusisakos konteó a chemtrail-ek valósága, hogy a világ gyakorlatilag minden igazmondó tudósát lekonteóhívőző Wikipedia oldalán komplett ábrákkal tarkított, kódex terjedelmű leírás szerepel a felhőszórás évtizedek óta bőszen gyakorolt szokásáról.
Még azt is buzgón felsorolják, konkrétan miféle anyagokat eregetnek ki ezek a repülők tonnaszám a légkörbe, melyek a gusztustalan szürke felhők szétterülését eredményezik. Ezek listája pedig hogyhogynem tökéletesen egybecseng a „chemtrail-hívők” felsorolásaival.
A chemtrailek szórásához leggyakrabban alkalmazott anyagok az ezüst-jodid, kálium-jodid, szárazjég (szilárd szén-dioxid), folyékony propán. Olykor jégkristályokat vagy szimpla konyhasót is bevetnek a felhők generálására. A chemtrailek eregetését vagy a repülőgépek szárnyához és hátsó feléhez rögzített szipkák által végzik, vagy a jéghideg felső légkörben lebomló zsákokban, dobozokban engedik azokat útjukra.
Az 1950-es évek óta a világ minden kontinensén kísérleteztek már felhőszórással, hófelhők feloszlatásával, jégesők „szétrobbantásával”. Jobbára változó sikerrel.
Az újonnan divatba hozott klímaváltozás, hőmérsékleti rekordok és a légkör szén-dioxid szintje kapcsán tett fékeveszett huhogások ismét reflektorfénybe állították az időjárás-befolyásolás szükségességének kérdését. Mégis, az ezredfordulót követően az államok heveny tagadásba fogtak, mikor a vonatkozó kísérletek valóságára terelődött volna a szó mondjuk egy-két gyanút szimatoló, akadékoskodó újságíró részéről.
Bő huszonöt éve tehát az időjárás-befolyásolás valósága konteónak számít. Aki ki merészeli ejteni száján a chemtrail szót, annak fejére a csörgősipkás bohócok már húzzák is az alusisakot. A szót mainstream médiában szigorúan tilos kiejteni, a hablatyoló tudósok és szakemberek pedig az utóbbi évtizedekben bőszen zajló központi valóság-ferdítések hatására inkább a hatalom szavának hisznek, semmint saját szemüknek. Mint a kultikus viccben:
Béla egyik nap hamarabb tér haza a munkából a szokásosnál. Benyitván a hálószobába rajtakapja feleségét, ahogy egy idegen férfivel szeretkezik. Béla teljesen kikelvén magából heveny tombolásba fog, mire a felesége így nyugtatja:
– Bélukám, tudod, hogy én nem csalnálak meg senkivel!
– Akkor ki ez a pasas itt az ágyamban?
– Nincsen ott senki!
– Ne hazudj! Most még a bolondját is járatod velem? Itt fetreng egy vadidegen férfi az ágyamban!
– Na de Béla, most nekem hiszel, vagy a szemednek?
Mi tehát a chemtrail lepel és hazugságfelhők mögött megbúvó valósága? Íme.
A tudományosan geomérnökségnek vagy klímamérnökségnek nevezett metódus háromféle kísérletet takar a klímaváltozás hatásainak csillapítására, ideális esetben visszafordítására.
Karboncsökkentés
A módszer a levegőben keringő szén-dioxid szintjének lecsökkentését vagy lekötését irányozza elő. Ennek eszközei a karbontranszformáció (szén-dioxid lebontásának kísérlete), karbonlekötés (szén-dioxid molekulák elfogása és föld alatti rekeszekben való tárolása), illetve az óceáni geomérnökség. Utóbbi a vizekben felhalmozódó, azokat elsavasító szén-dioxid kivonására tett újszerű próbálkozásokat takarja.
Bővített értelmezésben az erdőtelepítés is ide tartozik, habár mint nem mesterséges módszer, nem képezi a tudományos gondolkodás egyes számú érdeklődési területét.
Napfény-menedzsment
A földet érő, károsnak tartott UV-sugarak eltérítése a földfelszínről vagy azok visszaverése a bolygó fölé feszített árnyékoló alkalmatosságokkal.
A felszín közelében – most tessék figyelni – repülőgépekből eregetett aeroszolokkal igyekeznek a sikert garantálni, de népszerű akció még a felhőfehérítés is (ugye fizikából tanultuk: minél világosabb egy felület, annál több fényt ver vissza).
Chemtrail
A chemtrail szintén aeroszol-spriccelést jelent, aminek célja a vulkáni erupciók hatásának leutánzása. Tudvalevő a nagy vulkánokról, hogy az általuk légkörbe eregetett hamu képes olykor akár globális méretű telet előidézni. Lásd a Kratakau vulkán 1883-as kitörését, melyet követően egy egész éven át nem volt nyár a Föld északi felén.
A chemtrailekkel rendkívül veszélyes kísérletezni, talán pont ezért is tilos észrevenni őket az égbolton.
A chemtrailek veszélyei közé tartozik azok kiszámíthatatlan mozgása. A nagy légáramlatoknak köszönhetően előfordulhat, hogy a véletlenszerűen szétszórt chemtrail-felhők egy helyen kulminálódván áradásokat, másutt az elvont páracseppeknek köszönhetően szárazságot idéznek elő.
Miközben a chemtrail-eket rendre helyi szinten, egy-egy település felett eregetik a levegőbe, azok tényleges hatásának hiteles vizsgálata lehetetlennek minősül egy nagy, globális kísérlet véghez vitele nélkül. Ez pedig azért megvalósíthatatlan, mert egy ilyen akciót követően a világ nagyhatalmai egyből hajba kapnának azon, melyiküknek legyen joga elrendelni az instant esőfelhőket a Szahara felett vagy a turizmus felfutását remélő Finnországban trópusi klímát gerjeszteni a nyári szezon alkalmával.
Meglepő módon nem kizárólag repülők vagy ballonok által lehetséges chemtrail-kísérletek végrehajtása.
Példának okáért a haditengerészetek a legalacsonyabban szálló gomolyfelhők fehérítését hajókról való fecskendőszórással intézik. Jelenleg Ausztrália kormánya hivatalosan is elismerten végez felhőfehérítést a Nagy-korallzátony felett.
A chemtrail potenciálját kezdi egyre több állam kíváncsian szemlélni. Ezek egyike India, melynek kormánya nagy nyilvánosság előtt is bejelentette, hogy az elviselhetetlen mértéket öltő légszennyezés visszaszorítása érdekében megkezdik kísérleteiket a felhőszórással.
Delhiben oly reménytelen a helyzet, hogy a korábban alkalmazott forgalomkorlátozások, légszűrő tornyok, vizet spriccelő lajtoskocsi-flották egyike sem vezetett pozitív eredményre a fullasztó szmog visszaszorítására.
A kísérlet instrumentumai nem egyebek lesznek, mint a letagadott chemtrail felhőket spriccelő repülőgépek. A különféle fémes sóoldatok a levegő páratartalmát lekötvén tekintélyes esőfelhőkké alakulnak. Kínában rendszeresen alkalmazták a módszert egyes városok szmogfelhőinek eltakarítására, de Delhiben nem kedveznek a körülmények a kísérletezéshez a környék alacsony páratartalma miatt.
