Modern világunk hatalmainak elsődleges törekvése a hivatalos narratíva feletti kontroll átvétele. A narratíva lényegében nem egyebet jelent, mint mesét, melyet előadván a politikusok, tudósok, hivatásos szakértők kívánják befolyásolni a lakosság viselkedését.
A hatalom intézményei évről évre temérdek narratívát fogalmaznak meg és írnak alá egymás közt. Ezek az ún. titkos szerződések tökéletesen bejáratott szisztémák köreikben (emlékezzünk csak a történelemórákon tanított különféle paktumokra, uralkodók közti szövetségekre). Mégis, aki merészelné felfedni ezek puszta létét, a söpredék népség mint konteósokat bélyegzi meg őket akár igazoltan hiteles dokumentumok lobogtatása ellenére is.
Akikből az önkényeskedő zsurnaliszták, szociálismédia-cenzorok, Reddit moderátorok értékítélete szerint konteós válik, azoktól megvonják a szabad szólás és az ellenük indított rágalmakra való reakció jogát. Egyoldalúan ütlegeli őket a banhammerrel hadonászó terrorista csürhe.
A XXI. század első felére előirányzott narratívák nagy mértékben a fosszilis üzemanyagok és a termékek anyagfelhasználásának csökkentésére tesznek vállalásokat. Ezen államközi szerződések érvényesítését a politikusok kívánják átütni a népességen, ki-ki a maga nemzete felett.
Egy probléma akad csupán: mint kiderült, kapitalista keretek között tökéletesen lehetetlen a nyersanyagokkal való takarékoskodás, mivel a politikusgárda hazudozásaival ellentétben nem a rőzsével fűtő nagyanyó meg a lavórban mosdó cigány idézi elő a folyamatos hőmérsékleti rekordokat és természeti kataklizmákat, hanem az önmaga öncélú fenntartását erőszakoló kapitalista rendszer. E szisztéma szinte semmilyen mértékben nem a lakosság szükségleteinek kielégítését végzi: a cégek más vállalatok energia -és anyagszükségletét biztosítják.
Ahogy egyre inkább burjánzik a kapitalizmus rákos daganatként, úgy jut egyre kevesebb és kevesebb energia, étel, víz és fedél a lakosság részére. Eközben a világ minden mozdítható és mozdíthatatlan java személyiség nélküli vagyonkezelő és portfoliócégek gazdagságát gyarapítja, amik ténylegesen nem létező mivoltuk ellenére személyiségi jogokat nyertek a nagyvilág államaitól. A globális nagyvállalatoknak lehetőségük van szerte a világon hús-vér, külön bejáratú jogokkal bíró személyekként érvényesíteni akaratukat a legatyásodó, leépülő emberiséggel szemben.
Újabban, jó 15 éve a klímaválság jelenti a kapitalizmus egyetlen folytatólagos beszédtémáját. Felmerül a kérdés: a folyókat agyonszennyező, erdőket kiirtó, mérges gázokat korlátlan mértékben levegőbe pöfékelő vállalatok nem kárvallottjai a folyamatosan apokaliptikus harangokat kongató klímaválság-narratívának? Nos, nem.
A klímapokalipszis felkorbácsolásának egyetlen valós célja van: kierőszakolni a világ népességéből, hogy lemondjanak a maguk szükségletei bebiztosításának igényeiről. Adják fel a kevéske megmaradt kontrollt életvitelük felett és váljanak lehetőleg minél önkéntesebb módon örök rabszolgáivá a rendszernek.
Amennyiben bekukkantunk a globális válság riogató leple mögé, megláthatjuk, hogy ezek a narratívák szinte soha nem az elitek és az önálló életre kelt fikciós nagyvállalatok megregulázására tesznek vállalkozást. Mindig kizárólag azzal vannak elfoglalva, hogy mi egyének túl sok levegőt szívunk, ezért szén-dioxid kvótát kell ránk bevezetni. Szeretnénk legalább hetente egyszer húst az asztalra, ezért át kell szoktatni bennünket kukacok és bogarak ropogtatására. Álljunk át totálisan gazdaságtalan és bizonyos értelemben a benzines járműveknél is szennyezőbb elektromos autókra, miközben a gazdagok zavartalanul folytatják tovább a világ összes forgalomba állított járművénél szennyezőbb óceánjáró-flotta istápolását és képmutató magánrepülőzgetéseiket. A részünkre kiutalt minimális szén-dioxid kvótát meg bagóért eladhatjuk nekik, így folytatódhat a néppusztító vadkapitalista szisztéma további burjánzása.
Nem véletlen, hogy kezd összeomlani a hivatalos klímaválság-narratíva. Egyre többen döbbennek rá, mégha a részünkre előadott mese-mesketében akad is némi igazság, hogy a cél egyáltalán nem a bolygó megmentése szükségtelen luxusainkról való közös lemondásunk által, hanem a 99% visszarugdosása kvázi középkori körülmények közé, mialatt a burzsuj milliárdosok lefolytatják a komplett bolygó önkényes kisajátítását.
Mind a klímazelóta, mind a szkeptikus oldalon egyre tetemesebb hadseregek gyűlnek, kik nem átallanak egymást gyilkolászni, miközben a burzsoázia sokadik alkalommal is kedélyesen felröhög, hogy már megint sikerült a népességet összeugrasztani. Így terelik el a figyelmet a magunk további meggazdagodásáról, újabb meg újabb szorongató törvények hatályba léptetéséről, kibontakozó neofeudalizmusunk zavartalan épüléséről.
Most, hogy a lelepleződő klímaválság-narratíva ily radikális feszültségeket generál, egyéb lehetősége nincs a hatalomnak, mint a COVID-meséhez hasonlóan egy központi irányvonalat megfogalmazván ráerőszakolni azt a komplett lakosságra.
Mind az angol, mind a svéd állam több tízmillió Eurós tőkealapot különített el az online elérhető szótárak és tudástárak kifejezéseinek átírására. Ahogy a „pandémia” idején mesterségesen igazították a járvány, majd a védőoltás és nyájimmunitás definícióját is a maguk ízléséhez, úgy a busásan támogatott NGO-k feladata lesz átszerkeszteni a Wikipedia szócikkeit, hogy azok hatékonyabban igazodjanak a hatalom által érvényesíteni kívánt narratívához.
A Wikipedia és a rajta keresztül vívott információs hadviselés a klímaháború egyes számú frontvonalát jelképezi. Példaként hozza az angol kormány, hogy a „climate change” kifejezésre való Google-keresésnél legtöbb esetben első helyen ugrik be a Wikipedia vonatkozó szócikke. Mivel kifejezetten hitelesnek tetsző, magát abszolút értéksemlegesnek beállító platformról van szó, melyen a felhasználók szerkesztik a szócikkek tartalmát, fontos elérni, hogy e stratégiailag nélkülözhetetlen felületen ne találkozhassanak össze a látogatók a kormányzati mesének ellentmondó információkkal.
A modern Újbeszél szótárak szerkesztőinek el kell érniük, hogy a klímaváltozás, klímaválság és hasonló jellegű szócikkeknél ne kerülhessenek szemlézésre vagy akár puszta megemlítésre a klímaválság tényét cáfoló, vagy annak súlyosságát kisebbítő információkat közlő tudósok, szakemberek véleményei.
A COVID-riogatás idején az addig köztiszteletben álló doktorok, tudósok, kutatók tömegeinek szócikkei kerültek átírásra a Wikipedián. A karhatalmi narratívának ellentmondó tudományos szakemberek valós szakmányuk helyett a konspirációs teorista jelzőt kapták, mint a betevő kenyerük előteremtését célzó foglalkozást. Mert ugye annyira jövedelmező vállalkozás világszerte betiltott, ellehetetlenített és démonizált konteósnak lenni, hogy ez a szakmány kvázi trendi iparággá fejlődött az utóbbi években.
A módosítandó Wikipedia szócikk elsődleges pillére kell legyen a tudományosan megcáfolt szén-dioxid elmélet nyomatékosítása, a felmelegedés kiváltó okát nyugtázandó. Erre a hazugságra aztán rá lehet építeni a pártállami rendelkezéseket, mint a lakosság autózáshoz való jogának felszámolása, kukacevés forszírozása és a rőzsegyűjtés betiltása. A végcél, hogy a globális népesség teljes körű függőségbe kerüljön a mesterségesen előállított kapitalista szolgáltatásoktól, melyeket eztán egyben fegyelmező célzattal bármely pillanatban meg is lehet tőlük vonni. Szemben a természetjoggal ugye, ahol az ember kimegy az erdőbe, és ott a fa. Vagy az a köcsög kókuszdió ugyanúgy megnő a szegénynek, ahogy a gazdagnak.
A klímaválság szócikk kilúgozását követően természetesen újból összeszerkesztenék azt, de immár kizárólag a hatalom által megvásárolt tudósok idézeteivel és referenciáival feltöltve.
Mindehhez roppant bőkezű módon segédkeznek az államok. A svéd kormány csak 2020-ban 11 millió angol Font (5 milliárd Ft) ingyen pénzt utalt klímaválság-kutatással foglalkozó alapítványok részére, mely összeget Norvégia is megtolta szerény 1,5 millió Fonttal.
Ezek a szervezetek egytől egyig milliárdos filantrópokhoz és az ENSZ nemzetközi kormányzati szerveihez vannak bekötve, akik a háttérből mind a tevékenységük végrehajtását, mind a pénzügyi stabilitásukat busásan támogatják. Micsoda vérmes konteó!
A Stockholm Environment Institute megfogalmazott céljai közt szerepel évi 100 millió dollár támogatás elnyerése. A svéd kormány által kinevezett igazgató, Lennart Bage korábban az ENSZ zöld klímaalapjának társelnöke volt, így akár különösebb erőlködés nélkül is könnyű szerrel teljesülhet vágyuk a busás szociális segély megkaparintására.
Közben maga az ENSZ sem tétlenkedik, a „semmid nem lesz, és boldog leszel” filozófiát hirdető World Economic Forummal karöltve a Google befolyásolásán dolgoznak nagy erővel, hogy az tüntesse el szem elől a hivatalos klímaválság-narratívával szkeptikus weboldalakat.
Melissa Fleming ENSZ-titkár a legutóbbi WEF szeánszon a következőt mondta:
Egyre proaktívabbá válunk, miénk a tudomány, és erről az egész világnak tudnia kell.
A modern tudomány tehát nem egyéb, mint hatalmi körök fogalmazta és birtokolta mesegyűjtemény a maguk rémuralmának megerősítésére.
A tudomány propagandizálása elkerülhetetlen akciónak tűnik annak fényében, hogy aktív tudatbefolyásolás és elmeprogramozás nélkül nehezen tudják átállítani a többséget a maguk szolgálatára. Még Hitler sem élvezett a maga idejében azonnali többségi bizalmat, temérdek piszkos trükköt, radikális propagandát, erőszakos akciót kellett végrehajtania annak érdekében, hogy a német népet a Führer feltétlen istenítésének pályájára állítsa.
A COVID-mese is azért bukott meg, mert hiányzott az egységes központi narratíva-kontroll a képből, így a tudósok egymásnak és saját maguknak is ellentmondó ostoba megnyilvánulásai csakhamar leleplezték az értelmesebbek részére a bohózatot. Akik meg elhitték, azoknak úgy kell, ők maguk követelték erőszakkal az igazmondók tönkre tételét, hogy ne juthasson el a valóság a vaksi szemeikig és süket füleikig. Ha megakadályozzák számunkra a létezést, nem tudunk mit tenni az igazság hirdetésére azon felül, hogy mi magunk erélyesen kitartunk mellette akkor is, ha éhezésig kíván taszigálni minket a hatalom a gyilkos intézkedései által.
