Egy új kutatás szerint a COVID-19 vakcinákkal oltottak átadhatják annak antitestjeit az oltatlanoknak. Az oltottak által kilégzett levegőben aeroszolok formájában keringnek a hatóanyagok. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kísérleti oltások önterjesztő vakcinákként működnek.
Az ImmunoHorizons tudományos szaklapban publikált vizsgálat szerzői első körben doktorok és tudósok által viselt maszkokból nyert mintákat gyűjtöttek egybe. Ennek nyomán felfedezték a nyálmintákban az immunoglobulin G és immunoglobulin A antitestek jelenlétére utaló nyomokat.
Hogy bizonyítsák a levegőben terjedő COVID vakcinák teóriáját, a tudósok ezután komplett családok orrából vettek mintákat oltott, oltatlan és COVID-pozitív háztartásokban egyaránt.
Az eredmények megmutatták, hogy az oltott szülők IgG aránya jelentős felfutást mutat, és a megnövekedett mennyiségű antitestet az oltatlan gyermekek is részben magukénak tudhatják. Ugyanakkor oltatlan családoknál sem a szülők, sem a gyerekek szervezetében nem sikerült antitesteket kimutatni.
A vizsgálat bizonyítja, hogy a kísérleti COVID vakcinák önterjesztő módon működnek, s annak hatóanyagait a szülők a levegőbe lehelt mikroszkopikus nyálcseppeken át tovább adják családtagjaiknak és gyakorlatilag bárkinek, akikkel érintkeznek. Ez azt jelenti, hogy az egyetlen oltott rokont számláló családokban sincs senki biztonságban a vakcináztatás következményeitől.
A szakorvosi szlengben passzív immunizációnak hívott technológiával régóta házalnak már a társadalommérnökök, ám humánjogi aggályok miatt a létjogosultságunkat felszámoló COVID-intézkedések bevezetéséig semelyik hatalmi ágnak nem volt mersze hasonló terméket bevezetni.
A Children’s Health Defense biomérnök munkatársa, Brian Hooker igyekszik „megnyugtatni” mindannyiunkat, hogy a vakcinák hatástalansága végett az aeroszolként tovább adott oltások valószínűleg nem okoznak kárt a családtagok szervezetében – hacsak spontán autoimmun betegségek nem fejlődnek ki bennük. A passzív immunizáció ugyanis számos nem kívánt reakciót hívhat létre a fogadó fél szervezetében.
Miután az antitestek levegőn át átadhatók az áldozatoknak, a tudósok feltételezik, hogy ezekhez hasonlóan a vérrögképző tüskefehérjék is átmehetnek egyik szervezetről a másikra, ám ennek tényét egyelőre nem sikerült igazolni.
