FIGYELEM: Jelen írás 2021. április 7-én keletkezett, ám csak később került beszerkesztésre. A benne foglaltatott egyes információk elavultak lehetnek.
Több híradás szólt arról, hogy a koronavírus-járvány első esztendeje alatt a klímaválság visszafordítására tett mindennemű erőfeszítés sziszifuszi jelleget öltött, miután az erőszakos pánikoltatás révén az emberek megfeledkeztek a természettel szembeni kötelességeikről. Akár a szén-dioxid kibocsátás, akár környezetszennyező műanyag szemét sorsát nézzük, sikerült minden nyögve-nyelősen kiizzadott előre haladást visszacsinálni.
Semmi nem állhat hát a bolygópusztító klímakatasztrófa útjába. Ennek ellenére a sok megvezetett birka még mindig a saját retkes-szaros élete miatt aggódik, mely úgyis keserves véget ér, miután a fenséges kapitalizmus ténykedése nyomán nem marad min tovább élni.
Hogy kicsit rásegítsenek az elkerülhetetlen pusztulásra, az emberiségre erőszakolt arcmaszkokkal alaposan felgyorsították az áldatlan folyamatot. Tavalyi statisztikák szerint 52 milliárd maszk került forgalomba az év során. Ezek nagy része végül a szemétben, illetve tengerekben, óceánokban kötött ki, gazdagon gyilkolván a vízi élővilágot. A hisztériakeltésnek köszönhetően az idei évben már 129 milliárd maszk forgalomba hozatalát várják a megrendelők – havonta!
A maszk lehetne az új műanyagüveg-válság, ugyanakkor míg a palackok esetén legalább beszélhetünk néminemű – 25%-os – újrahasznosítási rátáról, maszkok esetén ilyesmiről szó nincsen. A legtöbb hasonszőrű alkalmatosság valahol a szabad ég alatt végzi, de természetesen az élővizek sem mentesülnek szennyezéseiktől.
Nem csak hogy nem gyűjtik be a leszolgált maszkokat, de azok a természet lágy ölén pihengetvén jóval veszélyesebbek a hagyományos műanyagoknál. Az általában pamut ruharétegbe varrva egy többszálú polipropilén háló képezi a védelmet, mely a nyálcseppek megállítását hivatott elvégezni. E cérnaszerű képződmény akár 1 milliméternél is vékonyabb lehet. Kinn a szabad levegőn, pusztán az időjárás viszontagságai hatására e rétegből apró méretű porszemek, ún. mikroplasztikok szakadoznak le. Ezeket a szél hordja szét szerte a világba.
A nagyvilágban támolygó állatok és emberek sokasága egyenest a tüdejébe szippantja ezen mikrorészecskék tömkelegét. Mivel lebonthatatlanok a szervezet számára, nem pusztán felhalmozódnak a légutakban vagy akár a tüdőben, hanem tartós gyulladást hoznak létre, melynek köszönhetően néhány év lefolyása alatt tüdőrák lehet a jutalmunk.
Mindez lassú és alattomos gyilkosság, hiszen az elhullajtott maszkok által gerjesztett problémák egyelőre éppen csak elkezdték foglalkoztatni a természetvédőket. Mire a széles plebsz is tudomást szerez a maszkok révén gerjesztett népirtásról, már késő lesz.
A legszörnyűbb vég, amikor egy helyre kezdik gyűjteni a maszkokat, például egy szeméttelepre, melynek környékén emberek élnek. Itt a leszakadozó mikroműanyagok koncentrációja oly mértéket vesz, hogy akár a fulladásos halál sem elképzelhetetlen következmény. Persze így legalább megspórolunk pár évet, amíg a tüdőrák elnyeri végső formáját.
Nem csak, hogy fuldokol az emberiség az eszetlenül erőltetett szájkosaraktól, de azok még szállítják is ama halált, mellyel a COVID-rettegő agyalágyultak riogatják az emberiséget azon szólammal, hogy ha nem hordasz maszkot, majd jól megnézheted magad, ha a koronavírustól vagy a lélegeztetőgéptől kell megfulladnod.
Lehet, hogy sokak halálát inkább a maszkok okozzák a koronavírus ellenében, mint történt a járvány kirobbanását követően nem sokkal két kínai iskolás diákkal. Testnevelés órán tanaraik rájuk erőszakolták a szájkosarat, mely alatt nem kaptak elég levegőt a gyakorlatok végzéséhez szükséges megnövekedett oxigénszükségletük fedezésére, így összeestek és meg is haltak.
Közben „a fejlett nyugaton” tesitanárokat rugdalnak kifelé, akik nem hajlandóak megölni diákjaikat a szabadban futkároztatás közben.
Amennyiben nem sikerül elnyernünk a megváltó halált arcmaszkunknak köszönhetően, még mindig elég gyötrelmes átkokat szór ránk hordásuk. A maszkok pántjai allergiakeltő szövetekből vannak, melyek a test szinte egész felületén okozhatnak ekcémás rohamokat. Az előállításukhoz használt mérgező vegyszerek, illetve ipari vegyületek szintén betámadják a tüdőt. E toxikus kemikáliák a rák egyéb formáit is bevonzhatják életünkbe. A szájkosár tartós hordásából eredő maszk-száj begyullasztja a fogínyt, illetve kirohasztja a fogakat.
Minden emberi használatra szánt eszközt az üzemből való kikerülés előtt meg kéne szabadítani a mérgező vegyületektől. A többnyire Délkelet-Ázsiába telepített gyártósorok a költséghatékonyság indoka mentén nyilván nem törődnek vele, hány embert ölnek meg felelőtlen viselkedésükkel.
