Minden egyes alkalommal, mikor valamiféle mérgező vegyszer alkalmazása kerül elterjesztésre a mezőgazdaságban, felvetődik azok biztonságosságának és humán egészségre gyakorolt negatív hatásainak kérdése. Ezen aggodalmakat a kemikáliák gyártói rendre azonnali hatállyal lesöprik az asztalról, majd egy vagy több propagandistát szóvívőként kiállítván a publikum elé elmormolják a varázsigét, mely szerint az újonnan bevezetett káros méreg hatásos és biztonságos.
Aztán jön a rácsodálkozás a kéz és láb nélkül születő gyermekekre, a spontán vetélésekre, a születéstől kezdve kibontakozó autoimmun és idegrendszeri rendellenességek hadára az asztmától kezdve az allergián és ekcémán át az autizmusig bezárólag.
Évtizedek múltán aztán mégis kivonják az egészségpusztító molekulákat a forgalomból, mikor már lehetetlen tagadni azok hatásait. Pont időben ahhoz, hogy az időközben felcseperedett rokkant generációt menthetetlenségénél fogva le lehessen húzni a retyón.
Nem olyan rég esett meg, hogy a gyakorlatilag minden létező termőföldön nyakló nélkül alkalmazott DDT-vel befújták még a gyermekek testét is, hogy ne telepedhessenek meg rajtuk a bolhák. Elvégre mégiscsak kellemesebb alternatíva egy életen át fuldokolva haldokolni, mint néhány nem kívánt vendéget a fejünk búbján látni. És az emberiség semmit nem tanult az esetből. Napjainkban nem hogy számtalanszor több létpusztító szer mételyezi a környezet és gyermekeink egészségét, de még szakhatósági előírások is kötelezik a gazdákat az élet irtására adófizetői pénzen. A lakosság boldogan megfinanszírozza az élete elvételét.
A Nature Geoscience Monday szakmai folyóiratban publikált tanulmányban 92 aktív, rovarirtásra használt és engedélyezett hatóanyagot monitoroztak le a világ 168 országából. Ezek ugyan legtöbb esetben mennyiségi szabályozás alá esnek, ami azt jelenti, hogy bizonyos egészségügyi határértéken felül eső arányban tilos felhasználni őket a termőföldek rovarmentesen tartására, ugyanakkor sem a hatóságok, sem a teljesítménykényszerben vergődő gazdák nem törődnek igazán az előírásokkal. Ha az a kérdés, hogy a termésátlag növelése, vagy a lakosság életben maradása élvezzen elsődleges prioritást, az életellenes rendszer képviselői rendre az első eshetőségre teszik le voksukat.
A Nature Geoscience Monday vizsgálatában az összes, elérhető adatokkal (rovarölőszer-alkalmazási statisztikák) rendelkező földterületet három kategóriába sorolták. Biztonságos az a föld, melyen nem alkalmaztak határértéket meghaladó mennyiségű vegyszert. Kockázatosnak számítanak ama területek, melyeken az előírt határértékeken felül annak ezerszereséig (!) permeteztek vegyi mérgeket, s végül magas rizikófaktort képviselnek az előírások ezerszeresét is meghaladó mennyiségű vegyszert elszenvedő földek.
A 168 országban végzett felmérés szerint a világ termőföldjeinek 64 százaléka számít kockázatosnak, 31 százaléka pedig egyenesen életveszélyesnek! Akik eme 31 százalékot képviselő szántóföld, rét, gyümölcsös vagy kertészet mellett élnek, az ő házuk bárminemű köntörfalazást mellőzvén lakhatatlannak nyilvánítható.
Nehogy azt higgyük, a rovarölő szerek okozta mérgezés megáll a gazdaságok kerítésénél: a levegőben sok száz kilométerrel hordhatja odébb a levegőből permetezett szert a szél, beleoldódván a talajba fogyaszthatatlanná teszik természetes ivóvizeinket, és még a gyümölcsök-zöldségek, melyeket gyermekeink uzsitasijába csomagolunk sem lesznek mentesek a gyilkos mérgektől. A rovarirtók kárvallottjainak számító madár -és méhpopuláció pusztulása a kényes ökoszisztémát szintén felboríthatja, melynek hála még több környezeti válság kibontakozásának ágyazhatunk meg.
Gyakori tévhit a bugyuta köznép részéről, hogy amennyiben egy méreg nem azonnal öl vagy idéz elő súlyos betegséget, akkor az adott szer már nem is lehet ártalmas. A fokozatosság elvét felfogni képtelen lakosság nem érti annak a koncepcióját, hogy határérték alatt akár semmiféle ártalmat nem mutató méreganyagokból minden egyes nap való fogyasztásuk által előbb-utóbb felhalmozódik ama mennyiség, amely képes gyermekeink egészségét földbe állítani.
Hogy közelebbi bizonyítékot szerezzenek a rovarölő szerek emberi életet mételyező hatására, az Environmental Research folyóirat szerkesztői 6 éven aluli gyermekek bejegyzéseit kérték le a kaliforniai rákbetegség-nyilvántartásból. 1998-2011 között 667 idegrendszeri tumorral diagnosztizált gyermeket sikerült találniuk, kiknek lakóhely-adatait áttekintvén megállapították, mely helyben permetezett kemikáliák keletkeztettek kifejezetten magas rákbetegség-kockázatot a megszületett kisgyermekek szervezetében.
A vizsgált anyagok közül a klórtalonil, bromacil, tiofanát-metil, triforin, krezoxim-metil, propikonazol, dimetoát és linuron mind rákkeltőknek bizonyultak. Akadt olyan szer, mely 2,5-szeres kockázatot mutatott fel a rák burjánzásának fokozásában.
Egy másik, klórpirifosz névre hallgató készítmény a gyermekek idegrendszeri fejlődésére bizonyult roppant negatív hatásúnak. Az ezzel kezelt terméseket fogyasztó lurkók akár anyáik méhében is megkezdik az autizmus, ADHD, vagy motoros zavarok kifejlesztését, az idő előrehaladtával pedig IQ-csökkenésnek is örvendhetnek majd.
A megoldás a tudományos konszenzus szerint az organikus kertészetben rejlik, melynek elemét alkotja az is, hogy a családok legalább részben visszatérnek a kertgazdálkodáshoz.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egészséges élelem előállítása szélsőséges inkompatibilitást mutat a kapitalizmussal, mivel a lakosság épségben tartása nem kecsegtet busás profitokkal. Példának okáért a nemrég csődbe jutott Srí Lanka kormánya a koronavírus-riogatás ideje alatt kívánta átállítani az ország mezőgazdaságát teljes mértékben organikus földművelésre. Igen ám, de a valóban tápláló eledel előállítása több gondoskodást kíván, így a termésátlagok nem voltak képesek lekövetni a mérgező permetezőszerek kivezetése előtt megszokott szintet, s ez éhínséghez vezetett.
Visszatérés az egészséges, organikus kertészethez kizárólag a kapitalizmus beszántása révén volna elérhető. Persze racionális választható alternatíva az emberiség kihalása is az életellenes vegyszerek és a luxusprofitok további fenntartása érdekében.