Archív cikk: Melyik oltást válasszam, ha még nem tudtam dönteni?

FIGYELEM: Jelen írás 2021. április 17-én keletkezett, és archiválási céllal került a weboldalra. A benne foglaltatott legtöbb információ már elavult, ugyanakkor egy esetleges újabb őszi “járványhullám” esetén kiváló információforrásul szolgál. A karhatalmi terrornak köszönhetően anno nem szerkesztettem be, mivel a terroristák biztosan elhurcoltak volna, ha ezt megteszem.

Az alábbiakban azok részére szeretnék segítséget nyújtani, akik még nem döntöttek, kívánják-e oltatni magukat, illetve ha igen, akkor melyik oltást válasszák, hogy a lehető legjobban jöjjenek ki a válságból. Ha úgy látod, segítséget jelentett neked ez a cikk, add tovább, hogy mások is értesülhessenek a helyes döntés módszeréről megnyugtató, kimért válaszok mentén.

Az eleje talán egy kicsit szájbarágós lesz, mivel a hiteles és kerek tájékoztatás érdekében szeretnék minden releváns információt egyben összegyűjteni. Azokat is, melyekkel a legtöbben esetleg már tisztában vannak. Mivel a hivatalos tájékoztatókhoz képest eme kalauz enyhe késéssel került napvilágra, így leginkább a bizonytalanokat szólítanám meg a gyűjteménnyel. Habár a lentebbi táblázatot követően akik már döntöttek is felfedezhetnek néhány eleddig nem látott-hallott információmorzsát.

Úgy néz ki, a vakcinahiány problémája szép lassan bár, de megoldódik, miután a késve célba ért gyártók bár gyatrább hatásosságú, mindenesetre engedélyezett oltásokat terítenek a nép részére. Semmi akadálya hát, hogy az oltakozás a megfelelő ütemben végbemenjen, a mindannyiunk életét megkeresítő járvány pedig végérvényesen az enyészet martalékává váljon.

Szállingóznak ugyan hírmondások az egyes vakcinák ilyen-olyan mellékhatásairól, egyes fajtáikat, mint az Astrazeneca, vagy a Johnson & Johnson néhány országokban ki is vonták a forgalomból. Mindezen – természetesen jogos – aggodalmak ellenére az oltás az egyetlen megoldás, hogy az emberiség visszanyerhesse régi, jól megszokott életét.

Hozzásegít minket a szabad választási lehetőségünk bölcs kiaknázásához, hogy az oltás mellőzésével szemben, ami ugye egyetlen monoton opció, a másik oldalon akár 6-8 különféle választása is van az embernek. Ez jól mutatja, hogy melyik oldal képviseli a szabadság, a demokrácia, a bőség, illetve a lehetőségek széles tárházának eszmerendszerét.

Az oltáselleneseket tehát egyelőre figyelmen kívül hagyhatjuk. Hagyjuk, hogy magukra vegyék az emberek egészségi állapota hanyatlásának felelősségét. Vizsgáljuk meg helyette, a forgalomba helyezett vakcinatípusok közül melyikkel járunk legjobban.

Bölcs döntésünk meghozatalához először is tekintsük meg a hivatalos koronavírus-tájékoztató oldalán fellelhető információkat. A „Magyarországra érkezett vakcinák típusa és mennyisége” hetente frissülő híradásában megtekinthetjük, melyik oltásból milyen mennyiség érkezett. A cikk keletkezésének pillanatában az április 13-án frissített táblázat számít a legaktuálisabbnak. A rendelt mennyiségekkel most ne foglalkozzunk, a minket érdeklő információkat az „érkezett mennyiség” oszlopban találhatjuk, ebből is a „fő” mezőkben szereplő adatok a számunkra relevánsak. Ez mutatja, az adott oltásból a szükséges dózishoz mérten (általában 1 vagy 2), ha e héten minden vakcina szétosztásra kerülne, hány embert lehetne teljes védettség ígérvénye mentén beoltatni.

A lista alapján a győztes a Pfizer-BioNTech, melyből 980 ezer személynek elegendő mennyiség érkezett. Második a Szputnyik 802 ezerrel, a dobogóra pedig a kínai Sinopharm fért még fel, 550 ezer fő (dupla) beoltására elegendő anyaggal. Választható még az Astrazeneca kicsivel kevesebb, mint 350 ezer főnek, a Moderna 108 ezernek, valamint a Janssen (Johnson & Johnson) 28 ezernek. Ez összesen hatféle választási lehetőség. A hetedik opció Curevacból egyelőre nem érkezett egy darab sem.

Szedjük táblázatba e termékeket a melléjük rendelt hivatalos hatásossági adatokkal, hogy jobban átlássuk a piacot. A „komplikáció” mező azon információt tartalmazza, a cikk publikálásáig találtak-e súlyos mellékhatásokat egyik vagy másik vakcinánál, illetve kivonták-e már a forgalomból valamelyik országban.

Április 17-ei állapot szerint az Astrazeneca vakcina használatát végleg betiltották Dániában, a Johnson & Johnsonét pedig ideiglenesen az USA-ban, mindkettőt vérrögképződés gyanúja végett.

Szerencsére a legjobb védettséget biztosító, veszélyes komplikációkat jelenlegi tudásunk szerint nem okozó oltásokból bőséggel áll rendelkezésre. Ám a látszat ne csapjon be minket. Érdemes a hezitálóknak is mielőbb regisztrálni és időpontot foglalni, hiszen az oltakozási kedv a kezdeti vacillálások ellenére az utóbbi hetekben bizony alapos lendületet vett. Emlékezhetünk, hogy decemberben még felméréstől függően alig 15-30% között volt az oltást felvenni szándékozók aránya. Mostanra e szám 50% fölé emelkedett, de akad olyan jelentés is, mely 70%-ra taksálja az oltakozni hajlandó népesség nagyságát.

Egyre nagyobb hát a dulakodás. Tehát miért is érdemes mielőbb túltenni magunkat embertársaink jólétéért végzendő kötelességünkön?

Láthatjuk, hogy bár derék kormányaink szerte a világon mindent megtesznek a megfelelő ellátás biztosítása érdekében, a fenti táblázat alapján jelenleg idehaza 2,5 millió ember teljes körű beoltására van vakcina. Bár szép lassacskán szállingóznak befelé az újabb és újabb szállítmányok, könnyedén előfordulhat, hogy a sok előre regisztráló időben lecsap a legjobb minőséget képviselő termékekre, a késlekedőknek pedig maradnak a kevésbé hasznos, sok esetben komplikációkkal járó darabok, melyek hatásossága ráadásul az újabb és újabb veszedelmes mutánsokkal szemben erőteljesen megkérdőjeleződik. Míg a Pfizer és a Moderna mRNS vakcinája az ígérvények szerint a létrejövő újabb variációk ellen is nagy hatásfokkal véd, a régebbi vektor, illetve legyengített vírus technológiára alapozók csúnyán megjárhatják. Bizony előfordulhat, hogy rendszeresen, akár félévente-évente kell a legtöbbeknek az orvosi rendelőbe járulni védettségért az egyre agresszívebb mutánsokkal szemben.

A legfontosabb hát, hogy ne gondolkodjunk annyit feleslegesen, minél előbb kattintsunk a hivatalos regisztrációs felületre, és töltsük ki az űrlapot.

Mi a teendő, miután elnyertük a megváltó védettséget?

Miután a feszült várakozások időszaka véget ér, és sikeresen beoltatjuk magunkat, szívünk szerint nyilván szaladgálnánk végre maszk és távolságtartás nélkül a nagyvilágban. Ne feledjük, hogy vannak lemaradók, akik továbbra is veszélyben élnek egész addig, míg ők maguk is meg nem kapják a tudomány által biztosított védettséget.

Bár érthető azon elvárásunk, hogy régi életünket és szabadságunkat rögtön visszakapjuk, egy ideig próbáljuk meg türtőztetni magunkat, és továbbra is tartsuk be a távolságtartás, illetve a maszkhordás szabályait egész addig, míg a hatóságok a racionális mérlegeléseik mentén fel nem oldják a korlátozó intézkedéseket.

A The Science Times tudományos szaklap összegyűjtötte azon indokokat, melyek mentén jól tesszük, ha továbbra is a maszkhordás, illetve távolságtartás mellett döntünk.

– Az oltások nem 100%-ban hatékonyak. Gondoljunk azokra, akik bár beoltatták magukat, mégis azon kevés százalékokba kerültek, akik szervezetében nem alakult ki a megfelelő immunvédettség a két dózis felvétele után sem. Továbbá ott vannak még azon regisztráltak, akik épp első adagjukra várnak, az ő biztonságukat is érdemes szem előtt tartanunk.

– Az oltások nem biztosítanak azonnali védettséget. Minden ember egyedi, így hát sokak immunrendszerébe késve vésődnek be a megfelelő információk. Márkától függően 2-12 hetet kell várnunk a teljes körű immunizáció kialakulásához.

– Nem biztos, hogy az oltás megakadályozza a vírus megszerzését, illetve tovább adását. Bár a doktorok biztosítanak minket, hogy sem az mRNS, sem a vektorvírus technológián alapuló szerekből nem szabadulhat ki élő kórokozó, egyes szakértők figyelmeztetnek, hogy (bizonyos) oltások nem a fertőzést, illetve annak továbbadását gátolják meg, hanem a halál beálltának, illetve súlyos szövődmények kialakulásának esélyét csökkenti. A hivatalos angol kormányzati jelentésben augusztusig egy vakcinamutáns létrejöttét is belebegtették.

– A maszkok védik az oltatlanokat, illetve a legyengült immunrendszerrel bíró személyeket az előző pont nyomán terjesztővé lett oltottakkal szemben.

– A maszkok a koronavírus új mutációi továbbadását is megakadályozzák, melyeket az oltások terjesztenek. Rendkívül fontos, hogy csak azok szervezete termeljen mutánst vírust, illetve adja azt tovább, akik már oltottak.

Legyünk hát türelemmel még egy kis ideig, amíg a gazdaság nagy újraindítása megvalósul, és a korlátok közé szorított emberiség a politikusok jószándéka mentén visszanyeri szabadságát. Ne feledjük, hogy kizárólag a hatalom rendelkezései révén létezhet függetlenség és szuverenitás. A világtörténelem során minden forradalom a tekintélyszemélyek jóváhagyásával valósult meg.