Kifogyhatatlan kreativitásról tesznek tanúbizonyságot ama kemikáliaüzemek, melyek az emberi test és elme birtokba vétele révén kívánnak a maguk részére korlátlan ideig fenntartható ügyfélkört kialakítani. Hozzunk létre hiánybetegségeket, mentális rendellenességeket, mondvacsinált járványokat, és a szerencsétlen agyhalott zombi máris támolyog befelé a rendelőbe felíratni a negyvenedik szatyor gyógyszerét, meg magába injektáltatni a hetedik dózis kísérleti vakcinát.
A gyógyszaripar tevékenysége nem áll meg a mentális és lelki terror gátlástalan lefolytatásánál: folyamatosan kutatják a lehetőségeket, hogy évről évre több, testi tünetek által is visszaigazolt krónikus betegséget beszéljenek bele az emberekbe. Ennek eléréséhez pedig mi más is volna kézenfekvőbb megoldás, mint lassú, fokozatos mérgezést előidézni a szervezetben?
A Venomtech angol kutatóvállalat bejelentette, hogy valódi kígyómérgek felhasználásával immár húszezernél is több különféle peptidet, fehérjét, molekulát fedeztek fel, melyek mind a jövőben kifejlesztendő gyógyszerek alapanyagaivá válhatnak, de még olyan gyártók is profitálhatnak a kígyómérgek alkalmazásából, melyek növényvédő szereket, vagy kozmetikumokat állítanak elő.
A biológusok hosszú évtizedek óta kutatják a kígyómérgeket, ám gyakorlati hasznosítási lehetőségeiket egyelőre nem igazán sikerült feltérképezni. A gyógyszeripar lehelhet új életet ebbe az egzotikus alkalmatosságba, akik az elérhetővé tett 20 ezer alkotóanyagot átvizsgálva kifejleszthetik saját szabadalmaztatható, mesterséges molekuláikat, ahogy mindig is szokták.
Az orvoslás roppant mód megbabonázva viseltetik a kígyók mitológiája iránt. Ne feledjük el, hogy egészen néhány évvel ezelőttig a világ gyógyszertárainak logóját egy serlegre kapaszkodott kígyó szimbolizálta, a WHO logóján pedig a mai napig szerepel eme ősi jelkép, amint a földgömböt szorongatja és tartja sakkban botjával, hiszen jogában áll bármikor pandémiát hirdetni, és rendeletei révén a szuverén országok jogrendszerét felülírni.
Kevesen tudják, hogy régóta alkalmaznak természetes kígyómérget egyes gyógyszeripari termékekben.
Az első orvosi szer, melyet kifejezetten ennek felhasználásával állítottak elő, az inzulin volt. Az amerikai FDA jelenleg 6-féle, hivatalosan engedélyezett gyógyszert listáz, melyek kígyóméreg hozzáadásával készültek. A Captopril nevű ACE-gátló (vérnyomáscsökkentő) hozzávalóit például brazil gödörkésarcú viperák mérgének lecsapolásával teremtik elő.
Ismerve a WHO-t és a profithajhász gyógyszeripart garantálható, hogy nem állnak meg ennél a pontnál. A gyógyszeripar szélhámosságainak problematikájával foglalkozó szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a kígyómérgekkel nem feltétlenül betegségek gyógyítása, hanem inkább előidézése járhat a testünket és lelkünket uralom alá hajtani, majd létezésünk jogát előfizetési konstrukciókhoz (állandó gyógyszerezés, vakcináztatás) kötni kívánó orvostársadalom fejében.
A kígyóméreg potenciális biológiai fegyver, emellett gyógyszerként feltüntetett termékekbe vagy akár napi szinten fogyasztott élelmiszerekbe is becsempészhető lesz. Mikrodózisban adagolva ugyan nem öl meg minket, viszont folyamatos és permanens immunrendszer-leépülés keletkeztethető általa, melynek köszönhetően az emberek kénytelenek lesznek rendszeresen látogatni a patikákat és orvosi rendelőket a túlélésük érdekében.
A kígyómérgek azok természetes felhasználói, a kígyók részéről az áldozatok kötőszöveteinek felbontását végzik, melyek így könnyen emészthetőkké válnak a ragadozó állatok részére. Gyanítható, hogy a rohamosan felénk zakatoló összeomlás és mesterséges élelmiszerhiány fényében az emberek testének lebontása is elvégezhető eme alkalmatosságok által, hogy rákényszeríthessenek bennünket a kannibalizmusra, ahogy azt a Soylent Green (Zöld Szója) című filmben láthattuk.
