Egy lenyűgöző kísérlet szerint a Pfizer COVID vakcinájával injektált nőstény patkányok – elsősorban hímnemű – utódai az autizmus jeleit hordozták magukon.
A Neurochemical Research tudományos folyóiratban publikált placebókontrollos vizsgálatban a kölyök patkányokat roppant intenzív fiziológiai terhelés alá vetették, melyek állóképességüket és a kihívásokkal szemben tanúsított viselkedésüket egyaránt alapos próbának tették ki.
A kísérlet konklúziója szerint
a tudósok mélyreható zavarokat találtak az oltott nőstények hímnemű utódaiban azok idegi fejlődése szempontjából.
A kísérleti vakcinák radikálisan megváltoztatták az utódok WNT és BDNF génállományának arányát, ami autisztikus viselkedést, a társas kapcsolatoktól való visszavonulást, továbbá kritikus agyi neuronok számának csökkenését idézte bennük elő. A leglátványosabb hanyatlást a patkányok motorikus funkciói szenvedték el: mind koordinációs, mind agilitási képességeik alaposan lehanyatlottak egészséges társaikhoz képest. Kiszámíthatatlan viselkedésük szintén az autizmus tényállását igazolja vissza.
Az oltott anyáktól születő patkányok nem voltak képesek a fajuktól elvárható alapvető mozgáskultúra -és kitartásbeli feladatok abszolválására.
Az autista patkányok a szociabilitás-teszten is csúfosan elbuktak. Nem voltak képesek sem váratlan szituációkhoz akklimatizálódni, sem melléjük pakolt társakkal ismerkedni.
Az egészségesen született és az eléjük állított teszteket tökéletes sikerrel abszolváló patkányok anyja mind ártalmatlan sóoldatot kapott oltóanyagként, míg az autistaként születettek elődei a Pfizer kísérleti COVID vakcinájával kerültek beoltásra.
Csökkent agyi neuronszámuknak hála az oltóanyagból részesedő patkányok tanulásra is képtelennek bizonyultak.
Voltaképpen súlyos fogyatékosságokkal jöttek világra az oltott patkányok hímnemű utódai. Olyanokkal, melyek a természetben a legrövidebb időn belül kiszelektálódó áldozatokká tennék őket.
Szociális fóbiájuknak hála alkalmatlannak bizonyulnak a párkeresésre. Mivel egyáltalán nem is merészelik az ellenkező nem társaságát keresni, sem sikeres felnőttekké, sem tovább szaporodó boldog rágcsáló-családok fejeivé nem válhatnak.
Felmerülhet a vakcinapárti tudóstársadalmat azonnali menekülésre késztető kérdés: mi a helyzet az emberekkel? Habár a doktorok értelmesebbik fele rendre eltanácsolta a várandós vagy gyerekvállalásra készülő kismamákat az oltakozástól, temérdek esetben győzött végül az agyhalott propaganda.
Mivel az oltások és autizmus kapcsolatát fővesztés terhe mellett szigorúan tilos kutatni, félő, hogy ennek kapcsán soha nem nyerhetünk ténylegesen hiteles tájékoztatást. Marad a sanda – s természetesen az oltáspropaganda hatálya alól semminemű felmentéssel nem szolgáló – gyanú, hogy az oltott patkányok autizmusa nem kizárólag az ő populációjuk körében merülhet fel potenciális mellékhatásként.
