Mit jelent a Web 4.0 az EU szerint?
A Web 4.0 fogalmát elég részletesen tisztáztuk már, ám az EU az alapötletet megtoldotta a maga elképzeléseivel, melyek már bizony szolgáltatnak alapot a kritikára és személyi jogi aggályokra egyaránt.
Az EU úgy képzeli a Web 4.0 forradalmát és annak maga hasznára való kiaknázását, hogy rövid ideig jobbára passzívan szemléli a folyamatot, majd megfelelő időben, gyakorlatilag azonnali hatállyal ráver egy-egy törvénycsomagot a kibontakozó új szolgáltatások megalkotóira.
E működés hátránya, hogy bár az EU máris nagyban házal a Web 4.0 és a nyomában kibontakozó új digitális forradalom ideológiájával, jómaga tökéletesen képtelen megfogalmazni, konkrétan mit is ért ez alatt. Jobbára homályos vágyálmokat és víziókat láthatunk kiközvetítve a digitalizációért felelős intézmények kapuiból, ami temérdek újságíró és értelmiségi előtt teszi komolytalanná a tisztelt bürokraták akcióit.
Pedig nem kéne azokat annyira félvállról venni: a valós idejű reakció jegyében, mire a lakosság nagyja értesül az EP által elfogadott legfrissebb szabályozásokról, készen kéne állniuk az elemzőknek, jogászoknak és firkászoknak a komoly jogi aggályokat jelképező pontok közvetítésére és magyarázatára a népesség részére, nehogy aztán véletlen egy hirtelen átütött diktatúrában találjuk magunkat.
A „Virtuális világok és web 4.0” néven napvilágot látott prospektus temérdek víziót fogalmaz meg a Web 4.0 kapcsán, ám jóformán ezek egyike sem kerül részleteiben kibontásra.
Az EU a maga zsargonjában intelligens webnek hívja a kibontakozó új szisztémát, melynek elsődleges jellemzője a már részletesen taglalt interoperabilitás jegyében a globális kommunikáció minden létező eszközzel. Nem pusztán gép-gép, hanem ember-gép diskurzusról is szó van, sőt mi több, az emberi elme összekötése a mesterséges intelligenciával is szerepel a megfogalmazott víziók között.
A születését követően rögvest el is halt Web3 ötletei közül átvennék a blockchain technológiát, melyre építve központi bankok által kibocsájtott digitális pénzeket (CBDC) vezetnének be a globális gazdaságba. Ehhez persze előbb orvosolni kéne ama roppant súlyos hiányosságokat, melyek az eleddig CBDC-kkel házaló országokban gazdasági összeomlást generáltak.
Az EU vizionáriusai temérdek témakörben hasonló jellegű varázsszavakkal dobálóznak, mint annak idején a kriptotesók. Szó esik gépi tanulásról, „különféle élvonalbeli technológiákról”, virtuális és beépített valóságról (lásd Metaverzum és Pokémon GO), algoritmusok szabályozta bürokráciáról (dokumentumok automatikus kitöltése, beküldése és osztályozása), egymással is diskurálni képes gépekről, természeti katasztrófák tűpontos előrejelzéséről (vagy vírusjárványok mesterséges generálásáról), zöld tranzícióról, virtuális világokról.
Prezentációjukat roppant ambiciózus szólamokkal zárják:
Ma Európa ringbe dobja kalapját, hogy a 4.0-ás web világméretű vezetőjévé váljon.
Az EU bizottság júliusi prezentációján jelen lévő zsurnaliszták csak vakargatták fejüket, merthogy ennyi konkrétumok nélküli bullshitet korábban soha nem volt szerencséjük hallani.
Ahogy egyéb prezentációkból, mint a barcelonai mobil világkongresszus résztvevőinek előadmányaiból kiderül, a 4.0-ás web EU által favorizált változata voltaképpen a humán-gépi interfészek összekapcsolását jelenti, melyek egymás közt szimbiotikus módon oszthatnak meg interakciókat.
Néhány évvel ezelőtt a svájci Davosban székelő World Economic Forum feje, Klaus Schwab ama víziót közvetítette elitista baráti köre részére, hogy a testek internete (internet of bodies) koncepció jegyében az emberiség elméje összeköttetésre kerül a gépekkel, s közvetve voltaképpen egymással is.
Schwab konkrét példával is házalt az elrettentésükre: ő maga ugyan nem tudja, a jelenlévő közönség miféle reakcióval viseltetik a mondandója kapcsán, egyetlen jel, melyből képes valamit kiolvasni, a nézők arckifejezése. Ám az agy-gép interfészek mindezt múlt időbe teszik. Amennyiben a megfelelő diódákat csatlakoztatják az emberek koponyáikhoz, Klaus Schwab valós időben is képes kiolvasni a jelenlévők véleményét és azonnal meglátja, ha valaki unalmát vagy egyet nem értését fejti ki gondolatban az előadó részére.
Megpróbáltam YouTube-on felkutatni a vonatkozó videót, de sajna nem leltem szerencsére. Valaki eltüntette?
Maga a zöld transzformáció úgy valósulna meg az EU direktíva szerint, hogy az embereket VR vagy AR világokba kényszerítvén virtuális irodákban végeztetik velük a napi teendőiket. Azért ezt 2021 során kipróbáltuk, s elég csúfos bukás lett a vége.
A vállalatok a fragmentáció kiküszöbölésének (szabványosítás, lásd kötelező USB 3.0 minden telefonra) köszönhetően, az államok pedig virtuális közszolgáltatások által profitálhatnának a szisztémából.
A dolgok, testek internete és virtuális világok forszírozása mellett az EU-nak kifejezetten szándékában áll a küszöbön álló Web 4.0 forradalmat kiexportálni a nagyvilág népessége számára.
Az átállást forszírozó marketing-kampány debütálását alig néhány hónappal előzte meg az egyre inkább Kína ölelő karjaiba zuhanó Afrika felzárkóztatásának csomagja.
Kína a 2013-ban bejelentett Belt & Road initiatíva által több billió euró értékű infrastruktúra-fejlesztési csomagot eszközölt elsősorban a fejlődő országok számára, melyre azonban szerte a világból pályázhattak az érdeklődő nemzetvezetők. Kína a maga munkásaival és mérnökgárdájával szívesen felépít bárhol a világon vasútvonalakat, kikötőket, gátakat, erőműveket, ipartelepeket, akkugyárakat. Sőt, az ezekhez kapcsolódó financializációs terheket is magára vállalja, merthogy a nyugat gazdasági gyarmatosítóival ellentétben roppant kedvező kamatozású és feltételű hiteleket biztosít az érdeklődő partnerek részére.
Beszédes adat, hogy míg az ezredforduló évében a fél afrikai kontinens egyes számú kereskedelmi partnere Franciaország volt, addig 2020-ra Kína vette át mindenütt a stafétát.
Az EU gazdasági gyarmatosításával ellentétben a hitelek letárgyalásában és a fejlesztések lefolytatásában Kína egyenértékű partnernek tekinti az errefelé lenézett és alsórendűekként gúnyolt afrikai lakosságot.
Ezzel a rohamosan növekvő kínai befolyással szemben bizony erőteljesen presszionálva van az unió. Csakhogy a maga fiskális konzervativizmust és megszorításokat forszírozó gazdaságpolitikája nem teszi lehetővé, hogy Kína és Amerika hatalmával konkurálni képes startup kultúrát vagy digitális infrastruktúrát finanszírozzon.
Így hát szegény ember vízzel főz alapon kénytelen-kelletten bejelentettek tavaly év végén egy alig 300 milliárd euró értékű fejlesztési csomagot. E pénzmag jelentős része inkább kommunikációra megy el valóban hasznos digitális infrastruktúra felhúzásával szemben, habár Kína példáját követvén szintén egyenlő partnerségre törekednek az afrikai országokkal.
Beszédes visszaigazolása a „Global Gateway” néven hirdetett EU-program sikerének, hogy a 2022 decemberében annak metaverzumban tartott virtuális gálájára és 24 órás partijára összesen 6 ember volt kíváncsi.
A 2021-27 között felszabadítandó 300 milliárd eurós pénzmag sehol nincs Kína nagyvonalú ajánlatához képest, ami 1 és 8 billió dollár között határozta meg az Afrika népének jólétét gyarapító építési program költségvetési korlátját. És még ez sem minden, az Amerika és vele a G7 nemzetek által szintén tavalyi évben kihirdetett „Build Back Better World” initiatíva 40 billió dollár kiszórását irányozza elő!
A Web 4.0: óriási potenciál, jelentős veszélyek
Annak idején a magántőke kisajátította a web2.0-át, most a globális hatalmak veszélyeztetik a web4 függetlenségét. Eredeti elképzelés szerint az teljes körű önrendelkezést és mobilitási szabadságot biztosított volna az internet népe részére, ám homlokegyenest ellenkező valósággal szembesülünk, ha hagyjuk e lehetőséget ellenőrzés nélkül karöltve a regulátorok és pszichopata magántőke karmai közé jutni.
Két blogposzt elemzi az egyelőre roppant vázlatos Web 4.0 direktíva főbb támpilléreit, illetve azok lehetséges előnyeit és hátrányait. Ezekből pusztán néhány kivonatolt szemelvényt közölnék.
Mesterséges intelligencia és gépi tanulás
Egyértelmű a potenciál: mindent gyorsabban és egyszerűbben végezhetünk, így több időnk marad a kikapcsolódásra vagy egyéb teendőink végzésére, amennyiben unalmas feladataink istápolását az MI-re bízzuk.
Azonban a megfelelő utasítások kiadása már kíván néminemű szakértelmet, így az is könnyedén előfordulhat, hogy az átlag ember semmit nem képes kihozni az MI lehetőségeiből. A személyre szabott tartalmak és hírfolyamok kapcsán már megláthattuk, hogy korábban soha nem látott polarizációt és ellenségeskedést képes szítani, amennyiben mindenki kizárólag a személyes világnézetének megfelelő információt kapja az idővonalára.
A virtuális asszisztensek és chatbotok kifejezetten értelmiségi és burzsoá luxusok, a legtöbb ember inkább élő szóban kommunikálna egy vagy több másik hús-vér szereplővel, s ez így is van rendjén.
Dolgok és testek internete
Pozitív példa: egy okos konyha, melyben a betáplált receptnek megfelelően mindenütt digitális kijelzők mutatják a hozzávalók helyét. Az eszközök automatikusan kimérik az ideális alapanyag-mennyiségeket, a sütés-főzés folyamatát másodperc alapon szabályozza az MI, hogy a legfinomabb és legtökéletesebbre főzött ételt készíthessük el.
Negatív példa: gyakorlatilag minden más. Decentralizált hálózatba rendezvén egy okosház segíthet nekünk kipihenni a hétköznapok fáradalmait, ahogy az is megeshet, hogy kizár minket a saját lakásunkból, vagy hackerek átveszik az irányítást minden csatlakozó eszköz felett, ideértve a digitális pénztárcánkat is.
A testek internete iszonyat veszélyt jelent az emberiség részére, jobb nem is próbálkozni vele. Utasítsuk vissza az ennek bevezetését célzó tervek végrehajtását!
További hátrány még: a technológiafüggőség oly mértékű felfokozása, hogy az emberek kihalnak, amint bekövetkezik egy kisebb áramszünet vagy hálózati kimaradás.
Virtuális és beépített valóságok
Virtuális irodák, munkahelyek, fóbia-szimulációk, munkakörökre való betanítás, digitális intézmények és földrajzi helységek tervezése. Szinte korlátlan lehetőség a kreativitás kiélésére, minimális anyag -és energiafelhasználás szüksége mellett.
Ugyanakkor hálózati kimaradás esetén a komplett, virtualitástól függővé tett civilizáció romba dől. A fiktív és valós világ egybeolvasztása sokak érzékelését megzavarja vagy akár eliminálja, ahogy azt láthattuk a balesetek sorát keletkeztető Pokémon GO nyomán.
A virtuális világok beépítése A web 2.0 antiszociális médiumainál is központosítottabb, gigantikusabb adatbázisokat és számítási kapacitást igényel. Jelen ismereteink szerint ily ambiciózus projektek fenntartása kizárólag kvantumszámítógéppel lehet hosszabb távon is gazdaságos, ami megteremti annak veszélyét, hogy a web 4.0 is totális központi kontroll alá kerül.
Annak lehetősége is fennáll, hogy a politikai és pénzügyi hatalom intézményei kvantumszámítógépekkel kontrollálják létünket, míg a lakosság nem nyer hozzáférést ezen eszközökhöz, továbbra is hagyományos laptopokkal és okostelefonokkal kell majd beérnünk. Magyarán még univerzálisabb és egyirányúbb diktatúra épülhet ki a digitális világok algoritmikus központi kontrollja által.
Blokklánc technológia
A blokklánc konyhanyelven különböző, gyakran inkomplett adatcsomagok decentralizált tárolását és elkódolását jelenti.
Ennek veszélye nyilvánvaló: ha nem rendelkezik egy blokklánc-modellre építő közösség elegendő biztonsági másolattal temérdek számítógépen ahhoz, hogy az eredeti adatfolyam tökéletesen rekonstruálható lehessen, az örökre elveszik. Személyes információkat, létfontosságú adatokat kiváltképp veszélyes blokkláncban tárolni, amennyiben nem kívánjuk megkockáztatni annak végső elvesztését.
Titkosítás feloldására, személyes aktáink jogosult hozzáférésére már több haszna mutatkozik a blokkláncnak, de itt is jelen van a veszély, hogy személyes azonosítóink elvesznek, s többé nem tudunk hozzáférni saját adatainkhoz.
Ellentétben a központi szerverekkel, elveszett jelszó vagy jogosultság pótlása, továbbá feltört tárca visszaszerzése gyakorlatilag lehetetlen.
A blokklánc szakszerű alkalmazása oly mértékű szakértelmet kíván, amellyel még az informatikusok nagy része sem rendelkezik.
Okosvárosok
A cél, hogy végleg megszűnjenek a közlekedési dugók és minden kiszolgáló intézményt (élelemboltok, konditerem, hivatalok) házunk kapujából való kisétálásunkat követő 15 percen belül elérhessünk.
Nemes gesztus, milyen kár, hogy roppant könnyű visszaélni vele, és akár a Half-Life 2 City 17-ében látható beléptetőkapu-rendszereket felállítani mondjuk Budapest kerületei vagy egyes megyék között, melyek területét kizárólag megfelelő jogosultságok birtokában hagyhatjuk el.
Észak-Koreában már működik a modell, hogy saját lakóhelyünk határát sem léphetjük át megfelelő papírok beszerzése nélkül.
A digitális városok működését szabályzó MI hatalma mindenre kiterjed majd a forgalmi lámpák optimalizációjától a közlekedési bírságok automatikus kivetésén át a sétáló személyek útvonalának lekövetéséig bezárólag.
Az okosvárosok valós időben manipulálnák a járókelők viselkedését, s szűrnék a komplett népességet, viselkedés szerinti kategóriákba helyezvén az embereket. A szisztéma végállomása a szociális kreditrendszer és a városok szolgáltatásainak egyéni jogosultságok szerinti szabályozása. Például nem szállhatsz villamosra, ha nem az elvárt hangnemben beszélsz a téged oktalanul vegzáló biztos úrral.
Egészségügyi forradalom
Erről már készítettem korábban egy rövidebb esszét. Komplett zsákutca és halálos tévedés az emberiség egészségét vakcinákra, letapogatókra, gépi monitorokra bízni.
A hamis diagnózisok felfutása és az orvosi barbaritás alól való menekülés elzárása még több embert fog tepsibe pakolni, mint annak előtte. Arról nem is beszélve, hogy az idősek digitálisan szabályozott eutanázia alá helyezhetők az MI által. Leszolgálta az idejét, most már csak a levegőt szívja feleslegesen a vén nyuggerje.
E-kereskedelem
Virtuálisan felpróbálható ruházat, perszonalizált webshopok, neuro-marketing, tudatbefolyás általi vásárlásra kényszerítés, drónok általi kiszállítás, digitális pénz, semmid nem lesz, és boldog leszel, automatikusan lenullázott bankszámlák. Mily lenyűgöző perspektívák!
Oktatás forradalma
Interaktív tanulás, MI-oktatás, agilis tanulás (gyerekek képességéhez és haladási tempójához igazított tananyag).
Egyáltalán nem hangzik rosszul, ugyanakkor a sorolt lehetőségek legnagyobb része az elszabotált oktatási reformok fényében tűnik csak akkora innovációnak. Továbbá fennáll a veszélye, hogy a technikai eszközök használatára haladó szinten képes felhasználók gyerekei / tanítványai még jobban lehagyják a szegényebbek utódait. Továbbá a virtuális oktatás elszakíthatja a gyermekeket természetes létközegüktől, s szociális képességeiket is regresszióra kárhoztatja.
