Irigylem azt a nőt Etiópiában, aki 16 éve nem eszik semmit… Tudom, hogy van neki más öröme, van neki gyermeki öröme.
Aki 16 éve nem eszik semmit, az 15 éve és 48 hete a sírban fekszik. Ha mégis életben volna: honnan tudod, miféle öröme van neki, vagy mondjuk a köpködő legyek ezreivel belepett puffadt hasú gyerekének, he?
De azért nem kárhoztatlak el, nyugodtan költözz Etiópiába és éhezgess ott 16 évig. Ne várd meg Niniveszentmiklós végét, most azonnal indulj elfele!
A halott dolgokért élünk, és a halott dolgokat úgy nevezzük, hogy művészet.
Bodó Attila szerint az ő személyes okádmányai akár már másnapra elvesztik az aktualitásukat, mivel Isten csak úgymond egynapi kenyeret ad, és mindig azt kell tovább adni, ami az adott napra jut. Ő mégis folyamatosan pofázik, okádja kifelé a döglött szót, meg követeli a híveitől, hogy azok mentsék le a többéves sátáni monológjait pendrive-ra, meg osszák meg Facebook-on.
Tehát a halott dolgokat úgy nevezzük, hogy Kiáltó Szó. Az Istentől eredeztetett dolgok pedig örök életűek, így a művészet – tetszik, nem tetszik -, nagyobb barátságot ápol Istennel a Bodó Attila döglött és rothadó okádmányaihoz képest.
Értelmetlen festmények festése helyett kimennék a természetbe, járkálnék, imádkoznék, beszélgetnék az embertársaimmal.
Kicsoda nyom maroklőfegyvert a halántékodhoz, és kényszerít téged neked nem tetsző választásra? Nyugodtan menj szépen kifele a magad vérmes ítélete szerint elbukott világba (természet), járkálj oda, ahova az Isten sem hív téged (holott megintcsak szerinted ha valaki ezt teszi, akkor a teste rárohad a lelkére), de beszélgessen veled a hóhér.
“A lelked annyira el van torzulva, hogy annak csak az élő Isten a tudója, hogy van-e abban gyermeki lélek.” – És te mégis úgy lépsz fel, hogy jobban tudod Istennél, kiben milyen lélek van.
“Nincs kedven poénkodni, sír a lelkem.” – Mégsem veszed az egyértelmű jeleket, hogyan torzulsz és sodródsz a kárhozat felé napról napra, miközben a fertelmes elmepropagandáddal jobb sorsra érdemes embertársaidat is rántod magaddal a depresszióba.
“Máson se fogok gondolkodni, hogy mit szarjak ki a büdös seggemen.” – De szerinted semmi más egyeben sem lehet gondolkodni, hiszen az élet bárminemű megnyilvánulása halálos bűn részedre, és aki azt tudja élvezni vagy csodálni, annak a teste rárohad a lelkére.
“Adja Isten, hogy többet ne kajáljak, ne egyek!” – Adja!
“Mindenki a szaráért dolgozik” – viszont a te mondókád egy kalap szart sem ér.
“A legprimitívebb állat is komplexebb, mint az istentelen ember” – Annyi biztos, hogy nem ugatnak meg röfögnek oktalanul annyit, mint a Bodó Attila. Meg nem hívják a szexet halálos bűnnek, nem is gondolkodnak ilyenen.
“Fáj a lelkem.” – És még mindig nem veszed észre magad.
“Az, hogy az embernek gilisztái vannak, meg kórokozók meg paraziták szállnak a belébe, az annak a jelképe, hogy az ember már a menthetetlenség küszöbén van.” – leggyakrabban a kisgyermekek bélrendszere férgesedik el, tehát a mennyek országát öröklő gyermekek a menthetetlenség küszöbén vannak a BA szerint. Persze Németh Sándor szerint a kis gyermekek el is kárhozhatnak. Mindig van lejjebb…
“A legtöbb háziasszony azért köti fel magát, mert egymilliószor emelgeti fel ugyanazt a párnát… és nem tudja, hogy van irgalom”. – És egy ilyen Istent imádjunk szerinted, akinek a selejtes teremtménye egy szaros párnaemelgetést sem bír élve elviselni.
“A nagy művészek felakasztják magukat” – akik meg azt képzelik, hogy Isten szól le hozzájuk létük minden egyes percében, azok halálra késelik a saját családtagjaikat.
“Nincs aki segítsen az öngyilkos lelkületű embereken, mert aki segíthetne, az kreatív zombi.” – vagy mert szerintük egy párnaciha is leküzdhetetlen akadályt jelképez.
“Kapcsoljátok ki a kiáltó szót, ördög van bennem” – Ez esetben célszerű volna inkább téged lekapcsolni, hogy ne fertőzhesd tovább a férges dumáiddal az ártatlan embertársaidat.
“Ha valakinek túl kemény a szavam, és nem akar szembesülni azzal, hogy milyen zombi világban éli az életét” – itt leginkább te nem kívánsz szembesülni, te projektálsz egy egyszerű hűtőszekrénybe meg kispárnába halált.
“Aki az úristen nevét hiába vette, azt megölték, szó szerint kivégezték.” – De ez a te fajtádra vonatkozik, amikor azt hazudozod, hogy Istenből szólsz.
“Azért éhes az ember, mert istentelen, másképp nem volna éhes.” – Na most már 8 milliárd kárhozott istentelenünk van.
“Olvastam János evangéliumát, és sírtam örömömben, hogy Isten ilyen kegyelmes volt egy olyan szarházi emberhez, mint én” – Azóta nyilvánvalóan megbánta e balga tettét, mert csúnyán visszaéltél a kegyelmével.
“Valaki nekiáll kalapálni, azt öljük meg” – nyilván a kalapálgatás nagyobb bűn a gyilkosságnál. Még a Sátánnak sem volt megengedve, hogy szegény Jób életét elvegye, de te nyilván ilyetén démoni cselekményre is felhatalmaznád magad.
Javaslom ennél a pontnál, hogy Bodó Attilát dobjuk ki az Indiához tartozó North Sentinel Island-re. Ott él egy olyan törzs, amely minden felé közelítő embert meggyilkol, feldarabol, majd belehajít a tengerbe. Minden bizonnyal nagyon jó barátok lennének Bodó Attilával. Ott aztán mondogathatja az “Istenből szólok” színvonalú monológjait, miközben számolgatja a halála beálltáig fennmaradó másodperceket.
“Nekem a legócskább álmom is felülmúlja a valóságot” – miközben egy szaros hűtőszekrény jelenlétén nem vagy képes túltenni magad.
“Nem lehetne így élni (banánzabálással egy közeli fáról, közben nézni ki a fejünkből)?” – mint a bonobók mi? Akik egész álló nap húzogatják a fütyijüket. Lehet így élni most is. Költözz el a Fülöp-Szigetekre, ott ez tökéletesen elfogadott életforma.
“Ne akarjak senki fölött uralkodni (kreativitás és matatás által)” – Megteszed ezt a mételyező szavaiddal, ráadásul sokkal több kárt okozva, mintha emberekhez matatnál, mert egyidejűleg több száz embert is tudsz az ártány baromságaiddal fertőzni.
“Ha valaki elkezd kreatívkodni, akkor nyakonverném, vagy bunkósbottal leverném a fejét.” – Én meg akkorát basznék a pofádra, hogy az anyád picsájáig szállsz vissza, aki téged világra szart. Aztán találkozhatsz a skizofrén hallucinációidban megnyilvánuló isteneddel a részedre kijelölt bugyorban a pokol fenekén.
“Amit úgy hívunk, hogy művészet és kreativitás, az egyirányú jegy a pokolba” – viszont a bodóattilai totális nihilizmus nyilván a mennyek országa. – hozzá még menetjegyet sem kell váltani, automatikusan beavászkodik a mocskos pofájával a hálószobádba.
“Mennyire felszabadító, hogy nem nekem kell gondolkodnom arról, hogy mit csináljak” – Súgja neked a Belzebub, mi?
A náci Németország polgárainak sem kellett ám arról gondolkodniuk, mit csináljanak. Így nyilatkozott anno egy Istenből szóló honpolgár egy amerikai újságírónak alig néhány hónappal a második világháború előtt:
Mi németek oly boldogok vagyunk, felszabadultak a szabadság terhe alól.
A következő megállapításokat tenném Bodó Attila sátáni ihletettségének visszaigazolására.
A művészet kriminalizálásával ama megállapítást teszi, hogy az ember fel tudott találni egy olyan intézményt, amire ez a fránya Isten merő butaságában elfelejtett gondolni. Jól túljártunk ennek a szerencsétlen hülye Istennek az eszén, akinek a primitív és messze menőkig tökéletlen teremtését kiegészítettük az általunk feltalált művészettel és kreativitással, s ahelyett, hogy bodóattilai bonobók módjára makognánk a fán, inkább festünk egy szép képet.
Bodó Attila szerint a mennyek országa jóval kevesebb a földi létnél, lehetőségei szűkebbre szabottak és vonatkoznak rá olyan tilalmak, amelyek itt a földi létünkre nem. Ez ellentétes az Isten ígérvényével, hogy a mennyek országa az örök élet ajándéka mellett a korlátlan lehetőségek tárházát biztosítja az ember számára.
Sokan azért kívánják napjainkban a mielőbbi örök halált, mert az ilyen bodóattilai férgek kigyilkolják belőlük az éhet óhajtását, hiszen minden tilos, ami meg nem, az azonnali kárhozat terhe mellett kötelező.
Emellett azt képzeli, hogy őt mindig valós időben és másodperc alapon kontrollálja az Isten. Kikre vonatkozóan írja a Biblia, hogy még a pisi-kaki ideje, a bolti bevásárlás meg a levegővételük lehetősége is szorosan kontrollálva lesz? Úgy van, akik felvették a sátán pecsétjét. Bodó Attila tehát fenevad bélyegével a homlokán ajnározza a Sátánt. Mert Isten senkit nem kontrollál másodperc alapon, szólongat össze-vissza meg haldokoltatja őket “kegyelemből” erőszakkal. Ezt a sátán teszi, akit Bodó Attila térdre ereszkedve imád, és követeli tőle, hogy vegye el az emberektől a művészetet, a szexet, az életet. Hogy mindenki kizárólag a fenevad képéből áradó bodóattilai okádmányokra figyelhessen.
Megj.: nem hazudok, mert nem fűződik semmi érdekem a hazugsághoz, hogy amikor Bodó Attila szemelvényét másoltam ki beszerkesztésre, többed alkalommal is kiakadt a Libreoffice, majd kompletten szabotálta ennek a fejezetnek a kimásolását a WordPress szerkesztőjébe. Sem az összes többi sarlatánnál, sem soha eleddig semelyik más cikknél nem volt ilyesféle élményem. Elképesztő, micsoda sötét démoni energiák kulminálnak a BA személyében.
Golenya Ágnes neoprimitív propagandája
Fájó pont, hogy Golenya Ágnest is kénytelen vagyok belefoglalni a listámba, mert ő azért eleddig olyan sok hülyeséget nem hordott össze. Hát most változott a szitu, habár az ő ostobaságai szemlézéséhez egy tavaszi előadását kell felhasználnom, mivel meglehetősen ritkán dob ki új vagy említésre méltó tartalmakat.
Golenya Ágnes 2022-ben az “El a kezekkel az életemtől!” c. könyvének bemutatójánál még ama örömteli mantrával házalt, hogy igenis legyen mindenkinek joga ott élni, ahol szeretne, ne álljanak az emberiség útjában rabszolgásító nemzethatárok, kizárólag az erkölcsi tisztaság hiánya vethessen gátat a tökéletes szabad mozgás elé. Nyilván az utazás módja, mint például a roppant szennyező repülőgépek kapcsán felmerülő aggályok figyelembe vétele fontos a szabadság megfelelő gyakorlásához, de ezeket idővel talán át lehet hidalni.
Ehhez képest élő műsorában totális hátraarcot vágott, és immár azt jelentette ki, hogy a “szegényebb országok népeivel való együttérzés” biztosítása érdekében inkább tőlünk, nyugati polgároktól is meg kell vonni az utazási jogot. Tehát nem felemeljük a szerencsétleneket a magunk szintjére, hanem szolidaritásképp mi zülljünk le hozzájuk.
Ez a “vissza a fára” mentalitás soha a büdös életben nem működött a történelem folyamán, mert ha már van tudásunk egy bizonyos lehetőség vagy technológia megvalósításáról, kiváltképp az írásbeliség korában, annak terjedését többé nem lehetséges hathatósan gátolni, kizárólag vérgőzös diktatúrák és heveny népirtások által lehetséges falak közé szorítani a fejlődést.
Golenya Ágnes permanens regressziója a létfilozófiáján is megmutatkozik. A COVID-karantén előtt még világpolgárnak számított a maga amerikai lakcímével és perui útjaival, majd elkezdte ezen létfilozófiai perspektíváját először a nemzetre, majd kisközösségekre, végül a maga szűk családjára redukálni.
Egy normális spirituális embernek tágítania kéne a tudását és világlátását, nem pedig a végtelenségig nyesegetni, amíg a redukció szintje a saját lobotomizált elméjéig hanyatlik vissza, amelyből kitekinteni nem marad többé lehetősége.
S mindennek következménye személye mentális állapotán is megjelenik. Bár Klaus Schwab erőszakkal el akarja venni tőlünk a termőföldjeinket, GÁ mindannyiunkat arra kötelezne, hogy éljünk tanyán önfenntartó módon. Nyilván azért, hogy a háttérhatalom felénk irányuló akcióját a menekvés lehetősége helyett az azonnali éhen döglés kövesse.
Ezek a retardált önellentmondások eleddig mindegyik sarlatán fejében megnyilvánultak. Meg akarnak fosztani minket földjeinktől, kertjeink terméketlenek, mezőgazdaságból már nem lehet megélni, stb. Tehát vonuljunk vissza mindannyian böglyös tehénszarpusztára retket termeszteni meg spenótot legelni. Tehenet fejni csak azért nem, mert az már az állatvilág kizsákmányolása, a húsevés meg nyilvánvaló gyilkosság.
Kíváncsi vagyok, mit szól kedves Golenya Ágnes asszonyság ama új keletű tudományos felfedezéshez, mely szerint a növények is érző lények, akik képesek legalább 5-ig számolni, kommunikálni egymással, érzékelni a környezet hőjét, továbbá veszettül szenvednek és visongatnak, amikor valaki a leveleiket vagy a szárukat tépkedi? Csak éppen szegényeknek nem nőtt szájuk, amivel értő módon adhatnák fájdalmuk tényét a gyilkosaik tudtára. Továbbá hogy számol el ez a ‘húsevés gyilkosság” kategóriájú sarlatánhad a ténnyel, hogy a történelmileg vegán vagy vegetariánus életet élő személyek körében temérdek tömeggyilkos és népirtó diktátor akad, és már a Káin-Ábel sztori is annak bizonyságát fekteti le, hogy kizárólag fűzabálásra nem lehet valóban erkölcsös életet alapozni?
Amikor a kapálás szakralitására terelődik a szó, már igencsak felvontam a szemöldököm. Nem tudom, honnan ez az újonnan keletkezett kritikátlan vidék-seggnyalás, de valami igazán vérlázító ama hazugságtenger, amit az apologéták köré kerítenek.
Hogyhogynem Golenya Ágnes nem a tavaszi retkeinek adja elő filozófiai eszmefuttatásait, pedig hátha vevők lennének rá, hanem városi vagy éppen globális Youtube-közönség elméjébe ülteti az okkult propagandáját. Hogyhogynem nem barlangi sziklára vagy pergamenre vési firkálmányait, hanem rendszeres könyv-megjelenésekkel fertőzi hívői elméjét, melyeket norvég papírra vetvén városi nyomdákban préselnek.
E megállapításoknál jobban már csak a vidéki földművelésbe üldözött Hamvas Béla foghatta meg jobban a falusi lét esszenciáját, miszerint hogyhogynem soha nem a városi templom épül a falusi mintájára, hanem fordítva.
A “15 perces városok” meséje szintén egy ócska blama GÁ részéről, aki azt hazudozza, hogy kizárólag nagyvárosokban lehetséges bevezetni a tömeges megfigyelést és kontrollt. Elárulom a nagy igazságot: falun azért nem törekednek a fenevad megfigyelő rendszereinek elterjesztésére, mert ott már mindez megvalósult. A falvak népe meglehetősen naprakészen tud és lelkesen terjeszt is egymásról mindennemű ócska pletykát, legyenek azok a valóságtól akár teljesen elrugaszkodottak. A polgármesterek minden lakosról tételes nyilvántartást vezetnek, hogy ki hol dolgozik, hol és hogyan él, mit csinál. Azért nincs térfigyelő kamera a falutér közepén, mert az emberek egymásról készítenek napi szintű tételes jelentéseket, a polgármester pedig mindezen folyamatnak a központi elosztó és tároló szervere.
Amit tehát a városra be kívánnak vezetni Klaus Schwab-ék, ugyanazt a falu már évszázadokkal korábban abszolválta.
Abszolút mélypontja ennek az előadmánynak a 12. percnél látható roppant gyenge színpadi jelenet, ahol GÁ eljátssza, hogy Klaus Schwab lánya kifejezetten az ő műsorába kívánkozik betüremkedni, hogy hivatalosan is bocsánatot kérjen az emberiséggel szemben elkövetett bűncselekményeiért. Szerintem inkább Golenya Ágnesnek kéne vezekelnie ezért a szellemi környezetszennyezésért, amelyet jobb sorsra méltó nézőközönségére ráoktrojált.
Hihetetlen, mennyi baromságot pofázik még össze ez a nőszemély az eleddig egybegyűjtött ostobaságokon felül is.
Először is személyesen diktálná nekünk, mikor legyen kötelező mindenkinek kelni és feküdni. Eleddig semminemű eltérést nem véltem felfedezni az ő látásmódjában mondjuk Klaus Schwab-éhoz képest, de szóljatok, ha valami felett véletlen elsiklottam.
Aztán taglalja, hogy Peruban a gyermekek 2×1 órákat gyalogolnak az iskolába meg vissza – nyilván Klaus Schwab leckéi örvendnek ily mértékű lelkesedésnek, hiszen egy magára valamit is adó normális szülő elsődleges akciója kellene legyen a gyereke kivétele az agyrothasztás központjaiból, nem pedig ennyi fölös és hiábavaló gürcölésre kényszeríteni szegényeket a semmiért. Felfedi továbbá, hogy Peruban nincs központi fűtés, pusztán ama elhanyagolható tényezőt felejti ki mondókájából, hogy Peruban központi fűtés mellett tél sincs, hanem a síkságokon szubtrópusi, a hegyvidékekben pedig egész éven át késő tavaszias / kora őszies időjárás uralkodik.
De hát mit nekünk tények ugye, az agenda érvényesítése bármilyen hazugságot alanyi jogon jóvá hagy. Klaus Schwab csak bekameráztatná a szobánkat, Golenya Ágnes kiveretné belőle még a kandallót is.
Ezután előadja, hogy “Az egészséges test napi 40 kilométert gyalogol” – Golenya asszonyság hányat gyalogol a maga kecskegida alkatával?
Mik ezek a baromságok, amiket mindenféle kretének kitalálnak, hogy mindenkinek 40 kilométert kötelező gyalogolni, 5 liter vizet meginni, meg 3 órán át tótágast állva jódlizni? Ki az a retardált állat, aki elhiszi ezeket az ökörpörkölt faszságokat? Hogy lehet egy teremtést tökéletesnek ítéltetni, ha patikamérleggel van megszabva, hogy miből mennyit, meddig kötelező csinálni, és ha nem így teszel, akkor másnap már fel is fordultál? Újabb istenkáromlóval van tehát dolgunk GÁ képében, pont az ilyenek lelkéért jönnek el megérdemelten a Klaus Schwab-ok.
Minden egyes nap 40 kilométer legyaloglása eleve abszolválhatatlan, mert ez azt jelentené, hogy az ember 8 órán át csak kutyagol, miközben szóba sem állhat senkivel, nem csinálhat semmi egyebet, különben nem teljesül a kvóta. A természeti népek körében végzett vizsgálatok épp homlokegyenest ellenkező konklúziókra jutottak. A legegészségesebb törzsek idejük legnagyobb részét henyéléssel töltik, s kizárólag a zsákmányszerzésre mozgatják meg gémberedett végtagjaikat, amely akció egyben viszonylag rövid, viszont roppant intenzív tréninget jelent. A maratoni gyaloglásnak abszolút semmi értelme, mert a monoton erőkifejtéshez a szervezet és izomzat könnyedén hozzászokik, zéró fejlődést generálván a fizikai teljesítőképességben.
Érdemes megnézni, hogy a legtöbb maratoni futó micsoda vézna lábakkal meg satnya izomzattal bír.
GÁ végül elfröcsögi, hogy kizárólag a technikai civilizáció vezet a lélekhalálhoz. Akkor mi a helyzet az inkákkal? Akiket maga állítólag olyan kiválóan ismer? Az nem volt ám technikai civilizáció, mégis kihalt a nép lelke.
Hát ennyit ennek a nőszemélynek a világlátásáról, aki odáig züllött, hogy saját egykori, jobbára helyénvaló ismereteit a világról is a süllyesztőbe veti.
