Népszerű mantra a mindenféle kapitalista megmondóblogokon, hogy bár a rendszer által keltett gazdasági egyenlőtlenségek tagadhatatlanok, ámde eme egyenlőtlenségek fokozódása nem vezet a szegényebb rétegek élethelyzetének romlásához. Pont ellenkezőleg, ők maguk is gazdagodnak. Hiszen, bár az elitek egészen abszurd vagyont sajátíthatnak ki maguknak, a ranglétra legaljára rugdosott 90%-nyi lumpen részére is csurran-cseppen valami eme javakból, egyszersmind igazolva ezzel a neoliberális „gazdaságfilozófia” helyességét.
Nyilván mindenféle fondorlatos módszerekkel létre lehet hozni olyan statisztikákat, melyek erőteljesen a kapitalizmus malmára hajtják a vizet. Hiszen ha mást nem is, a saját maga által hamisított statisztikát bármelyik szabadpiac-hívő elhiszi. No de lássuk, mit is mutat a tényleges valóság, melyhez a láthatatlan kéz egyház lelkes hívői szerint minden körülmények között alkalmazkodni kell?
Az USA pénzkibocsátó intézete, a Federal Reserve időről időre közzétesz egy két részből álló statisztikát az amerikai gazdaság egészének, valamint annak háztartásokra bontott szereplőinek vagyoni helyzetéről. Első körben összegzik az amerikai gazdaság által létrehozott összes vagyon és adósság pénzügyi mérlegét (ezt negyedévente frissítik). Ezen felül minden harmadik évben előállítanak egy, a háztartások privát vagyonát és adósságait nyilvántartó felmérést.
Egy ideális világban a kétfajta statisztikának körülbelül ugyanarra a konklúzióra kellene jutnia. Önmagában azonban mindkettő torzít kissé, illetve fontos információkat rejt el. Nem lehet például az aggregált pénzügyi mérleg alapján lekövetni a gazdasági egyenlőtlenségek alakulását. Háztartási mérlegek esetén pedig a vagyoneltitkolás, offshore-ozás és egyéb piactorzító viselkedések miatt a gazdasági teljesítmény egy jelentős szelete rejtve marad a kíváncsi szemek elől.
Ezek kombinációja azonban meglehetősen nagy pontosságú eredményeket szolgáltat mind a gazdaság összteljesítményére, mind a háztartások között meglévő vagyoni különbségekre vonatkozóan. E mérési mód viszonylag újfajta megközelítésnek számít, a Federal Reserve például csak 1989 óta, azaz 30 éve publikál ilyesféle statisztikákat.
A People’s Policy Project elnevezésű civil szervezet kapott az alkalmon, és összehasonlította a frissen kiadott adatokat az 1989-ben először mért állapottal. Az összevetésből egyértelműen megállapítható, milyen irányban alakult a gazdagok és szegények közti vagyonkülönbség az elmúlt 30 évben.
A szükséges információk kinyeréséhez először is szétbontották a FED által szolgáltatott adatokat a háztartások vagyoni helyzete alapján százalékos csoportokra. A legfelső 1%-ot alkotják a leggazdagabb, az alsó 1%-ot a legcsóróbb családok.
Az összesített vagyonmérlegből ezután kivették a tartós fogyasztási cikkeket. Ide minden olyan háztartási eszköz (pl. autó, hűtő, tv, tűzhely, stb.) beletartozik, melyeket a modern közgazdaságtan nem sorol a vagyon kategóriába. Ezután nem maradt más hátra, mint az 1989-es adatok korrigálása az inflációval, hogy mindkét táblázat dollárjai ugyanazon az értéken szerepeljenek.
A szorgos munkálkodás végeredménye egyetlen piszokegyszerű ábra, melyen a leggazdagabb 1%, valamint a legszegényebb 50% összesített vagyona szerepel 1989-es, valamint 2019-es állapot szerint.
1989-ben (és már itt is a Reagan-i tombolás után járunk!) az 1%-nyi elit 8,4 trillió dollár vagyon felett diszponált, míg az alsó 50%-nak összesen 700 milliárd dollár jutott.
Az eleve nem túl rózsás kiindulópontot tekintve gondolhatnánk, hogy a helyzet mára jelentősen javult. Ez látszik is a leggazdagabbak vagyonnövekedésén, mely 21,1 trillió dollárral egészen 29,5 trillió dollárig (hatmillió-ötvenötezer milliárd Forint!) nyújtózkodott.
A trickle-down economics jegyében feltételezzük, hogy ebből az elképzelhetetlen mennyiségből gazdagon csurgott le mindenféle földi jó a legalsó 50% részére is.
Olyannyira így van ez, hogy az amerikai társadalom teljes alsó felének vagyona 900 milliárd dollárnyit apadt. Eredményképp 200 milliárdos mínuszban zártak, vagyis a semminél is kevesebb nettó vagyonuk van.
Ez azt jelenti, hogy az amerikai lakosság felét nagyobb mértékű adósság nyomorítja agyon, mint amennyi (pénzben mérhető) javak felett rendelkeznek.
