Alig hevertük ki a GDPR okozta sokkot, máris érkezik az újabb EU-s szabályozás, mely által újfent módosítani kívánják az internet-szerte fellelhető weblapok, illetve szociálismédia-platformok működését. Szükség is van erre, hiszen az elmúlt 4-5 év során egymást érték az antiszociális médiával kapcsolatos botrányok: igazságtalan kitiltások, cenzúra, megfigyelések, adatbázis-hackek, a látogatók befolyásolása algoritmusok által.
Lássuk, mily módon kívánja az EU visszafordítani a nem kívánatos tendenciákat.
Az októberben elfogadott törvénycsomagot két különálló, mégis egymáshoz szorosan kapcsolódó keretrendszer alkotja. A „Digital Services Act” (DSA) minden, az interneten fellelhető weboldalt, kiváltképp melyek felhasználói regisztrációt, interakciót, illetve adatmegosztást igényelnek alaposan megreguláz, míg a „Digital Markets Act” (DMA) kifejezetten a világháló leghatalmasabb méretű, monopol vagy oligopol hatalmat élvező online piactereire, illetve médiamegosztó platformjaira szándékozik hatással lenni.
A DSA 2024 januárjában élesedik, míg a DMA már jövő májusban. Az élesedés nem az érvénybe lépés idejét jelenti, az ugyanis már október 20-a környékén megtörtént, hanem a bírságok kivetésének megkezdését. Ez azért felveti a kérdést, hogy hogyan sikerül alkalmazkodni ilyen rövid idő alatt a módosításokhoz a vállalatoknak. Emlékezzünk vissza, hogy a GDPR integrálására bő 2 évet kaptak, mely határidő lejártával fejetlen csirkeként pánikoltak, hogy nem is tudtak a szabályozás létéről.
Az is lassítja az adoptációs folyamatot, hogy a törvénycsomag kiterjed minden olyan nem EU-s weboldalra, melyek az Unióból érkező látogatókat szolgálnak ki. Ha tehát valaki nem kíván megfelelni a törvényeknek, az vagy elérhetetlenné teszi weboldalát az EU-beli felhasználók részére, vagy pedig fizethet busás sápot a törvénysértésekért – ezek mértékét ráadásul alaposan felsrófolták a korábbi évekbeli szokásjoghoz képest.
A weboldalak és azok látogatóinak interakciói közti szabályozásban megmaradt az a lassan 25 éve élő szokásjog, hogy a felhasználó felelős a törvénysértő tartalmak közléséért. Kivétel ez alól, amikor az üzemeltetőnek bizonyítottan tudomása van az illegális tartalom létéről, mégsem tesz az eltüntetése érdekében semmit.
A törzsanyag legfontosabb része két részre osztható, melyeket pozitív, illetve negatív jogoknak hívok, alább ki is derül, miért.
Pozitív szabályozások a DSA-ban
A felhasználói profilozás, targetált tartalomajánlások és hirdetések rendszere a jövőben kizárólag úgy valósulhat meg, hogy a technológiákat alkalmazó platform köteles részletesen és közérthetően megfogalmazni, valamint olvashatóvá tenni a mögöttes algoritmusok működésének elvét. Emellett az Apple és számos webböngésző által korábban bevezetett szolgáltatást is elérhetővé kell tenniük a weboldalaknak: engedélyezniük a felhasználók részére a követés tiltásának lehetőségét. A reklámokat jól láthatóan meg kell jelölni, s szigorúan tilos a felhasználó külön engedélye nélkül targetált hirdetéseket leközölni.
A legtöbb terhet az online platformok kapják a nyakukba, melyek felhasználói interakciókat, illetve tartalmakat rögzítenek saját felületeiken (pl. Facebook, Instagram, YouTube, TikTok, SoundCloud, MixCloud, stb.). Mind a DSA-ban, mind a DMA-ban kétféle szabályozási szint vonatkozik rájuk: a normál előírások kivétel nélkül minden webes platformra, míg a Very Large Online Platform (VLOP) csak a legnagyobb, jelenleg monopol vagy oligipol hatalmat élvezőkre.
Az online platformoknak kötelező ezentúl panasz -és vitakezelési rendszert fenntartaniuk, ám arról nem szól a fáma, hogy élő supportnak is léteznie kell, vagy pedig csak a szokásos falnak beszéléssel egyenértékű chatbot-rémálom a kötelező.
Aki online kereskedelmi teret üzemeltet, annak kötelező ezentúl ellenőrizni az árusokat, hogy rendelkeznek-e kereskedelmi engedéllyel (pl. adószám), illetve elérhetők maradnak-e beérkező panaszok esetén. Amennyiben valaki illegális terméket árul, nem pusztán szankcionálni kell a kereskedőt, hanem a vásárlókat is értesíteni kell a visszaélésről.
Amennyiben egy felhasználó szankcionálásra kerül, részletesen kell tájékoztatni őt a szabályszegés konkrétumairól, ideértve ama pontok felsorolását is a felhasználói szerződésben, melyet az adott személy megsértett. Ezzel remélhetőleg vége szakad ama roppant káros szokásjognak, hogy bárki fiókja csak úgy pacsira beszántható bárminemű tájékoztatás nélkül, vagy ama szimpla hivatkozással konkrétumok nélkül, hogy megsértetted a felhasználási feltételeket.
Negatív szabályozások a DSA-ban
Nevezhetjük a fentieket pozitív jogoknak. Nem eszik azért olyan forrón a kását, mivel a kiskáté másik lényegi fejezetében olyan moderációs és cenzúragépezet kiépítésére késztetik a tartalomszolgáltató platformokat, melyek hátráltatottságoktól mentes táptalajt nyújtanak a karhatalmi visszaélésekhez.
A webhosting szolgáltatóknak kötelező lesz ezentúl üldözni az illegális tartalmakat, s könnyedén elérhető bejelentő-felületet biztosítani a feljelentgető besúgók részére.
Az online platformok kötelesek tájékoztatni a hatóságokat minden feltárt visszaélésről, illetve moderációs tevékenységről. A titkosszolgálatok részére kiskapukat kell hagyniuk, melyeken keresztül a hatalom minden, egyébként elzárt felhasználói adathoz hozzáférhet.
A platformoknak kifejezetten törekedniük kell az illegális tartalmak minél hatékonyabb eltávolítására, mely kategóriába nem pusztán a kalóz anyagok tartoznak, hanem olyan, roppant tág értelmezéssel bíró akciók is, mint gyűlöletbeszéd, rémhírterjesztés vagy kábítószer-kereskedelem.
A legnagyobb online platformokat (VLOP) érintő szabályozások a DSA-ban és DMA-ban
Kiemelt bánásmódot kapnak a világ legnagyobb szolgáltató platformjai, melyek helyre ráncigálására külön személyre szabott kitételrendszer vonatkozik amellett, hogy természetesen a fenti szabályok mindegyike szintén érvényes rájuk.
A legnagyobb platformok közé tartoznak a világ leglátogatottabb tartalommegosztó és kereskedelmi platformjai, mint a Facebook, Instagram, Twitter, YouTube, TikTok, eBay, Amazon, stb. Ne tessék sírni értük: maga Zuckerberg rimánkodott a többszöri EU-beli maghallgatása alkalmával, hogy amennyiben nem tetszik a tisztelt bizottságnak, ahogy ő a szemétdombját vezeti, akkor tessék szépen őket megrendszabályozni. Hát most megkapják.
A VLOP-k kötelesek már előzetesen is kockázatelemzést végezni az illegális tartalmak terjedésének feltérképezésére, kiemelt tekintettel a nagy figyelmet maguk után vonó eseményekre (pl. választások, ünnepségek, civil megmozdulások, közbiztonsági aggályok, kisebbségek elleni támadások). Minden moderációs tevékenységet abszolút transzparens módon kell végezniük, s kötelesek évenkénti audit jelentést küldeniük az EU-s bürokraták asztalára. Legalább 1 fő megfelelés-menedzsert kell foglalkoztatniuk, kinek munkája a VLOP és az uniós hatóságok közti közvetlen kapcsolat fenntartása. Évenkénti felügyeleti díjat kell befizetniük az EU kasszájába, melynek mértékét úgy állapítják meg, hogy az ne lépje túl a vállalat világszintű éves bevételének a fél ezrelékét.
Amennyiben az adott platform fő bevétele hirdetések közzétételéből származik, a VLOP üzemeltetője köteles legalább egy választási lehetőséget felajánlani a felhasználó részére, mellyel teljes mértékben kikapcsolható az adatgyűjtés és targetált hirdetések publikálása.
Itt a legnagyobb aggályra okot adó szabályozás az ún. közbiztonság és közegészségügy veszélyeztetésére való azonnali reagálás követelménye. Ez maga után vonja azt is, hogy aki a jövőben nem kizárólag a hivatalos egészségügyi diktátumnak megfelelő narratívát hirdeti, az könnyedén büntethető és a közösségi interakcióból kizárható.
Látható, hogy az első blikkre nemesnek látszó szabályozási csomagokba minden esetben belecsempésznek egy trójai falovat, mely a lényegi mögöttes indokát szolgáltatja a bevezetendő törvénykezésnek. Rendkívüli módon gyűlöli a hatalom, hogy nem sikerült a teljes emberiség teste és elméje felett kísérleti vakcinákkal átverni az uralmat, és a nép sikerrel visszafordította a vakcináci tömegmészárlást.
Az elmúlt hónapok során kihirdetett tűzszünet, valamint a pandémia-amnesztia könnyes szemekkel való kikönyörgése pusztán időnyerési taktikául szolgál a hatalom részére, hogy soraikat rendezvén immár biztos sikerrel kecsegtető támadást intézzenek az emberiség ellen.
A digitális piacterekre vonatkozó szabályozások
Ezek ama weboldalak, melyek felületeiken saját magukon kívül más kereskedők termékeit és szolgáltatásait is árulják, illetve promotálják. A DMA kapuőrökként hivatkozik rájuk, miután szubjektív és részrehajló módon működő szabályrendszerrel rendelkező birodalmakként működnek, s gyakorta választják ki önhatalmúlag a kereskedelmi tevékenység győzteseit, illetve veszteseit.
Mostantól fogva tilos részrehajló módon kizárólag a saját maga által forgalmazott termékeket előnyben részesíteni egy platformnak. Nem kényszeríthetnek másokat arra, hogy a velük való kereskedelem jogának elnyeréséért speciális kedvezményeket kelljen nyújtaniuk, illetve az önreferencia is tiltottá válik. Ez azt jelenti, hogy amennyiben pl. Google-ön rákeresünk a webböngésző kifejezésre, az nem állíthatja többé önhatalmúlag a találati lista élére saját Chrome böngészőjét, illetve kiemelt ablakban sem reklámozhatja azt – csak amennyiben más hasonszőrű termékek is elnyerik ugyanezen bánásmódot.
Az ajtónálló platformok nem használhatják fel többé a személyes adatainkat a birtokukban lévő többi szolgáltatás felhasználókkal való feltöltésére. Példának hozzák fel a Meta-t, melynek a Facebook, Metaverzum, Whatsapp, Instagram és Oculus platformok egyaránt birtokában vannak, ám a szolgáltatások különállósága ellenére folyamatosan azon ténykednek, hogy egyik platform felhasználója mindenképp legyen regisztrált tagja a többinek is, sőt, a fiókok összevonását is szeretik erőltetni. A Facebook, illetve Instagram posztok például egyazon felületről is rendezhetők, illetve időzíthetők, ám ehhez feltételül köti a Zuckerberg-vezérelte Meta, hogy a két különálló profil kerüljön összevonásra.
A felhasználóknak ezentúl minden gyártó lehetőséget kell biztosítson a PC-ken, tableteken és okostelefonokon előre installált applikációk eltávolítására.
További, nem részletezett finomhangolásai a 2000-ben keletkezett elektronikus kereskedelmi szabályozásnak (melynek utódja a DMA) egyes árukapcsolási praktikák tilalma, az app store-ok egyeduralmának megtörése, valamint az általuk levont jutalékok csökkentése, továbbá a lehetőség biztosítása, hogy a felhasználók a maguk adatait könnyűszerrel átvihessék egyik szolgáltatásról a másikra.
Konklúzió
Nevezett szabályozási szisztéma jó 70%-ban megfelel a korszellem keltette kívánalmaknak, s valóban hozzásegítik a világot a napjainkra jobbára megkövült, feudalista berendezkedésre váltott online monopóliumok hatalmának redukálásához.
Nem véletlen az antiszociális média éppen tapasztalható hanyatlása, vagy a halott internet teória kibontakozása. Ezek a digitális monopóliumok alaposan padlóra fektették a közbizalmat, kreativitást, de még a maguk által ajnározott szabad piacot is felszámolták, így az egykoron nagy lelkesedéssel felkarolt, emberiség felszabadításának ígéretével kecsegtető internet beposhadt.
További 20% erős kérdőjelekkel bár, de némi finomítással könnyedén adoptálható. A probléma a legutolsó tíz százalékkal van, melyek teljhatalmat adnának a pártállamok és globális népnyúzó szervezetek részére (WHO, ENSZ, WEF), hogy a maguk agendája mentén veszélyhelyzetre való hivatkozással globális terrort és népirtást vezessenek be. Láthattuk az erőszakterrorral érvényesített kísérleti COVID-vakcináztatás időszakában, mindez hova vezet.
Amennyiben egy szabályozás alapvetően jó volna, de nem metszik ki belőle a kevés számú, komoly aggályokat felvető pontot, akkor végeredményében az egész kódex megfeleltethető egy 100%-ban aljas célzattal érvényesített elnyomásnak, melyhez hozzácsatoltak 90%-nyi, jobbára igazságos rendelkezést a népesség megtévesztése érdekében.
Önts egy hordó szennyvízhez egy pohár bort, kapsz egy hordó szennyvizet.
Önts egy hordó borhoz egy pohár szennyvizet, kapsz egy hordó szennyvizet.
