Tavaly év végén még az antiszociális média nagy újrarendeződéséről cikkezett a sajtó, idén azonban már egyértelműek a jelek, hogy puszta költség-átcsoportosítás nem lesz elég a túléléshez.
A fő probléma, melyet jómagamnak is volt „szerencsém” megtapasztalni, hogy egész egyszerűen ellehetetlenítik a feneketlen bendőikbe tekintélyes pénzmagot helyezni nem kívánó vagy nem képes médiumokat. Rég véget értek az idők, amikor kemény munkával, szorgalommal, SEO optimalizációval organikus módon is lehetséges volt látogatók és lájkok bevonzása.
Ott hagytuk abba legutóbb, hogy webshopot kíván bevezetni minden platform, mely intézmény hátulütőit gazdagon taglaltam. Még eggyel korábban az előfizetéses konstrukciókat fontolgató médiumokról értekeztem. Úgy tűnik a napok során beérkezett hírek fényében, hogy ez utóbbi lehetőséget választják majd a portálok a langyos fogadtatásra lelt vásárlási lehetőségekkel szemben.
A hanyatlás fő oka nem a bűnbakként kikiáltott energiaválság, ennél mélyebben vezetnek a szálak a nyúl üregébe.
2020-ban a koronavírus-riogatás alkalmával temérdek ártatlan felszólalót hallgattattak el akár végleg, vagy látták el bejegyzéseiket megszégyenítő megbélyegzésekkel. A folyamat következményeképp az év során az emberek katatónikusak lettek, s annak ellenére zuhant korábban soha nem látott mélységekbe a klikkelések, lájkok, interakciók aránya, hogy legtöbbeknek semmi más lehetőségük nem akadt a lezárások alkalmával, mint a képernyők előtt dekkolni.
A zuhanás mostanra nem hogy nem állt meg, de tovább gyorsult. A kényszerből véghez vitt határnyitások alkalmával az emberek nagy része visszatért a valódi életbe, s egyik pillanatról a másikra hagyták faképnél a Zoomot, Facebookot, Instát, Twittert. Gyakorlatilag a TikTok kivételével minden médium forgalomcsökkenést szenvedett el az elmúlt évben. A folyamatot követte a techvállalatok részvényeinek totális összeomlása. Példának okáért a Zoom 70, a Meta 60 százalékot esett.
Az energiaárak drasztikus növekedése késztette végül az antiszociális médiumok irányítóit, hogy kezdjenek el kutakodni a felhasználók megfejésének újabb lehetőségei után.
A válságkezelés a Twitternél indult, ami a 2018-19-es évek kivételével folyton csak veszteséget termelt a részvényesei számára.
Nincs miért aggódni, hiszen Elon Musk tavaly októberben ölelő karjaiba vette a Twitter istápolását, hogy átalakítsa azt a saját homokozójává. Ebből következően egy személyben lesz kénytelen vállalni a Twitter csődjének és tengerfenékre süllyedésének mindennemű következményeit.
Folytatódott a folyamat aztán a Metánál, mely vállalat egyik évről a másikra vált rekord profitokat döntögető unikornisból a tech-világ kehes állatorvosi lovává.
Nagy mellénnyel jelentette be Zuckerberg a Metaverzum érkeztét – csakhogy az impozáns vállalkozás csakhamar totális irrelevanciába süllyedt. A szánalmas grafika és technikai problémák tömkelege idejekorán megtizedelte az alapból sem túlzottan lelkes rajongótábort. A VR-sisak megkövetelése milliókat tett tengeribetegekké, s mire nyitottak az országok, már mindenki kifelé menekült Zuck külön bejáratú Mátrix-Paradicsomából.
Nem itt áll meg Zuckerberg birodalmának összeomlása, hiszen ő maga birtokolja az antiszociális média két elsüllyeszthetetlen Titanicját, a Facebookot és Instagramot egyaránt.
Az Insta oly mértékben van presszionálva a TikTokkal való konkurálásra, hogy gyakorlatilag egy ócskább minőségű, jellegtelenebb és unalmasabb TikTokot kaptunk az elmúlt két év során.
A rövid videók posztolásának erőltetése földbe állította a kisebb művészeket és fotográfusokat, kik nagyban támaszkodtak az Instagramja műveik reklámozásához. Ellentétben a kínai gazdaságfilozófiára épülő TikTokkal, az Instagram stábja a profitmaximalizálás kizárólagosságában hisz, melynek fontos alkotórésze a felhasználói tartalmak önálló terjeszkedésének megakadályozása és fizetett reklámra kényszerítése. Magyarán az Instagram pénzt követel azért, hogy ingyen dolgozhassunk nekik.
Az elmúlt év során temérdek egykori Insta-rajongó lázadt fel a platform ellen. A folyamatba még olyan celebek is becsatlakoztak, mint Kim Kardashian. Szakértői elemzések szerint az Instagram haldoklik, végóráinak lehetősége Damoklész kardjaként lebeg Zuckerberg lelki szemei előtt.
Maga a Facebook sincs áldottabb helyzetben. Innen indult útjára a modell, mely szerint erősen korlátozzuk a bejegyzések organikus elérését, hogy az eleve szegény kisvállalkozások labdába se rúghassanak a millió dolláros reklámbüdzsékkel tömött multinacionális vállalatokkal és fősodratú rémhírterjesztő propagandamédiumokkal szemben. A Facebook a holtak birodalmává lett, hol szinte teljes képtelenség az interakció korábban megszokott formáit, mint lájkolás, megosztás, hozzászólás kicsikarni a felhasználókból – hacsak nem fizetünk érte kőkemény pénzeket.
Ám mint kiderült, Facebookon a fizetett reklámozás sem ér az égvilágon semmit. Egy kifejezetten alapos marketing-elemzés szerint a Facebookon és Google-ön közzétett digitális hirdetések semmilyen mértékben nem befolyásolják a termékek és szolgáltatások népszerűségét és piaci teljesítményét.
Adam Curtis, a neves brit dokumentarista egy interjújában kifejti: az antiszociális média algoritmusai roppant primitív és ostoba módon működnek, melyeket kizárólag a fantáziátlan és tökéletesen életellenes elveket valló programozók képesek világmegváltó innovációnak beállítani.
A hirdető algoritmusok szerint, amennyiben vettem egyszer egy repjegyet Budapestre, azok feltételezik, hogy ezentúl az életem minden egyes napjában Budapestre szeretnék utazni, s mást sem tol a Google vagy Facebook a képembe, mint újabb meg újabb repjegy-akciókat, ha nem is feltétlen kizárólag a Ferihegyre tartó járatokra.
Rájöttek a reklámügynökségek, hogy a hirdetések algoritmikus targetálásának mellőzésével több vásárlót szerezhetnek, mint az ajánlások beállításával és szűkítésével korcsoportokra, illetve érdeklődési körre! Hogy lehetséges ez? A fantáziátlan és sötét agyú kóderek hallucinációval ellentétben az emberi elme nem egy minden körülmények közt kiszámítható módon viselkedő komputer, hanem bizony a külvilágból származó ingerek napról napra befolyásolják a viselkedését és gondolkodásmódját. Persze el lehet gépiesíteni az emberi agyat, ehhez nyílt erőszakot kell venni rajta, mely folyamat véghezviteléhez kiváló segédkezet nyújtanak a robotagyú programozók társadalomformáló törekvései az algoritmusaikkal.
Aki komolyan érdeklődik a repülés és utazgatás iránt, autonóm módon képes utánanézni az akciós ajánlatoknak, az utazás előkészítésének, a szükséges adminisztratív teendők ellátásának, nem szorul óvodás módon pesztrálásra. Azokat lehet jövedelmező módon utazási ajánlatokkal bombázni, akik ugyan érdeklődő típusok, viszont nem forog minden gondolatuk a repülgetés körül. Mikor meglátnak egy előnyösnek látszó ajánlatot, felkelthető a figyelmük. A véletlenszerűen targetált hagyományos hirdetések tehát új ügyfélkört vonzanak be, míg az érdeklődési csoportra szabottak beszűkítik, kisebbé teszik a potenciális vásárlók körét.
Mivel a Facebook és Google hirdetések mit sem érnek, mindkét vállalat óriási bajban van. A Google bevételeinek 80%-a, a Facebook-énak pedig 99%-a hirdetések közzétételéből származik!
A „tévinformációk és rémhírek” elleni harc jegyében a felhasználók nem merik többé kinyilvánítani őszinte véleményüket a platformon, mely folyamat a komplett Facebookot sterillé és élettelenné tette. Méltán szolgált rá tehát a Facebook tulajdonosa a Meta elnevezésre, mely kifejezés héber nyelven a halottak birodalmát jelenti.
Az egyéb platformok sincsenek feltétlenül kedvezőbb helyzetben. Kiváló összegzését nyújtja az antiszociális média össztársadalmi megítélésének ama cikk, mely a platformok felhasználói interakciói folyamatos hanyatlásának elemzésével arra a következtetésre jut, hogy az internet elérte a klikkelhetőség felső határát. Innen már csak lefelé vezet az út a médiumok részére.
De miért is következett be mindez? Mint kiderült, egyáltalán nem kívánnak hozzájárulni az általuk bőszen hangoztatott szabad véleménynyilvánítás, inklúzió és biztonság kívánalmainak megteremtéséhez. Az igazmondókat folyamatosan kiszorítják a diskurzus lehetőségéből, a spirituális felemelkedés útjára lépőket padig saját ismerőseik tiltják és törlik, mert megbotránkoztatják őket a nekik nem tetsző gondolatok. Szellemileg visszatértünk Jézus idejébe, mikor az önmagát felhergelő söpredék követeli a gyilkos Barabás szabadon engedését, és Krisztus keresztre szögelését.
A névtelen feljelentgetők minden erejükkel irtják a felszabadító információkat, gátolják azok terjedését. Így kizárólag a halál sodrásában benne tartó téveszmék és ócska, értéktelen szemét információk (primitív mémek, húszezerszer olvasott idézetek, cicás fotók) maradhatnak szem előtt az antiszociális médiában. A weboldalak követőtábora egyetlen összefüggő, gigantikus öngyilkos szektává fajult.
Bár a Facebook, Instagram, Metaverzum (és a VR úgy általában), Twitter, Snapchat, Mixcloud, Soundcloud mindegy szálig vesztesekként kerültek ki az antiszociális média átalakulási folyamataiból, akadnak azért nyertesek is, mégpedig a TikTok, YouTube és Reddit képében.
A TikTok működése tökéletesen ellentétes a Facebookkal és Instagrammal. Annak algoritmusa – amennyiben az hajlandó kiválasztani videónkat – kifejezetten felemeli és virálissá teszi a felhasználói tartalmakat. Még okosan becsomagolt marketing-tevékenység elé sem gördítenek gátakat ama lehetőség mellett, hogy természetesen nyugodtan hirdethetünk pénzért is a még nagyobb elérés érdekében.
Elemzések szerint a TikTok hirdetések rendkívül megérik az árukat: ugyanazon pénzért, melyért a Facebook és Google reklámjaiba fektetünk, akár tízszeres (!) elérést is nyerhetünk. Mindemellett az interakciók száma és engagement (márkahűség) mértéke is rendkívül magasra tornászható a TikTok segítségével. Nem utolsósorban a marketingesek által jellemzően targetált 16-29 éves korosztály is ott gyülemlik össze. Ezzel szemben a Facebookot cinikusan virtuális nyugdíjas otthonnak hívja a marketinges közeg.
Beszédes adat, hogy TikTokon több időt töltenek a fiatalok, mint Facebookon, Instán és Messengeren együttvéve!
A YouTube egyszerre szerethető és gyűlöletes platform. Ellentmondásos intézkedéseik rendre megosztják a felhasználókat (emlékezzünk csak a diszlájk gomb eltüntetésére). Mégis, bár jóval fékezettebb habzással, de a YouTube szintén lehetőséget nyújt tartalmaink szabad terjesztésére.
Mindemellett eléggé nélkülözhetetlen portálról van szó: míg szövegeket és képeket tartalmazó weboldalakat, magazinokat könnyű szerrel hozhatunk létre saját tárhelyen, így függetlenítvén magunkat az önkényes cenzúrától, az iszonyat számítási teljesítményt és tárhelyet követelő videóanyagok és podcastek önálló hostingja már jelentős gátakba ütközik, a copyright problémák indukálta fejfájásról nem is beszélve.
A YouTube tehát egy ténylegesen is megkerülhetetlen eleme az online térnek, ellentétben a Facebookkal, Instagrammal és Twitterrel. Mi hát az utolsó nyertes platform, a Reddit sikerének titka?
Sajnos eléggé Amerika-centrikus weboldalról van szó, mindenesetre angol nyelven szabadon terjeszthetjük rajta minden gondolatunkat. A hirdetések nem avászkodnak oly mértékben bele a pofánkba, mint Facebookon és Google-ön, ugyanakkor egyáltalán nem gátolják meg írásaink, podcastjeink, videóink ingyenes reklámozását, amennyiben az akcióra kiszemelt subreddit szabályzata erre lehetőséget ad.
Itt sem tökéletes persze minden, mert központi cenzúra helyett kiskirály moderátorokra van bízva a felhasználók megregulázásának lehetősége. Arról nem is beszélve, hogy a bejegyzések és kommentek tömeges leszavazása az agresszív csürhe által lehetőséget nyújt a tartalmak végleges eltüntetésére a kíváncsi szemek elől.
A „Hungary” nevezetű szennyet meg messze kerülje el mindenki. Ez a subreddit a komplett oldal legrosszabbjai közé tartozik, ahol ócska mémek és silány sztorik megosztásán felül minden más nem hivatalosan tiltott, ami azt jelenti, hogy a söpredék automatikusan leszavazza a szerintük nem odavaló tartalmakat. Sajnos magyar nyelven nincs semmilyen más subreddit, ahol promóció vagy normális közösségi interakció megengedett, így a Reddittel kapcsolatos pozitív megítélés kizárólag a nemzetközi fórumokra vonatkozik.
Sajnos elképzelhető, hogy csakhamar elérkezik a Reddit hanyatlásának napja is, mivel az idei évben tőzsdére kívánnak menni. Ez azt jelenti, hogy kötelező kényszerré válik a profitmaximalizálás, a kommercializáció érdekében a Redditet is eláraszthatják majd a szponzorált posztok, minden más pedig eltüntetésre kerülhet a fórumok felületeiről.
Tegyünk némi kitekintést az egyéb szolgáltatások felé is.
Többen ajnározzák a Substacket és Mediumot, mint a blogger felületek egyik lehetséges továbbfejlődési irányát. Ezen oldalak publikációs felületet biztosítanak újságírók részére, kik a bejegyzések olvasásáért cserébe pénzt kérhetnek a felhasználóktól.
Sajnos nem különbek ezen szolgáltatások, mint glorifikált WordPress-klónok, melyek egyszerű szöveges anyagok publikálását is központi kézbe akarják helyezni. A Substacken egyelőre meglehetősen lanyha cenzúra működik, ám mindez nem jelenti, hogy a jövőben is minden marad ugyanígy. Felettébb lelkes rajongótáboruk ellenére mindkét platform százmillió dolláros nagyságrendű bevétellel bír, szemben a nagy halak milliárdos forgalmával. Nem olyan hatalmasok tehát, miképp láttatni kívánják magukat.
A piaci értékének csaknem száz százalékát elvesztő Tumblr meglepő módon az ébredezés jeleit mutatja. Amióta eltűntek róla az elmebeteg feminista trollok, temérdek introvertált, széles rajongótábort maga köré gyűjteni nem kívánó fiatal vette azt újból birtokba, s blogol nagy örömmel. A piaci eredményeiről sajnos nem tudok nyilatkozni.
A Telegramról, mint üzenetküldő alkalmazásról nem hiszem el, hogy volna 1 milliárd felhasználója, legalábbis idehaza egyáltalán nem mutatkozik népszerűnek. Fejlesztői még csak most vezetik be az első monetizációs törekvéseiket, meglátjuk, mi sül ki belőle.
A Coub teljesen halottá vált. Tavaly már a végső megszűnésének gondolata is felmerült, végül egy svájci befektető kivásárolta a TikTokkal szemben alul maradt videómegosztót. Nagy kár érte, mivel kezdetben jobban elnyerte a felülete tetszésemet a TikToknál, a horizontális videók pedig örökké felsőbbrendűek maradnak az ótvar, kényelmetlen és normálisan kiaknázhatatlan vertikálisaknál. A platform csúcspontjának számító 2018-as évben a látogatók részére leszállított 1 milliárd videó magáért beszél. Mégis, a Coub végül életképtelennek bizonyult piaci szempontból.
A Twitch és a Pinterest jelenleg stagnál, a LinkedIn továbbra is ugyanaz az önfelszopó burzsuj hulladéktenger, aminek korábban is megismertem. Persze a pszichopatáknak is kijár egy nekik való platform, hol nyakló nélkül szórhatják kifele piacfundamentalista ostobaságaikat.
Ami még szembetűnő, hogy a hanyatló platformok sokasága ellenére nem igazán látszanak felemelkedésre képes alternatívák. Itt van ugyan a TikTok, de az is betöltötte már az ötödik születésnapját. 2002, az első közösségi médiák (Friendster és Iwiw) bevezetése óta nem volt ekkora üresjárat az új termékek futószalagján.
Háromfajta, kisebb-nagyobb sajtóvisszhangra lelt újdonság jelent meg, melyek a köréjük kerített lanyha hype után szépen el is csendesültek.
A BeReal az Instagrammal való konkurálásra szerződött. Lényege, hogy a felhasználó köteles minden egyes nap előre meghatározott időpontban bárminemű előkészület vagy filter nélküli képet lőni magáról, ami automatikus publikálásra kerül. Ki szeretne hosszú távon ilyen kompánia mellett sínylődni, hacsak nem a fokozatosan androidokká változó emberek?
A Mastodon a Twitter ingyenes és decentralizált alternatívája. Ennek tervezésbeli hiányosságai és bonyolult alapkoncepciója idézték elő a halálát: A Mastodon önálló szerver létrehozatalát igényli, melyet nem elég, hogy nekünk kell moderálni, de minden szerver külön felhasználói regisztrációt igényel és a tartalmak sem oszthatók meg egykönnyen a szerverek közt. Az egyszeri látogató túlontúl bonyolultnak és használhatatlannak tartja a Mastodont, így a Musk hatalomátvétele után Mastodonra költözött lázadozók szép lassacskán szivárognak vissza a Twitterre.
Végül a Likee-t szemlézném, mivel legnagyobb meglepetésemre magyarok is vannak az oldalon. Mondjuk leginkább szemtelenül fiatal tinilányok képében, kik talán a TikTok szigorú szülői kontrollja végett kerestek az aggódó anyukák által kevésbé ismert alternatívát.
A Likee szinte tökéletesen megegyezik a TikTokkal, mégsem lehet annak klónjának hívni, mivel a Likee előbb létezett annál, csak nem futott be nagy sikert. Azt érdemes tudni róla, hogy egy roppant gyenge TikTok prototípus, mely minden videó közt bemond egy három ilyen eset után roppant idegesítővé váló „Lájkíííí!” szignót. Hogy nem veszik észre az alkotók, mennyire frusztráló ez?
Ami számomra megdöbbentő, hogy az állítólagos bőség ellenére jelenleg nem létezik valóban használható képmegosztó és podcast platform. Podcastek tekintetében mindegyik szóba jöhető szolgáltatás fizetőssé, vagy nagyban korlátozottá vált, az Instagram bukásával és kivonulásával a képmegosztás színteréről pedig hatalmas űr keletkezett, melyet a Pinterest és a BeReal jelenleg nem képes betölteni.
