Sokan terveznek úgy a nyári időszakra, hogy követik tovább az elmúlt hónapokban kötelező érvénnyel előírt karantént. Előfordulhat, hogy nagyon rosszul járnak.
Nyáron zajlik a D-vitamin raktárak feltöltésének időszaka. Aki ebben az időben kimarad a mosolygós napsugarak keltette mosolygós hangulat pátyolgató hatásából, annak a téli időszakban súlyos következményekkel kell számolnia. Nem pusztán a magyar lakosság 90%-át (!) érintő téli levert hangulat, illetve depresszió kopogtathat majd virgáccsal kezében az ajtón, hanem paradox módon a koronavírus megszerzésétől rettegő egyének elkerülő magatartásuk révén növelik a megbetegedés kockázatát.
A napfény igazán jó barátunk a bajban – szabad levegőn még a vírusokat is pokolra küldi. Szervezetünkben felmalmozódván – jó barátai, a C-vitamin és magnézium társaságában – pedig játszi könnyedséggel rázzák le a mindenféle járványokat.
Tavasz folyamán, amíg a klimatikus viszonyok nem megfelelőek a kinti napozáshoz, még talán volna értelme az emberiséget karantén mögé dugni, ugyanezen módszer azonban a nyári melegben nem működik. Kint a szabadban nem pusztán D-vitaminnak köszönhetően inthetünk pápát a koronavírus-fertőzés kockázatának, de még egy legyengült szervezetet sem ragad el az oly könnyedén, mint a négy fal között más emberekkel összezárva.
New York kormányzója, Andrew Cuomo tájékoztatása alapján a kórházba szállított koronavírusos betegek 66%-a házi karanténból érkezett az intézményekbe. Ők eddigre legalább 2 hónapot töltöttek házaik falain belül, jobbára napfénytől védett helyen. Ne feledjük, hogy nagyvárosban élve legtöbben nem rendelkeznek kerttel, vagy egyéb más helyiséggel, ahova elvonulhatnának feltöltődni a karantén megsértése nélkül.
A kötelező karantént azért is sínylette meg rendesen az amerikai lakosság, mert ott a legmagasabb a fekete bőrű lakosság aránya a fejlett nyugati államok sorában. A tudomány álláspontja szerint a világos bőrszín magasabb, a sötét pedig alacsonyabb D-vitamin szintézissel jár együtt, vagyis minél sötétebb a bőre az embernek, annál több ideig kell napon tartózkodnia ugyanakkora mennyiségű D-vitamin létrehozásához.
Ehhez jött még ráadásként a felismerés, hogy a fertőzési gócpontok többsége intézmények falain belül, épp a kórházakban, idősotthonokban, közösségi tereken belül alakult ki. A hasraütésszerűen megállapított másfél méteres kötelező távolságtartás ugyanis semmit nem ér a vírus terjedésének fékezésére.
Hogy konkrétan milyen egészségügyi kockázatokat rejt a D-vitamin hiánya a koronavírus kapcsán? A GrassrootsHealth nevű nonprofit kutatócsoport lefolytatott egy vizsgálatot ezzel kapcsolatban. Mindezt úgy, hogy nem kapták meg költségeik fedezésére a szükséges támogatást, tehát garantáltan nem állnak mindenféle bűzös érdekek tevékenységük mögött.
Összegző ábrájukon négy csoportra osztották a koronavírusos betegeket: akik enyhe tünetekkel vagy teljesen tünetmentesen vészelték át a fertőzést, illetve akik közepes, súlyos, illetve életveszélyes állapotba kerültek betegségük ideje alatt. Az ábra gyakorlatilag két, egymással ellentétes kategóriába sorolható: 30 ng/ml D-vitamin szint alatt a betegség lefolyása közepestől halálosig bárhogy történhet, míg e felett gyakorlatilag nem létezik olyan fertőzött, akinek ágyba kellett kerülnie gyógyulása érdekében! Ez egy roppant beszédes adat, ráadásul újabban a progresszívabb lelkületű orvosok már azt pedzegetik, hogy ezt a 30 ng/ml-nyi ajánlást is érdemes volna megduplázni.
Ahogy sárkány ellen sárkányfű, úgy koronavírus ellen napfény, szabadság, valamint zsúfolt belső terek kerülése. Az egyéb, tudományosnak hangzó ferdítéseket nyugodtan figyelmen kívül hagyhatjuk.
