A 90-es évek Európai Uniójában a plebs megtévesztésére hivatott vita-bohózatok mögött a technokrácia privátban kilobbizta magának az elszámoltathatatlanság és a politika hatalma alóli kivonódás lehetőségét. Innentől fogva az elit bizonyos rétegei törvények felett álltak.
Az emberi jogok védelméről persze tovább vitáztak, de soha nem jutottak értelmes konklúzióra. Amiket ténylegesen létrehoztak, azok különféle tudósok és gazdag befektetők által irányított magánszervezetek, melyeket megbíztak a társadalompolitika további formálásával. A politika a technokrácia kiszolgáló személyzete lett.
A 90-es évek elején a nyugati demokrácia útjára lépett az egykori szovjet blokk legtöbb országa. Úgy tartották, ez a jövő. A magországokban azonban a rendszer csendes, lassú rothadásnak indult, mely folyamat első tünetei az 1992-ben Los Angeles-ben kirobbant lázongások voltak.
A reformok sokasága ellenére a rendszer szinte semmit nem változott. Az intézményes rasszizmus ugyanaz maradt, mint korábban.
Mind Amerika, mind a Brit Birodalom rablás, fosztogatás, imperializmus által válhatott naggyá. Az excepcionalizmus eszménye tartotta őket fenn. Most azonban belső félelmeik általi felőrlődés veszélyének vannak kitéve.
A XX. század elejét keresztbe-kasul szövő új nacionalizmusnak hála a középosztály vidékre vándorolt, idealizált múltat hozott létre, felfutott a néptánc és a költészet. Eközben az USA-ban inkább a Ku-Klux Klan hódított, amely rasszista bűnszervezet fénykorában 6 millió tagot tudhatott maga mögött.
A 90-es évekre mindezeket leváltotta a oxycontin, melyet cukorka módjára osztogattak a pszichomókus doktorok. Ezzel egy hamis össznépi biztonságérzet jött létre. Közben az 50-es évektől a millenniumig bezárólag a CIA külföldi kormányok sorát döntötte meg, 66-ból 26 próbálkozása sikerrel végződött.
Kongó a rabszolgakereskedelem központja volt Amerika hajnalán. Az 1960-as években elnyerte a függetlenségét Belgiumtól. Rögvest egy szovjetbarát elnök jutott uralomra, akit a CIA el akart tenni láb alól. Irakban is hasonló történés zajlott, ám ott az amerikai szervezkedést végül egy másik hatalmi kör puccsa beelőzte. Ezt követően az USA Szaddám Huszeint ültette az ország élére, ki kifejezetten Amerika-konform politikát kezdett folytatni.
Ellentétben a vietnámi háborúval, Irak 2003-as lerohanása (legalábbis kezdetben) egyáltalán nem keletkeztetett semminemű ellenállást az amerikai lakosság körében. Most első ízben, a 80-as / 90-es évek újnacionalista hullámainak bukását követően ismét globális léptékben cselekedhetünk.
Az újglobalizmusnak ez a mintegy húsz esztendeje (ezredfordulótól a COVID-karanténig) magával hozta a posztszovjet államok teljes vagyonának kiárusítását gombokért, a globális árukereskedelem jogának legolcsóbb licitáló részére való kiárusítását, melyet szinte minden esetben Kína nyert el. E folyamatnak az ország WTO-ba való 2001-es felvétele csak még nagyobb löketet adott.
Közben a nyugat népe a lefelé való versengés kényszere végett folyamatosan szegényedett el, majd az új globalizmust ért első igazán erőteljes pofonokat a 2015-ben kirobbant migránsválság, a 2016-os Brexit és Trump megválasztása osztotta ki az elit részére.
Meseországok lakói a technokrácia bűvkörében
Tupac Shakur az individualista önkifejezés egyik szimbolikus alakjává vált, kinek kvázi mártírhalála csak tovább növelte az ő személyi kultuszát.
A 90-es évek végére az amerikai társadalom kezdett végre kigyógyulni az oxycontin-függőségből. Az alapos szedációt és üres eufóriát kínáló kábítószer helyébe a nép egyre gyülemlő dühét és magatehetetlen tettvágyát reprezentálni képes speed, crack, később kokain lépett, a hivatalos pszichiátriában pedig az elsősorban ADHD-val kezelt diákok részére kifejlesztett amfetamin vette át a stafétát (gyk: ezek mind stimuláns drogok, ellentétben a szedatív hatású váliummal és oxycontinnal).
Az USA egy meseországgá változott, ahol a valóság elválik az emberek fejében élő eszményképektől. Hasonló országgá lett a temérdek pénztől megrészegült Szaúd-Arábia. Itt a dzsihád fogalma nyert magának új értelmet: immár az amerikai petrodollár által keltett egzisztenciális üresség elleni lázadást szimbolizálja.
Számítógépes modellezés által komplex természeti rendszerek írhatók le számokban meghatározott algoritmusokkal. Ezek eredménye olykor igazán áldatlan következményeket keletkeztet: egyetlen tényező megváltoztatása is beláthatatlan folyamatokat indíthat el a káoszelmélet szerint.
Bár az emberek nem tudnak úrrá lenni a káoszon, az egyre nagyobb teljesítményű számítógépek felhasználhatók lehetnek az egyre menedzselhetetlenebb valóság kordában tartására.
Tupac egy nagy felismerése szerint talán az emberek nem is szeretnének a valóságban élni és azt formálni, sokkal boldogabban elvannak a maguk kis mesevilágában, melyet individuális igényeiknek megfelelően rendezhetnek be. Tupac szeretett volna (anyja nyomán) a fekete radikálisakhoz tartozni, azok viszont nem fogadták be az individualizmusa végett, amiért nem alkalmas forradalom véghezvitelére.
A világot formáló emberi tudat elméletét mellékvágányra tették a pszichiáterek. Nyilvánvalóvá lett, hogy humán erővel nem lehetséges radikális változások végrehajtása.
A Szilícium-völgy másképp vélekedik a téma kapcsán: szentül hiszik, hogy a világ mégis megváltható a kollektív emberi tudat által. Ennek érdekében az emberi gondolatok milliárdszám gyűjtendők, majd kaptárelmébe rendezendők, melyeket mesterséges intelligencia-algoritmusukon áteresztvén azok felfedezik az egyszeri szabvány elme által láthatatlan és érzékelhetetlen mintázatokat, melyeknek hála mégiscsak valamiféle racionális rendezőelv szerint megfejthető az emberiség összes problémája, feltalálható a hatékony népesség-irányítás univerzális receptje. Az internet megnyitja a kaput az emberi tudás előtt. Nem mondják meg többé mások, mit kelljen nézned, hinned, olvasnod. Ugyanakkor a háttérben egy figyelő algoritmus mindennemű interakciódat feljegyzi, majd adatbázisba pakolja.
A Szilícium-völgy regnumának ideiglenes jelleggel a Dotkomlufi 2000-ben történt kipukkanása vetett véget. A Google túlélte a válságot, de a befektetők kezébe került a hatalom, akik presszionálták az alapítókat, hogy álljanak elő valami módszerrel, hogy végre pénzt is termeljen a cég. Így született meg az Adwords, mely perszonalizált reklámokat vet a felhasználók képernyőire.
Az emberek tudta nélkül gyűjtötték az adatokat, 2001-ben érkezett az első amerikai adatvédelmi törvény ennek megakadályozására. Ám bekövetkezett 9/11, melynek nyomán bevezetésre került a Patriot Act. A lakosság magánéleti biztonságára való törekvés felszámolásra került, elindult a polgári lakosság megfigyelése az interneten keresztül.
Az 50-es évek óta emelkedő individualizmus kora ezzel véget ért. A Google hirtelen az adatgyűjtő háború központjában találta magát. Az emberi tudat elmélete még inkább partvonalra sodródott.
A logika minden szabálya felrúgható, helyette gigantikus mennyiségű felhalmozott adat szükséges a hatékony társadalomirányítás abszolválásához. Elegendő kizárólag mintaillesztés, egy valódi mesterséges intelligencia helyett.
A 2008-as válság kirobbanásához vezető úton a bankok rossz hiteleket vegyítettek jókkal. Az eredmény katasztrofálisnak bizonyult. Hát még a válság következménye: az államok adófizetői pénzen mentették ki a bankokat, majd nekifogtak a megszorításoknak a lakosságon. A rendszeren semmi nem változott. Úgy tűnik, végre rálelt a hatalom az örök életen át regnáló rendszer biztos receptjére.
A válságot valójában nem a bedőlt hitelek robbantották ki, hanem a bankárok kamatmanipulációi és illegális ügyletei, mint pl. mexikói kartellek felfegyverzése. A rendszer tehát kvázi megistenülvén immár alanyi jogon mentesül a korrupt hatalom keletkeztette következmények alól. Minden következmény nyugodtan leverhető a lakosságon.
2014-ben a Facebook pszichológusok segítségével rájött, hogyan manipulálhatja az emberek érzelmeit. Nem várt fejleményként viszont ellenkező irányba sikerült lendíteniük az ingát, Brexitet és Trump-győzelmet okozván. A liberálisok totál kiakadtak, Hillary Clinton személyesen torkollta le Zuckerberget, amiért az egy “Putyin-ügynököt” pakolt a Fehér Házba.
Donald Trump ugyan sokat nem tett a korrupció ellen, de legalább elterjedhetett róla a Qanon elmélet. Úgy tűnik, a társadalmi feszültségek kiváló táptalajai a konteók terjedésének.
Az új, algoritmikus kontroll alá helyezett világrend főpróbáját a COVID-karantén jelentette, amikor óramű pontossággal sikerült a rendszer stabilitását rekord időn belül helyreállítani. A művelet a gazdagok abszurd vagyongyarapodását idézte elő, holott régen a katasztrófák, háborúk szinte mindig társadalmi átrendeződést és az éppen regnáló uralkodó kaszt bukását, illetve vagyonuktól való megfosztatását okozták.
