Életemben első ízben vett rá a lélek arra, hogy asztrológiai előrejelzést készítsek a 2022-es esztendő várható történéseiről. A látszattal ellentétben nem volt túlontúl nehéz dolgom, mivel nagyjából elsajátítottam az asztrológia minden csínját-bínját hosszú évekkel ezelőtt, így leginkább csak rejtett tudásom kibontakoztatását végzem a sorok írása közben.
Előre bocsájtom, hogy ez nem egy hagyományos „blikkes” színvonalú előrejelzés lesz. Akik az asztrológia sarlatán, agyonbutított ágát művelik, mint az összes mainstream asztrológus, azok valóban félrevezetik a jónépet és alaposan aláássák eme ősi tudomány nimbuszát, mely bizony jóval többről szól annál, minthogy van egy napjegyünk, esetleg egy aszcendensünk, és ez a 144-féle napjegy / aszcendens kombó majd szép sematikusan előre meghatározza egész életünket, kiváltképp persze a személyiségünket meg a külsőnket.
Mivel az asztrológiának nem az elzüllesztett ágát művelem, kötelességemnek érzem elöljáróban felsorolni a két kategória (valódi és sarlatán) közti alapvető különbségeket, hiszen a laikus olvasó valóban nem tudhatja, minek higgyen igazán. Amíg tartja magát a modern kori primitivizált asztrológiába oltott mágikus gondolkodás, addig az ember könnyedén csaphatja be akár saját magát is azzal, hogy egy heti szintű kétmondatos elemzés majd előre felfesti az ő életútját, s neki más dolga sincs, mint beleülni a készbe. Egyesek az önmegtévesztés eme magas fokát akár egy életen át képesek művelni, s már csak akkor ocsúdnak fel a keserű valóságra, mikor zárul a koporsó fedele a fejük fölött.
Az elsődleges, felhördülésre alapos okot adó ténymegállapítás az asztrológiával kapcsolatban, hogy az egyáltalán nem jóslásra való. Bolygóállások vannak meg fényszögkapcsolatok, azok finom energetikai hatásaival, melyeket vagy érzékel az ember és kihasználja azokat, vagy hagyja őket parlagon heverni. Szó sincs arról, hogy bármilyen konkretizált eseményt előre meg lehetne jósolni asztrológia által (a történelemből ismert kevéske sikeres próbálkozás inkább a „vastyúk is talál szeget” címzetű bölcsesség iskolapéldája). Pláne nincs senkinek az élete kőbe vésve pár bolygó ide-oda szaladgálása mentén, habár az okkultista ráolvasásra vevő, befolyásolható emberek egy része eljátszhatja azon sorsot, melyet egy „neves” asztrológus a születési képlete alapján elé tár, így gerjesztvén önbeteljesítő jóslatot a maga részére.
Második különbség a valós meg a sarlatán asztrológia között, hogy csillagjegyek helyett csillagképeket használunk. A mai ismert csillagjegyek rendszere a jól ismert tizenkét osztatú tárcsával mendemondák szerint az ókori Görögországban keletkezhetett, hogy csillagfigyelő képességekkel vagy eszközökkel nem rendelkezők is részesedhessenek a tudomány varázsából. Ám ezzel ugyanarra a sorsra jutott az asztrológia, mint a napjainkban végső haláltusáját vívó orvoslás: oly mértékben lebutították és elzüllesztették, hogy a babiloni időkből még jól ismert pontossága és relevanciája megszűnt létezni.
A tárcsa egy 2D-s rajzra is kivetíthetővé tette az eredetileg 3D-s csillagtérképet, valamint annak egyenlő elosztása elősegítette a közérthetőséget (a valódi csillagjegyekben egyáltalán nem egyforma szögállásban és ideig járnak a bolygók). A tárcsa kezdőpontja, mely a Kos csillagképpel induló tavaszpontot jelenti, a keletkezés idején (2000-2500 évvel ezelőtt) még nagyjából pontos volt, azonban a precessziónak köszönhetően az évezredek során egyre inkább torlódik visszafelé a tavaszpont bekövetkezte. Ez azt jelenti, hogy napjainkban a meteorológiai tavasz első napja a hiedelemmel ellentétben nem a Kos legelejére, hanem a Halak első harmadára (dekánjára) esik, s néhány évszázad múlva szépen visszahátrál a Vízöntőig, mely ténylegesen is beindítja az utóbbi évtizedekben gazdagon megénekelt, illetve siettetett Vízöntő korát.
Előrejelzésemben tehát a csillagjegyek helyett csillagképekkel dolgozom, melyekkel kapcsolatban figyelembe veszem azok egyenlőtlen eloszlását is. A tizenkét csillagkép mellett, melyeket a bolygók érintenek, további kettő akad, melyeknek energetikai tere érinti a tizenkét jól ismert jegyeket, s amolyan rejtett csillagjegyekként működnek: ezek pedig a Bika és Ikrek közé hívatlanul beékelődő Orion, valamint a hivatásos sarlatán asztrológiában a Skorpió jegybe beolvasztott Kígyótartó, mely csillagképek szerepére visszatérek még az előrejelzésben, amikor az időszerű.
Felhívom a figyelmet, hogy magam nem rendelkezem professzionális (fizetős) asztrológiai szoftverrel, ezért két ingyen használható weboldalról szedtem az előrejelzés ábráit. Az egyik a csillagképek szerinti pozíciójába helyezi a bolygókat, viszont valamilyen oknál fogva csak a Szaturnuszig mutatja azokat, az Uránuszt, Neptunuszt és Plútót sajnos nem ábrázolja a térkép. Épp ezért egy hagyományos (csillagjegyes) bolygóállásokat mutató weboldalt is ajánlanék, melyekből a már említett külső nagy bolygók pozícióját majd igyekszem megsaccolni és behelyettesíteni a megfelelő csillagképhez.
Aki nem asztrológiai, hanem inkább számmisztikai szempontból szeretné látni, mit tartogat számunkra a 2022-es esztendő, annak ajánlom Kovács Éva Mária az enyémhez hasonló szellemben készült előrejelzését. Megmondom őszintén, engem a számmisztika egyáltalán nem fog meg, s ezért nem is használom.
A következő oldaltól 2022 lehető legteljesebb körű előrejelzése kerül terítékre, melyet igyekeztem nagyjából havi szintű mintavételezésnek alávetni, de természetesen amennyiben egy rendkívüli hatás ragadja meg a figyelmemet, melyekből bőséggel akad majd az év első felében, akkor nem ragaszkodom a havi bontáshoz.
A nem mindennapi hatások rögtön év elején megindulnak, igazán nem kell tehát sokat várnunk az első izgalmak megérkeztére. Január 3–4. között valódi sztárparádés díszfelvonulás keletkezik a bolygók körében, de először vizsgáljuk meg az újév napját.
