Jóformán ki sem hevertük a COVID fáradalmait, máris érkezik köreinkbe az új járvány. Az X betegség (disease X) kódnévre keresztelt pandémiát jó egy hónapja előszeretettel reklámozzák a különféle médiumok. Lássuk csak, mit kell tudni róla.
Miért X betegség?
Az X betegség nem konkrét járványt jelöl, hanem egy kódnevet, melyet a megnevezetlen és egyelőre ismeretlen, ám potenciálisan komoly járvány kirobbanásának potenciálját rejtő betegségekre alkalmaznak.
Magát a kifejezést a WHO hívta létre 2018-ban, amikor szükségesnek tartottak ideiglenes megnevezést adni olyan pandémiáknak, melyek egyelőre nem robbantak ki, ám annak küszöbén állhatnak. Az első „disease x” kódnevet elnyert betegség a COVID-19 járvány volt.
A megnevezés fő célja szakértői berkeken belül, hogy elkezdjenek már a detektálás pillanatában potenciális gyógyíreket és vakcinákat fejleszteni kirobbanás előtt álló betegségekre. Amíg nem tudják egyértelműen azonosítani, konkrétan mely vírus vagy baktériumtörzs hordozza magában a következő globális járvány kockázatát, addig X betegségként hivatkoznak a kórokozókra.
A névadást megelőzően fektette le a WHO a maga pandémia-megelőző agendáját, mely tervezetet 2015 májusában el is fogadták. A WHO legfontosabb küldetésének számít ettől fogva, hogy ne csak aktív pandémiák kezelésével foglalkozzanak, hanem a lehető legprecízebben jósolják meg a következő járvány gócpontját, várható terjedési irányát, valamint rögvest kezdjenek el gyógykezelések és vakcina-technológiák után kutatni. A cél, hogy mire egy járvány ténylegesen elterjed, a lehető legrövidebb időn belül, ideálisan azonnal, rendelkezésre álljanak az annak visszaszorítására hivatott protokollok.
Az X betegség tehát egy ideiglenes kódnév minden olyan jövőbeli pandémiára, melyekre nem alkottak még önálló megnevezést.
Mit tudunk az újabb járványról?
2020 végén az angol Vakcina Munkacsoport egy olyan pandémia kirobbanásának lehetőségét vázolta fel, mely az 1918-19-es spanyolnáthánál is több áldozatot követel. A WHO szerint ez az új X betegség virális, bakteriális vagy akár gombás eredetű is lehet. A spanyolnátha annak idején 50 millió embert ölt meg, s legalább ugyanennyi halottra számítanak az X betegség következtében. Azt azonban nem fejtették ki, az áldozatok száma abszolút vagy a lakosság jelenkori lélekszámához viszonyított mértéket ölt majd.
2021 elején figyelmeztetett minket Bill Gates, hogy a COVID-nál is potenciálisan fertőzőbb és halálosabb pandémia van kibontakozóban.
Újabb egy évvel később, 2022 tavaszán majomhimlőt eresztettek az emberiségre, mellyel kapcsolatos figyelmeztetésemet jó 3 hónappal korábban megírtam.
Eztán egy ideig az orosz–ukrán háború elterelte kicsit a figyelmet a járványokról, most azonban ideje visszatérni az eredeti forgatókönyvhöz.
Az egyelőre megnevezetlen X betegség tekintetében a WHO nem egyebet ígér, mint a koronavírushoz képest 20-szor annyi halálos áldozatot. Mivel hivatalos statisztikáik szerint a COVID körülbelül 20 millió embert ölt meg, az új járvány világszerte akár 400 millió áldozatot is szedhet.
Kate Bingham, az angol Vakcina Munkacsoport egykori igazgatója a következő módon jellemezte a közelgő X betegséget:
Képzeljék el az X betegséget oly fertőzőként, mint a kanyaró, és gyilkosként, mint az ebola. Valahol a világban egy ilyen terjed, és előbb vagy utóbb elkezdenek megbetegedni az emberek.
Az ebola 67 százalékos halálozási rátát tud magáénak. A legnagyobb figyelmet napjainkban azonban az állatról emberre terjedő vírusok élvezik. Kiváltképp a madárinfluenza pályázik hosszú évek óta a lehetőségre, hogy emberek közt is terjedjen.
Mivel nem mernek konkrét neveket mondani a tudósok, mely kórokozók keletkeztethetik a következő járványt, megkérdeztem a Google Bard MI-jét a téma kapcsán, ami a következő választ köpte ki részemre:
Lehetetlen megjósolni, hogy mi lesz a következő világjárvány, vagy mikor következik be. A szakértők azonban úgy vélik, hogy valószínűleg zoonózisos betegség okozza, ami azt jelenti, hogy ez egy olyan betegség, amely állatról emberre terjedhet. A zoonózisos betegségek egyre gyakoribbá válnak olyan tényezők miatt, mint az éghajlatváltozás, az erdőirtás és a globalizáció.
Néhány olyan betegség, amely miatt a szakértők leginkább aggódnak:
Nipah vírus
Rift-völgyi láz
Krími-kongói vérzéses láz
Hendra-vírus
Ebola vírus betegség
Marburg-vírus betegségEzek a betegségek mind nagyon fertőzőek, és súlyos betegséget és halált okozhatnak. Ezeket is nehéz kezelni és megakadályozni.
Csaknem előbb érkeznének az új vakcinák, mint a járvány
Az X betegség elleni felkészülés egyes számú bástyája a korai detektálás, valamint a kezelési módszerek és vakcinák mielőbbi elterjesztése a globális népesség részére.
Ennek érdekében első körben igyekeznek megpuhítani az államok és globális NGO-k lelkét a gyógyszeripar képviselői, hogy azok minél több pénzügyi forrást szabadítsanak fel kutatóközpontok létrehozatalára és kísérletek lefolytatására.
Szintén Kate Bingham kifejti, hogy a végül meglehetősen enyhének mutatkozó COVID-19 járvány 16 billió dollár adósságot hagyott maga után hátra, mely összegbe a tetemes egészségügyi kiadások mellett a kiesett produktivitás mértéke is beleszámít.
Ha szeretnénk az X járványt kevesebb pénzügyi áldozat mentén legyőzni, elengedhetetlen, hogy az újonnan felfedezett kórokozóval szemben 100 napon belül rendelkezésre álljanak a frissített vakcinák, és azok a világ minden, a járvány által érintett szegletére napokon belül eljussanak.
2023 augusztusában az angol kormány bejelentette egy új kutatóközpont létrehozatalát. A Porton Down kampuszban helyet foglaló laborban oly módon kísérletezgetnek különféle patogénekkel, hogy gyakorlatilag minden vizsgált betegséggel szemben 100 napon belül leszállíthassák a megfelelő hatóanyaggal felvértezett vakcinákat.
Eközben a WHO, karöltve az államhatalmakkal kibúvóktól mentes tömeges oltásprogramok kitervelésén fáradozik, melyek érvényesítését országhatár-beli korlátoktól mentesen rendelhetik el, s ha szükséges, magánhadsereget is bevethetnének az engedetlenek megregulázására.
