A cannabis világszerte több mint 40 éve szerepel a veszélyes kábítószerek listáján. Azért kellett száműzni őt az egyéb veszélyes bőnözők közé, mint a kokain vagy heroin, mert e művelet volt a cserealap a kapitalizmus „ölelő karjaiba” visszatérő hippik jólétének „szabad piac” általi megteremtéséért.
Az ENSZ ez évi cannabis-legalizációja egyértelművé tette, hogy az egykori cserét kár volt végrehajtani, abból több hátrány származott, mint előny. Ahogy halódik a modern kapitalizmus, egyértelművé vált, hogy jobb vihogva nyomorogni meg hajléktalankodni, mint totális megsemmisülésben sírdogálva.
Jelen pillanattól kezdve akár a marihuána gyógyászati kutatása előtt sem tornyosulnak jelentősebb akadályok. Persze nyilván többféle intézkedést megtesz majd a gyógyszeripar, hogy a folyamatot hátráltassa, mindenesetre legalább adminisztratív ellehetetlenítés nem fogja érni a marihuána jótékony hatásainak feltárására vállalkozókat.
A cannabis többek közt a rák, az AIDS, a zöld hályog, valamint a sclerosis multiplex gyógyításában mutat ígéretes hatásokat, bár mindezek hatékony kutatását eleddig komoly tilalomfák szegélyezték.
Mindezen akció sajnos nem jelenti a cannabis totális legalizációját, az ENSZ-tagállamok egyéni szinten szabályozhatják a folyamatot. Magyarországon például továbbra is kizárólag a politikusok tömhetik tele zsebüket a nevezett szerrel, hasonlóan, ahogy az ecstasy vagy kokain birtoklás terén sem vonatkoznak rájuk az ENSZ-rendelkezések.
Az USA-ban az idei évben történelmi győzelmet aratott a marihuána, miután a 2020-as választás alkalmával több tagállam is sikeres népszavazást tartott annak legalizációjáról, vagy legalábbis dekriminalizációjáról.
