Örülhetnek az állatvédők, hiszen egyre inkább nem menő méretes szőrmebundákban járni-kelni a nyílt utcákon. Az elmúlt években a Gucci már szőrtelenítette magát. Az ő példájukat követte az Armani és a Tom Ford, illetve a londoni és amszterdami fashion show-kból is kikerültek a szőrméből készült ruhadarabok.
Egy-két fecske persze nem csinál nyarat. Az egyéni elhatározások mellett fontos, hogy a társadalmi, illetve kormányzati attitűd is alkalmazkodjon az új korok követelményeihez. A német parlament például 2017-ben rendelkezett a szőrmefarmok betiltásáról, 5 év időt adva a megmaradt vállalkozásoknak az alkalmazkodásra.
A PETA örömmel jelentette be, hogy a legutolsó német szőrmefeldolgozó is bezárta kapuit. Mindez három teljes évvel a végső határidő előtt történt, ámbátor a radikális állatvédők egyre fokozottabb nyomása és az egyre gyakoribb hatósági ellenőrzések következtében.
A háborúnak persze még koránt sincs vége. A világ szőrmeigényének 85%-át a bezárt német farmokhoz hasonló intézményekben állítják elő szerte a világon. Ezek megregulázása már sokkalta nehezebb feladat, hiszen a javarészt harmadik világbeli országokban szétszórt telepek már jóval kevésbé vannak elérhető távolságban.
A német példán és az egyes divatbemutatókon kívül Norvégiában és Csehországban is tavaly tiltották be az állatok szőrmegyártás céljára való tenyésztését. Amerikában tagállami szinten szabályozzák a kérdést, ott egyelőre Los Angeles-ben lépett érvénybe hasonszőrű rendelkezés.
