2020 nyarán Klaus Schwab, minden idők egyik legélethűbb Bond-főgonosza nagy nyilvánosság előtt kijelentette, hogy egy mérgesebb, feszültségekkel teli világgal kell szembenéznünk a kitalált COVID-pandémia után.
Ő maga persze hogy prófétikus módon látja az emberiség előtt tornyosuló nehézségeket, hiszen többek közt az ő kompániája idézi elő azokat. Mesterséges áruhiány, éhínség, COVIDiktatúra, vakcinaterror… csupán néhány azon elemek közül, melyeket a háttérhatalom bevetvén az emberiség ellen kívánja feltétlen hódolatunkat a maga irányába kicsikarni.
Az emberiség kibontakozófélben lévő haragjának két központi bázisa a liberalizmus bástyájának kikiáltott Amerikai egyesült államok és Franciaország.
Macron Franciaországát immár hosszú évek óta folyamatos lázongások és politikai válságok sújtják. Köszönhető mindez a diktátor önellentmondásos intézkedéseinek, melyek keretében a lakosság szabadságára és jólétére hivatkozva fosztja meg őket azok alapvető jogaitól és kényszeríti őket a hanyatló létszínvonal tényének befogadására.
A sárga mellényes tüntetések tobzódásának a bevezetett pandémia vetett véget. Macron, hivatkozván a szabadságszerető francia nép szuverenitására, egy vadidegen forrásból származó, teljesen ismeretlen összetételű szubsztancia beinjektálására adott parancsot, miközben az egészségesen maradt oltatlanok létezéshez való jogát betiltotta. Később az oltakozás áldozataivá lett szerencsétleneket még jól ki is gúnyolta az állam, mikor a bíróságok kimondták, hogy a megfenyegetett s megélhetésüktől de facto megfosztott polgárok önálló elhatározásukból követtek el öngyilkosságot, mikor a diktatúra nyomására kényszerből felvették a kísérleti COVID vakcinát.
Nem csoda, hogy három esztendő zabolázatlan terrorját és a járvány leple alatt végrehajtott lakosságellenes gazdasági akciók foganatosítását követően a népesség agresszívabb, mint valaha, hiszen a hatalom ki akarja őket végezni. Hol veszélyes bűnözők bevándoroltatásával ássák alá a közbiztonságot, hol megtiltják, hogy az ember megtermelje a maga élelmiszerét vagy organikus kisparaszti mezőgazdászok láthassák el a lakosságot élelemmel.
A népesség karanténba kényszerítése csupán elodázta, de meg nem szüntette a folyamatos egzisztenciális szorongatás alatt álló lakosság haragjának kibontakozását.
Nem Franciaország az egyetlen, mely a folyamatosan növekvő elégedetlenség veszélyes mértékű felfutását tapasztalja. Németországban nemrég érte el a populista jobboldali AFD (Alternative für Deutschland) minden idők egyik legjobb választási eredményét. Kikezdhetetlennek hitt mantra volt korábban, hogy egy ún. liberális demokráciában a populizmus nem juthat hatalomra, mivel az individuális felelősségvállalás és egyéni érvényesülés doktrínái mentén a népességet sikerül oly módon atomizálni, hogy azok egymás szabotálásával legyenek elfoglalva a közös érdekek és értékek felismerése helyett. Mialatt az emberek egymással viaskodnak, a gazdasági uralkodó osztály könnyű szerrel folytathatja elnyomó hatalomgyakorlását az egyre szegényebbé és jogfosztottabbá tett lakosságon.
Ennek az ábrándos korszaknak most vége, kiváltképp miután Németország gazdasága az energiaválság, majd a kedvező árú orosz gáztól való balga önfüggetlenítésük következtében rendkívül erős lejtmenetbe kapcsolt.
Még a korábban jelentős sikereket elkönyvelő zöldek is partvonalra sodródtak, miután kiderült, hogy az újabban egyre erőszakosabb módon érvényesített fenntarthatóság-agendájuk a kapitalista népszokásoknak megfelelően a szegények további megnyomorodásához, valamint a gazdagok regnumának még alaposabb bebiztosításához vezet.
A lakosság nagy része még Németországban sem engedheti meg a méregdrága és gazdaságtalan elektromos autókra való átállást – pláne az aktuális energiaárak fényében. A magánrepülőzgető burzsujokat bezzeg senki nem kívánja korlátozni, s érdekes módon a világ összes forgalomba állított autójánál szennyezőbb óceánjárók is sorra gördülnek le a hajógyárak gyártósoráról, miközben a lakosságot arra kényszerítenék, hogy szén-dioxid kártyára vásárolják a parizert.
Mindez elég képmutató magatartás egy magát baloldalinak hirdető csoportosulástól.
Érdekes „szimbiózis”, hogy az egyes országban kibontakozó feszültségek az egymás nemzetét kontrolláló hatalmakat is alaposan meggyengítik: Macron például több alkalommal is kénytelen volt visszamondani németországi látogatását. A zárt ajtók mögött zajló tárgyalások fő célja lett volna, hogy Macron segítséget kérjen a németektől a 2018-as sárga mellényes tüntetések óta zabolázatlanul tomboló utcai erőszak megfékezésére.
De ne kizárólag az öreg kontinensre koncentráljunk, hiszen világszerte alapos felfutásban van az össznépi harag és elégedetlenség mértéke. Ezek előszelét már tapasztalhattuk egyes – általában kisebb – nemzetállamok elbukásán a COVIDiktatúra alkalmával. Gondoljunk csak a libanoni nitrát-robbanásokra, Sri Lanka csődjére, a lakosság ellenállása nyomán dugába dőlt osztrák, ausztrál és kanadai vakcinácizmusra.
2022-ben a látszatszabadság visszatérte hangyányit visszafogta az össznépi lázongásokat, csak a COVID-terrort továbbra is fenntartó Kínában álltak neki a fiatalok keresztbe feküdni a nyílt utcákon, tiltakozandó a végletekig felfokozott munkafasizmus ellen.
Idén azonban szerte a világon újult erővel veti bele magát a népesség az őrjöngésbe. Köszönhető mindez részben a haldokló és pusztuló rendszer egyre kezelhetetlenebb válságának, részben a karhatalom egyre nagyobb mértékű gátlástalanságának és arroganciájának, részben az agressziót felfokozó és személyiségváltozást előidéző COVID vakcináknak, melyeket tömegek vettek fel öntudatlanul és megfontolatlanul.
Ausztráliára, hol koncentrációs táborokat állítottak fel az oltatlanok részére, most a digitális valutákkal való kísérletezgetés hálátlan szerepe jutott, melynek egyik első számú bázisában, Nigériában éppen most bukott el a totalitárius szisztéma.
Japánban az ország történelmének legnagyobb mértékű népességcsökkenését jegyezték fel. A populáció 800 ezer fővel való hanyatlása egy éven belül annak ellenére következett be, hogy az egyébként meglehetősen zárt és idegenellenes ország rekord mennyiségű bevándorlót jegyzett az elmúlt évben.
Dél-Afrika káoszban áll, a komplett ország az anarchia határmezsgyéjén táncol, Nigériában a jegybankelnök verte szét a komplett nemzetgazdaságot, miután kutyának sem kellő és a lakosság aktuális technikai színvonalán használhatatlan digitális pénzt kívánt ráerőszakolni a népességre.
Ahogy szokásosan, úgy jelen alkalommal is a legtöbb nyugtalanító hír Amerikából érkezik, ahol a Szodoma és Gomora sorskönyvének megfelelő jelenségek kezdenek kibontakozni gyakorlatilag a komplett ország területén.
Az USA minden korábbi rekordot megdöntő hajléktalansággal küszködik, miközben sem a lassan alamizsnához sem jutó szociális szektor, sem a mindennemű korábbi presztízsétől megfosztott rendfenntartás nem segédkezik többé a lakosság nyugalmának biztosításában. Sorra ürülnek ki a rendőrörsök, a maradék létszám pedig merő demoralizáltságában egyebet nem tehet, mint hagyja a fék nélkül tevékenykedő bűnözőket tovább rabolni és fosztogatni.
Az „Extinction Rebellion” aktivistái a káosz nyarát hirdették meg augusztusra Amerika-szerte, kiknek feltett célja minél több kárt előidézni a nemzetgazdaságban és minél inkább akadályozni a munkába járó és árut szállító járművek mozgását a nagyvárosokban.
San Francisco és Portland környékén az egyre kezelhetetlenebbé váló kábítószer-válság és az albérletek, valamint kiadható üzlethelyiségek árszínvonala járul hozzá a városok elnéptelenedéséhez.
A nyári koncerteken egyre több erőszakos cselekményről tudósítanak a hírportálok, míg a közutakon a mérges autósok okoznak egyre több galibát és súlyos balesetet.
Baltimore-ban egy tömbházparti alkalmával 2 ember vesztette életét és további 30 sérült meg súlyosan, miután a felfokozott hangulatú buli agresszív lövöldözéssé fajult.
Az erőszak globális felfutásának és a lakosság radikális szellemi-erkölcsi-mentális leépülésének fő oka, hogy az emberek évtizedeken át elhitték a beetető mesét, hogy a hatalom a mi érdekeinket és jólétünket szolgálja.
A bevezetett COVID-járvány viszont totál csődbe taszította a globális nemzetgazdaságot, mely narratíva bukását követő visszarendeződés alkalmával elkezdték a fő gazdasági szereplők és globális hitelezők benyújtani a második világháborúhoz mérten is súlyosabb néppusztítás és gazdasági Hirosima után a cehhet.
Mindenkinek, aki hitt a kígyónyelvű hatalom ukázában és szorgosan követte a hivatalosan előírt COVID protokollokat, most kötelező a pusztító és teljesen haszontalan „védelmi intézkedések” költségeit kamatostul megtéríteni, melyek összesített ára a billió dolláros szintet verdesi.
Mivel már a „pandémia” előtt is halálosan elfáradt a dolgozó népesség nagy része, gyakorlatilag teljességgel lehetetlen, hogy az általuk hallgatólagosan elfogadott néppusztítás díját képesek legyenek megfizetni. A COVIDiktatúra következménye a sorban csődbe menő államok, az elviselhetetlen mértékű infláció és a csillapodni nem akaró energiaválság.
Csak a magyar munkaerő 15 százalék reáljövedelem-csökkenést szenvedett el az idei évben a hivatalos KSH adatok szerint, és lesz ez még lejjebb is.
Az üstbe pakolt és folyamatos tűz alatt rotyogtatott lakosság erőszakos attitűdjének kiválóan megágyaztak a kísérleti COVID vakcinák, melyek roppant meggyőző empirikus bizonyítékok szerint személyiségváltozást, agressziót, krónikus fáradtságot és általános letargiát idéznek elő az oltottak testében – hogy a még súlyosabb következményekről, mint életen át tartó idegrendszeri zavarok, szívgyulladás és néhány éven belül szinte biztos halálhoz vezető keringési rendellenességek ne is beszéljünk.
Az emberek dühösek, hogy a hatalom átvágta, tönkre tette, majd rituálisan feláldozta őket, viszont az elit réteg kvázi érinthetetlensége és istensége végett kizárólag mellettük élő embertársaikra, családtagjaikra, ismerőseikre, barátaikra képesek gyilkos dühüket kiereszteni.
Nincs már messze a társadalom összeomlása.
