Sírva újságolják az olajipari cégek, hogy szivárognak elfelé ültetvényeikről a jól képzett technikusok. A rejtélyes mód köddé váló munkaerő olyan helyeken bukkan fel újból, ahol leginkább megújuló energián alapuló erőműveket, szélkerekeket, napkollektorokat terveznek.
Sem az Y, sem a Z-generációt nem érdekli az olajipar.
Ami ennél is rosszabb ómen az egykori rablóbárók számára, hogy az amúgy tragikusan kevés számú gazdag Y-generációs is visszatartja befektetéseit ezen cégektől, és inkább a zöld energiában találják meg pénzük legmegfelelőbb helyét. Míg a boomerek mindenféle ótvar szar finanszírozására szórták a pénzt, pláne ami jó hangosan brümmög, a vagyonukat öröklő fiatal befektetők elsődleges feltétele a pénztárca kinyitásához, hogy a megvalósuló beruházásoknak zöld energián kell alapulniuk, valamint társadalmi problémákat enyhítő törekvések is részét kell képezzék.
Az olajfúró tornyokon bizony ketyeg az a bizonyos tik-takkos óra. Józan ésszel fel nem fogható, minek is erőlködnek ezen ótvar rozsdatelepek fenntartásával, mikor úgysem jelentkezik utánpótlás a karbantartásukra.
