Folyamatosan haldoklik a munka intézménye, a dolgozó emberek szerte a világon egyre fojtóbb szorongattatás alá kerülnek. Mindennek azért kellett bekövetkeznie, mert a rabszolgáskodó peonok oly felfuvalkodottakká és gyilkos indíttatásoktól átitatottakká váltak, hogy példás büntetés nélkül az egész emberiséget elpusztítanák a kemény munkájukkal.
Lássuk hát az elmúlt hetek során beérkezett híreket a munkatársadalom pusztulásáról, indítsuk a sort az öreg kontinenssel:
Kapitulálnak a létfontosságú beszállító cégek a német autóiparból: a nagy márkák partnerei közül tízből nyolc kkv elhalasztja, külföldre telepíti vagy sztornózza a hazai piacon tervezett beruházásokat, míg minden második cég leépíti a munkahelyeket – derül ki az Autóipari Szövetség (VDA) friss felméréséből.
Németországban körülbelül minden második cég éppen munkahelyeket szüntet meg az autóipari beszállítók piacán.
Hildegard Müller, a VDA elnöke szerint komoly figyelmeztetés a szövetségi kormánynak, hogy egyre több közepes méretű autóipari vállalat tervez kivonulni az országból, ami arra utal, hogy sérült az az ipari hálózat, amely Európa vezető gazdaságát prominens üzleti helyszínné emelte.
Egyre inkább vonul ki az ipar a komplett Európából, ám a folyamat igazán kárvallott vesztese maga Németország, mely az idők szavát meg sem hallván továbbra is a felesleges szemét tömeggyártásával kívánta szavatolni a maga birodalmának fennmaradását. Csakhogy Kelet-Ázsia csaknem ugyanolyan színvonalat töredék áron képes szállítani, ezért a fokozatosan egyre árérzékenyebbé váló kisemmizett zsellérek ha akarják sem választhatnak az őket utolsó fillérüktől is megfosztó drága német holmik közül.
Németországgal együtt természetesen a hozzá piócaként csatlakozó gazdaságok, mint Magyarország szintén elnyerik a maguk gazdasági apokalipszisét.
Az autóipar csupán egyik hanyatló szektora a német gazdaságnak, ám voltaképpen a komplett ország óriási gondokkal küszködik:
Szakértők szerint a németországi vállalati csődök száma körülbelül 20 ezerre növekszik egy hosszú távú tendenciának megfelelően. Legfrissebb statisztikák szerint az inszolvenssé lett vállalatok száma 26,5%-kal haladja meg az egy évvel korábbiakat. Ami ennél is meglepőbb, a vállalatcsődök száma még a 2020 eleji COVID-karantén időszakában tapasztalt csődhullámot is 11,2%-kal felülmúlják.
A legszámosabb csődeljárást a szállítmányozási és raktározási szektor nyerte el, melyeket aztán az építőipar követ. A becsődölt cégek 2024 első negyedévében 12,7 milliárd euró tartozást hagytak maguk után, ami jelentős növekmény a 2023 azonos időszakához képest.
A Brexit nyomán alapos lejtmenetbe kapcsolt Nagy-Britannia szintén roppant súlyos bajban van. Mivel ipari helyett financializált gazdaságról beszélhetünk az ő esetükben, ezért itt a hitelek törlesztése kapcsán merültek fel komoly aggodalomra indokot nyújtó jelek.
A Bank of England legfrissebb adatai szerint több brit polgár maradt el a jelzálogai törlesztésével, mint bármikor az elmúlt 7 év folyamán. Az elmaradások össz-mértéke a 21,3 milliárd font szintet verdesi, ami egyetlen év leforgásán belül 45 százalék növekményt jelent!
A bankok már tenyerüket dörzsölik a folyamat láttán, hiszen hamarosan beindulhat a tömeges kilakoltatás, ami egyébként kifejezett céljuk az ártatlan, ámde roppant naiv polgárokat megfizethetetlen hitelekkel csőbe húzó bankároknak.
Magyarország, mint a csicskák csicskájának gazdasága a keletről idetelepült és komplett földterületeket szétszennyező akkugyárak hátraarca végett fúródott bele a földbe.
Ahová néhány hónappal korábban még nyakló nélkül ömlesztették be a migránsokat, ugyanezeket most egyik hétről a másikra rugdalják ki, mivel az elektromos autók nem fogynak, a bennünket csicskáztató Kína és India gazdasága pedig szintén komoly válságállapotban agonizál.
Több száz dolgozót küldtek el pénteken az iváncsai akkumulátorgyárból – erről beszéltek a munkások az RTL Híradónak, és így tudják a szakszervezetnél is. Egy érintett azt írta: a műszak közepén szóltak nekik, hogy pakolják össze a cuccaikat, mert ki vannak rúgva. A szakszervezet úgy tudja, kölcsönzött munkaerőt és többnyire vendégmunkásokat küldtek el.
Az ide cipelt migránsoknak komplett életét megsemmisítik ezek a senkiházi rabszolgatartók, mivel azokat kifejezetten konkrét munkahelyre szóló engedéllyel lehet csak ide betelepíteni, továbbá hitelt kénytelenek felvenni, hogy egyáltalán el tudjanak jönni ide a XXI. századi Egyiptom földjére építeni az ostorcsattogtató fáraó birodalmát.
Az elküldött migránsok tehát vagy hazakullogván meghalnak, mert a bedőlő hiteleik nyomán a rendszer legutolsó talpalatnyi földjüktől is megfosztja őket, vagy kis szerencsével van esélyük az éj leple alatt nyugatra menekülni ebből a feudálfasiszta posványból, melyet az országával együtt süllyedő jobbágy népség minden világok legjobbikának tart.
Ennyit Európáról, a következő hírek a messzi Ázsiából érkeztek köreinkbe. Mivel Magyarország a keleti nyitás egyetlen kifejezett nyugati élharcosa, abba a megtisztelő helyzetbe sodortuk magunkat, hogy miránk egyszerre sújt le a nyugatról és keletről begyűrűző összeomlás egyaránt. Legyünk büszkék magunkra, hiszen valóban lenyűgöző eredményt vittünk véghez, ekkora pusztulás, mint itt nálunk, tán sehol máshol a világon nem fordul elő.
Japán gazdasága recesszióba zuhant, egész pontosan 1,8%-ot hanyatlott a megelőző esztendő első negyedévéhez képest. Mindez annak fényében kifejezetten rossz hír, hogy az infláció a kivezetett mennyiségi könnyítésnek köszönhetően épp felfutóban van, tehát még stagnáló gazdasági teljesítmény mellett is roppant meg kellett volna erőltetniük magukat egy recesszió összehozásához. És mégis sikerült, mindennemű hátráltató tényező ellenére!
Úgy sikerült negatív növekedésre késztetni a nemzetgazdaságot, hogy közben Japán a COVID-karantén óta elért legnagyobb mértékű felfutását tapasztalja a turizmusnak. A viszonylag gyenge jen végett a nyugati vendégek gyakorlatilag fillérekért nyaralhatnak ebben a kedves, és roppant egyedi attrakciókat kínáló országban.
A válság ellenére Japán soha nem látott munkaerőhiányt tapasztal, 2,6%-os munkanélküliségi rátája végett recesszió ide vagy oda, nem kompenzálhatják azt a munkáltatók a bérek befagyasztásával.
Az e hírcsokorba illeszthető legmagasabb számú válság-jelentés Kínából érkezett. A kemény munka társadalma a komplett szétesés határmezsgyéjén vergődik, miután a modern fiatalság többé nem képes hinni az alázatos és szorgos munkavégzés kultuszában.
Akkora bajban van a pártállam és vele a regionális kormányzatok költségvetése a folyamatosan hanyatló adó -és áfabevételeknek hála, hogy immár erőszakkal kívánják a lakosságot fogyasztásra kényszeríteni!
A kapitálfasizmus korában, mely egyben a rendszer végső elhalálozásának kiváló indikátora, az emberre immár erőszakkal vernek olyan fizetendő termékeket, szolgáltatásokat, pártállami részről kitalált adótételeket és bírságokat, melyekre a lakosságnak abszolúte semminemű igénye nincsen.
Kínában a folyamat már 2018-ban beindult a rekord időn belül befulladt eRoller-forradalommal. Az állam dollármilliárdos támogatásokkal illette az elektromos rollerek és kerékpárok gyártóit, melyek így rendkívüli túltermelésre voltak késztetve. A folyamat következményeképp milliószám rohadhattak meg az értékesíthetetlen veszélyes hulladékok az ország rozsdatemetőiben.
Hogy kívánta orvosolni a pártállam a problémát? Helyben kifundált indokokra hivatkozva a rendőrség kezdte tömegével elvenni a lakosság rollereit, biciklijeit, majd motorkerékpárjait is. Fontos kitétel, hogy mindezeket nem közlekedési kihágás vagy hiányzó biztosítás miatt! A kifejezett cél az volt, hogy a polgárok kénytelenek legyenek venni egy másik alkalmatosságot, így keltvén igényt az eladhatatlan szemétre.
Most ugyanez zajlik az elektromos autókkal, melyek szintén milliószám rothadnak a csernobili hangulatot idéző szeméttelepeken, vagy tömítik el az európai lakosság ellátását szolgáló kikötőket. A probléma, hogy az elkobzási akciókat a rendőrség ezekkel már nem tudja megismételni, mert 5-10 milliós költségeket egyetlen kínai lakos sem tud egy összegben állni, plusz nyilván ezeket az autókat hitelre vásárolják.
Ezért most a hatalom inkább a háztartásokat igyekszik többlet-kiadásokra erőszakolni. Újabban felfutott szokásuk, hogy előre megbabrált gáz -és villanyórákat ültetnek be a lakásokba, melyek a korábbi alkalmatosságokhoz képest sokszoros fogyasztást regisztrálnak, s akár teljesen elzárt vezetékekben is áramlást mérnek.
Az ingatlanlufi kipukkanásának hála csőd szélén vergődő önkormányzatok véletlenszerű bírságokat rónak az ártatlan polgárokra és vállalatokra. Ezt a szokást egyébként a hazai naffia is lelkesen gyakorolja, akik illegális inkasszókat vetnek ki a boldog-boldogtalan részére átjáróházakként üzemelő bankszámlákra.
Újabban odáig süllyedt a kommunista párt, hogy kezdi immár a földjeiktől is megfosztani a lakosságot. A cél, hogy azok ne élhessenek egyszerű, de független parasztokként, hanem kénytelenek legyenek elmenni a nagyvárosokba, s ott térden csúszván munkáért könyörögni a helyi ipar rabszolgatartói felé.
A pártállam akcióira a fiatalság még inkább bezuhanó születésszámokkal és rohamosan hanyatló házasságkötésekkel reagál. Minden, a lakosság létét pokollá tevő intézkedés hamarosan együttes erővel csapódik vissza a pártra, kik sem nyakló nélkül bántalmazható és kifosztható rabszolgahadat, sem korlátok nélküli költekezésre kényszerítő fogyasztói zombisereget nem szállítanak többé a rendszer részére.
Kína asszonyait a mai napig áthatja a traumatikus emlék, hogy kiváltképp a 70-es évek derekán tízmilliószám kényszerítették őket művi abortuszra az egykepolitika következtében. Ugyanezen intézkedés miatt legtöbben a lánymagzataikat kapartatták el a munkatársadalmat feltétlen szolgáló fiúk ellenében, így Kína most legalább 30 milliós többletet mutat fel egyedülálló, frusztrált, s a múló idő nyomán a rendszer megdöntésére képes erejű és létszámú férfiakból.
Még Kína állítólagos szövetségesei sem nézik jó szemmel annak komplett világot ipari hulladékkal beterítő működését: Oroszország annyira alacsony minőségűnek ítélte meg a kínai EV-ket, hogy kompletten blokkolja azok importját.
