A CBDC-k borús jövőjéről értekező írásomban kitértem egy konkrét esettanulmányra, melyet a digitális pénz népességre erőszakolásában élen járó Nigéria jegybankja szolgáltatott részemre. Örömmel nyugtáztam, hogy még a mifelénk mindenki által lenézett afrikai népcsoportok sem annyira ostobák, hogy elfogadják ezt a minden korábbinál fojtogatóbb pénzügyi diktatúra bevezetésére irányuló szisztémát.
Azóta további fejlemények bontakoztak ki: Godwin Emefiele, a CBDC népességre erőszakolásáért felelős nigériai jegybankelnök felfüggesztésre került hivatali pozíciójából, majd le is tartóztatta őt Bola Tinubuand újonnan választott miniszterelnök.
Mialatt Emefiele a lakosság létét megkeserítő eNaira bevezetésén ügyködött, Nigéria valódi Nairája értékének csaknem 65%-át elvesztette, a népességet sújtó infláció pedig közel megtriplázódott. E folyamatok oka nem egyedül a készpénz természetes elértéktelenedése: a CBDC szisztémára való mielőbbi átállás érdekében Emefiele mesterségesen leszűkítette a készpénzkínálatot, s kényszerítette az egyébként nagy többségben okostelefonnal sem rendelkező lakosságot elektronikus pénztárca nyitására.
Mialatt a kierőszakolt, ám végül dugába dőlt átállás zajlott, a jegybank központilag korlátozta a lakosság által automatákból felvehető készpénz mennyiségét, Emefiele pedig a maga hivatalából finanszírozott gyaníthatóan terrorizmushoz és pénzmosáshoz köthető tevékenységet. Mialatt a generált készpénzhiány tartott, az ország gazdasági növekedése gyakorlatilag felszámolódott, a lakosság egyharmada pedig állás nélkül maradt.
A programozható digitális pénz „előnye” a készpénzzel szemben pontosan az, hogy a tranzakciók a hatalom által tökéletes precizitással lekövethetők. Sőt, meghatározható, hogy adott egységnyi digitális pénzt milyen célra és lejárati idő mentén költheti el a fogadó fél. Ugyanezen nyilvános ellenőrzés és tranzakció-korlátozás természetesen nem vonatkozik a pénz mozgását kontrolláló hatalmasokra, akik nyugodt szívvel finanszírozhatnak akár terrorizmust is hivatali székükből.
Ahogy hasonszőrű társait, úgy Emefiele-t sem a hatalmas esze röpítette bele a bársonyszékbe. Az eNaira eleve halálra ítélt vállalkozásnak bizonyult a kezetektől fogva, mivel annak bevezetését megelőző lakossági felmérések szerint a 220 millió főre tehető népesség alig 10-15 százaléka birtokol okostelefont, s több mint felüknek bankszámlájuk sincsen.
A kettős akció következtében, mely az eNaira erőszakolását és a készpénz folyamatos kivonását jelképezte, a lakosság abszolút többsége maradt megélhetésre lehetőséget nyújtó jövedelem nélkül. Az eNairának bizodalmat szavazó kisebbség is csakhamar átlátta, mekkora megtévesztés és átverés áldozata lett: néhány héttel a bevezetést követően az eNairával végzett tranzakciók mennyisége a földbe állt, s 2022 őszével bezárólag alig 10 millió dollár értékű pénzmozgatást hajtott végre a lakosság a semmire nem jó kamuvalutával.
Egy év elteltével a népesség 2%-a maradt az eNaira mellett, mindenki más igyekezett visszatérni a készpénz használatához, mely lehetőség megvonásával Emefiele egy igazán súlyos pénzügyi válságot generált.
A közbiztonság javítása ürügyén elterjesztett eNaira komoly összeomlásba taszította Nigériát: a lakosság tömeges tüntetéseket gründolt, a fiatalság szervezett akciók keretében vandalizálta és fosztotta ki az ország bankfiókjait – néhányat porig is égettek közülük. Február közepén, mikor az állapotok már tényleg tarthatatlanok lettek, a központi bank elutasította a civil szervezetek indítványát, hogy állítsák vissza a készpénzforgalmat az országban. Eddigre a kézzel fogható Naira érmék fele került kivonásra a nemzetgazdaságból, miközben az eNaira lakossági adoptációja a nevezett 2 százalékon stagnált.
Emefiele a nemzetgazdaság romba döntéséért és illegális tevékenységek burkolt finanszírozásáért felel majd a bíróság előtt.
