2016-ban a normandiai Franciaországban fektették le azt a mintegy 2800 négyzetméternyi utat, mely a jövő kreatív multifunkciós napkollektora – lehetett volna, amennyiben működik.
Az alapötlet nem volt eleve elvetélt: fektessük a napelemcsíkokat az út felületére, ezzel roppant gazdaságos módon megoldható az emberiség energiaellátása, miközben mind forgalmi, mind esztétikai igényeink kielégíthetők maradnak.
Sajnos a terv hatalmas bukásnak bizonyult: a tervezett energia alig felét képes előállítani a szoláris út, melynek állapota ráadásul radikális mértékben erodálódik.
Két helyen indítottak még hasonszőrű kezdeményezést. Az USA-ban a napelemek 83%-a megsemmisült még lefektetés előtt, vagy nem sokkal azt követően. A holland kísérlet már ígéretesebbnek bizonyult, bár pusztán egy alig 70 méter hosszú bicikliút-szakaszt mozaikoztak ki napgyűjtőkkel, ez a projekt azonban elérte a létrehozói célját.
Összességében majdhogynem lehetetlen a közeljövőben gazdaságos energiagyűjtő utakat lefektetni. Nagy forgalom esetén az autók folyamatosan árnyékolják a napelemeket, azok pedig nem forgathatók napszaknak megfelelően a kívánt irányba. A végső kegyelemdöfést a befedett utak radikális kopása és pusztulása adja meg a projektnek.
Azért a hagyományos napkollektorok mégiscsak egyre gazdaságosabbak. A fenti kísérletek célja inkább az lett volna, hogy az ellátandó infrastruktúrához jóval közelebb kerüljenek az energiatermelő egységek, illetve esztétikai szempontból szerettek volna innovációt elérni.
