Mintegy kétszáz évet kell visszaröppennünk az időben, hogy megérthessük, hogyan árulta el az ún. tudomány a saját alapelveit és lett egy alattomos, gonosz rendszer elvakult kiszolgálójává, melyben kizárólag az öncélú harácsolás és mások kifosztása azok megvezetése révén az egyetlen üdvözítő hittétel.
Louis Pasteur, az első „védőoltás” feltalálója úgy gondolta, az emberiséget kívülről jött kórokozók betegítik meg, melyek ellen felvett harc a háborús hadműveletekhez hasonlóan kötelessége minden egyes embernek. Vele szemben Antoine Béchamp, mára jobbára elfeledett tudós azt állította, hogy az ún. kórokozók, vagyis a vírusok és baktériumok egyaránt az emberen belül alakulnak ki és szaporodnak el, és kizárólag megfelelő táptalaj esetén (megágyazva félelemmel, rettegéssel, epés gyűlölködéssel) képesek betegséget előidézni.
Ugyan egyik elmélet hitelességére sem létezik cáfolhatatlan bizonyíték, a tudományos világ mégis Pasteur mese-mesketéjét hitte el és kezdte dzsihádista módon ráerőszakolni a lakosságra. Mindezen művelet révén felvirágozott a mára igazán kapzsi lakosságpusztítóvá lett gyógyszaripar, valamint megalapozásra került a különféle oltások feltétlen szükségének tudományvallásos dogmája. Melynek megkérdőjelezői a tudományos inkvizíció előtt kell feleljenek, hogy jelképes máglyára helyezhessék őket. Például a további praktizálás tiltása révén, de olykor politikai bérgyilkosokat is bevetnek a renitens felszólalók ellen.
Tehát történelmileg nem az a hitelesen visszaigazolható folyamat, hogy vannak a csúnya kórokozók, és azokkal szemben kénytelen-kelletten, oltásokkal és gyógyszarokkal fel kell vennünk a harcot, hanem az oltások és gyógyszarok lakosságra oktrojálásának céljából be kellett vezetnünk a tudományos köztudatba a kórokozó-elméletet, hogy mindezek szükségét erőszakkal érvényesíthető indokkal támasszuk meg.
Eme dogma a mostaninál jóval részletesebb elemzést is megkívánna, most azonban kizárólag a jelenlegi folyamatok megértéséhez szükséges információkat csepegtettem el.
Hogyan kapcsolódik hát mindez a koronavírus-járványhoz, illetve a rendezvényszervezéshez? Nyilván már mindenki tisztában van vele, hogy a kórokozók nyakló nélküli terjeszkedésének indokával zárták be világszerte az iskolákat, valamint a szórakozóhelyeket. Ama csel szolgált az akció erkölcsi alapjául, hogy szegény nagymamának nehogy hazavigye a megátalkodott, gonosz lurkó a halálos kórságot, és a 84 éves gyógyszarkapkodó nénike 2-3 hónappal idő előtti halála a 6 éves kisgyerek lelkén száradjon. Akinek aztán az idők végeztéig kell bűnhődnie szörnyű tette miatt – kiváltképp, mert a hülye szülei nyilvánvalóan majd egész hátralevő életükben emlékeztetik rá.
Az akció lefolytatása óta kiderült, hogy sem az iskolák, sem a szórakozóhelyek nem számítanak a „szuperterjedés” első számú bástyáinak, ama okból kifolyólag, hogy ezen intézményekbe nem járnak rettegő-reszkető, gyógyszarkapkodó, az erőszakkal rettegtető híreket napi szinten fogyasztó egyedek, így nagyon alacsony eséllyel betegednek meg. A kisgyerekek ráadásul túl fiatalok is mindehhez, a bohém korszakukba beleszorult felnőttek pedig az „élj a mának” alapelve mentén nem igazán törődnek mindenféle láthatatlan betegségekkel, a zabolázatlan rettegtetésre alapozott népnyomorítást pedig nem tartják alanyi jogon követendő példának.
Ezért hát be kellett zárni a szórakozóhelyeket, hogy a tévé elé láncolt lakosság ne vonhassa ki magát a fékevesztett halálhörgés követelménye alól. A feszültség-levezetés külső praktikáitól megfosztott népesség aztán gerjesztett rettegéséből kifolyólag valóban kifejlesztette magában a betegséget és tette el láb alól magával együtt a nagymamát is. Mindez kiderül egyes politikusok nyilatkozataiból, melyek szerint a kórházi kezelésre szoruló, illetve halódó COVID-áldozatok kétharmada karanténból érkezett a halálhodályokba és abszolút többségük a maszkviselés követelményét is betartotta.
Minél engedelmesebb az ember a hatalomnak, annál egyenesebb az útja a halódó-fuldokló csúszómászó lét felé.
Időközben aztán megjelentek a vonatkozó tudományos kutatások is (jóreggelt), melyek kimutatták, hogy az iskolabezárások totálisan feleslegesnek, sőt mi több, ártalmasnak bizonyultak, és semmilyen mértékben nem járultak hozzá a járvány megfékezéséhez.
Ezen eredmények mentén vizsgálat alá helyezhetjük a szórakozóhelyek, valamint éttermek erőszakos bezáratásának létjogosultságát is. Nyilván referenciának számító kontroll-adatok hiányában itt nem lehet közvetlenül vizsgálni az intézkedések hatását a járványra. Így a turizmus, valamint helyi szórakoztatóipar fellendítésének céljából maguk az államhatalmak adományoztak külön engedélyeket egyes csoportoknak, hogy (továbbra is szigorú feltételek mellett) kísérleti jelleggel tartsanak mind szabadtéri, mind csarnokos koncerteket, és nézzék meg, mi történik.
Az első ilyen német kísérlet 2020 őszén nem bizonyult sikeresnek, mivel a várva várt 4000 fő helyett kevesebb mint 1500-an mentek el.
Az idén februárban belengetett 5000 fős holland fesztiválok viszont rendben lezajlottak, ugyanakkor az április végére-május elejére ígért adatokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
Megérkezett ugyanakkor egy spanyol kísérlet eredménye, melyen egy szintén 5000 fős koncertet követően tartották két héten keresztül megfigyelésben a résztvevőket. Az utólagos vizsgálatokat követő két héten belül összesen 6 résztvevő COVID-tesztje lett pozitív, közülük is négy a kutatók szerint nem a rendezvényen „kaphatta el” a „fertőzést”.
Kisebb, általában 3-500 fős bulik is születtek hasonló célból, a tavalyi év végén például Floridában, illetve szintén Spanyolországban. Mindezen rendezvényekhez megkövetelték a negatív tesztet a bejárat előtt, illetve a maszkokat is, ugyanakkor távolságot nem volt kötelező tartani. Szintén semmi rendkívüli nem történt.
Azért persze nem eszik mindenhol fenékig a tejfelt. A két hónappal korábbi holland példán felbuzdulva ugyanők egy sokkal nagyobb, tízezer fős fesztiválon is elkezdték törni a fejüket, melyet az április 27-ei királyi ünnepnap előtt (igen, a hollandoknak van királyuk, ráadásul eléggé jófej) tartottak volna. Egyetlen bibi volt vele: olyan helyszínt jelöltek ki részére, mely alig párszáz méterre fekszik egy COVID-betegekkel telített kórháztól, melynek orvosai és ápolói igazi arcul csapásként értékelték a műveletet. Ebből kifolyólag az esemény végül elmaradt, pedig a jegyek mindegy szálig elkeltek.
Fontos látni, hogy itt sem a veszély szolgált domináns faktorául a visszamondásnak, hanem a szervezés kudarca.
Összességében az eddigi kísérletek pozitív eredményekkel zárultak, és semmiféle olyasmi hatásuk nem mutatkozott, amiről a „híres neves” virológusok a tévében huhognak. A népnek és a politikusoknak el kéne dönteniük végre, hogy az eredményekre hallgatnak, vagy pedig folytatják tovább a lakosság sanyargatását-nyomorítását egész addig, míg megfelelő mennyiségű áldozat nem keletkezik áldásos önkényuralmuk és tiltogatásaik következtében, melyeket aztán mind ráfoghatnak a vírusszkeptikusokra meg az oltásellenesekre. Hát persze, hogy ez utóbbit választják.
A hatalmi személyek árnyékharca saját démonaikkal minden korban milliók életét követelte magának, ezt láthatjuk élőben most is.
