Nem tesz jót az egyébként jobbára teljesen érintetlen hegyvidéknek a turizmus. Ugyan a vállalkozó kedvű hegymászók létszáma össze sem mérhető a mindenféle egzotikus tengerpartok heringparádéival, viszont a nagyon kevés elérhető turistaútvonal, valamint a Himalája megmászásához szükséges segédeszközök magas száma végett viszonylag kis területen hevernek szerte-széjjel elképesztő méretű szeméthegyek.
Egy 20 serpából álló nepáli társaság vette a bátorságot, hogy megmássza a 8850 méter magas monstrumot. Mindezt ama nemes cél érdekében, hogy a Himalája legmagasabb csúcsának meghódítása után a puszta megmaradásuknak örülő hegymászók helyett összekapkodják a hátrahagyott szeméthegyeket, sátormaradványokat, oxigénpalackokat.
A Csomolungma csúcsa összesen 2 alaptáborból közelíthető meg a hegy északi, valamint déli oldalán (Nepál és Tibet) nagyjából 5500 méter magasságban, efelett további 4, halálos veszedelmeket gazdagon rejtő kijelölt sátrazóhely várja az orosz rulettre ráunt extrém sportolókat.
Ezeket a táborokat, valamint az őket összekötő „útvonalakat” járták végig a serpák, és sikerült is 11 tonna szemetet legörgetniük a hegy lábához. Bónusz jutalomként még 4 hullát is begyűjtöttek a déli alaptábor feletti halálgleccser, valamint a 7500 méter magasan fekvő 3-as számú tábor környékéről.
A Himalája-hegységben az első dokumentált, 1922-es halálesetek óta összesen valamivel több mint 300 elhunytat tartanak nyilván. Sok köztük az eltűnt is, akiket haláluk után nem sikerül fellelni, vagy lehozni a hegyről a gyakran beköszöntő mostoha időjárás következtében. A 2014-15-ös szezonok alatt például több tucat hegymászó és helyszínen dolgozó serpa halálozott el, miután lavina omlott az egyik útvonalra, majd néhány hónappal később földrengés következtében a déli alaptábort is katasztrofális lavinacsapás érte.
A most lehozott 4 holttest közül egyelőre egyiket sem sikerült azonosítani.
Akinek van hozzá kedve, és már nem vár sokat az élettől, a Csomolungma megmászásához 11 ezer dollárért szerezhet engedélyt, egyenesen a nepáli kormánytól. Éves szinten 300-nál is többen rugaszkodnak neki az olykor hetekig tartó expedíciónak, ám akinek marad egy csöppnyi esze, az első halálos veszélyek megtapasztalása után inkább visszafordul.