Vajon a vírusok kívülről érkező barbár hódítók, melyek ellen III. világháborút kell vívnia az emberiségnek, vagy pedig roppant komoly vallási-spirituális értelemmel felvértezett üzenete van a soha senki által nem látott, nem bizonyított létű, mégis szinte minden egyes rettegő emberke által feltétel nélkül imádott és ajnározott koronavírusnak?
Az újonnan létrejött vallás kötelező kellékként megteremtette a hozzá tartozó szeánszokat is: orrban turkálás fülpálcával, arcmaszk, kötelező távolságtartás, karantén mind hozzásegítenek bennünket a hatalomistenség feltétel nélküli imádatához, akik majd jól megvédenek bennünket a koronavírustól oltással meg a fenevad bélyegével.
Vajon akad-e más választása annak, aki nem szeretne egy néhány tízezer főnyi rablóbáró pszichopata elitnek hódolni, azt mindenható istenségként elfogadni? De még mennyire! Erről szól a „Kiáltó Szó” csatorna szerkesztői által közölt szangvinikus temperamentummal előadott felvétel, mely bizonyítja: az igazságban szenvedély, hév és valódi élet van! Szemben a fertőzési statisztikák robotikus vizslatásával, a hatalmasok által diktált sors rezignált elfogadásával.
Jegyezzük meg jól, olyan ember nem létezik, aki ne rendelkezne feltétlen hittel valamilyen rendszerben (kivéve a hullák, ugyebár). Az egyetlen épelméjű kérdés hát: miben hiszel? Művészek fantáziarajzaiban, melyek vicsorgó tűpárnákat vizionálnak bevájódni az emberi testbe; tudósokban, akik kellőképp komor hangvétel és arcmimika bevetésével elszínészkedik, mennyire fontos rájuk hallgatni, hogy – mint a Hollywood-i filmekben – általuk a világ megmeneküljön a láthatatlan ellenségtől; vagy egy élő igazságban, mely kimondja, hogy az egész ótvaros színház húzzon a jó büdös francba, mert egy rakás szar a műsor!
Minden eszközük megvan arra, hogy a figyelmed erőszakkal tereljék a lényegről az színjátékra, beleértve a kényszerítést. Mégis, a végső döntés kizárólag a tiéd, hogy mibe ölöd minden létező figyelmed. Dönts hát bölcsen.