Újfent egy érdekességet hoztam a Redditről, ez alkalommal egy félelmetesen precíz jóslatát az emberiség állapotának alakulásáról a 2023-as esztendőben.
Száz évvel ezelőtt, 1923-ban az újságok számítottak az emberiség első számú tájékozódási forrásának. Természetesen csakhamar átvette a hírlapok helyét a rádió, ám ebben az évtizedben még tartotta monopolhelyzetét a nyomtatott sajtó.
Mivel a szóbeli pletykálkodáson felül egyéb lehetőség nem állt rendelkezésre a köznép szavának hallatására, nem kizárólag országos napilapok léteztek abban az időben, hanem a települések nagy többsége is kibocsátott helyi újságot. A kiadványokban véletlenszerű helyeken, legtöbbször címadás nélkül megtalálhatók voltak az olvasók által beküldött rövidke szemelvények, illetve a helyi lakosság pletykálkodásai papírra vetett formában.
Voltaképpen egy korabeli Facebook-üzenőfalhoz hasonlatos betűömlenyt prezentáltak a lapok, melyek hasábjain a lakosság gondolatait néhány sornyi szövegbe sűrítve szemlézték.
Az egyik helyi lap, a Colorado-állambeli Delta városában kiadott „The Delta independent” 1923. október 19-ei számában gyors egymásutánban három jóslatot láthatunk, melyekből a legutolsó specifikusan 2023-ra vonatkozik. A másik kettő mellé nincs rendelt évszám, ám ezen álmok vagy látomások oly precízen írják körül napjaink társadalmának állapotát, hogy teljes nyugalommal tekinthetjük a 3 Facebook bejegyzést egyetlen összefüggő és koherens jóslatnak a 2023-as évre vonatkozólag.
Az első bekezdés szerint:
Túlkínálat alakulhat ki néhány termékből, de az amerikai emberek megveszik a legtöbb hulladékot.
Tökéletes jellemzés. A kapitalizmus földi Paradicsomot ígért, ám csak hulladéktengert kaptunk, hol a felesleges szart libatömővel nyomják le az ember torkán. A valóban fontos, szükséges és értékes cikkek kivonásra kerülnek a forgalomból. A hulladékgazdaságtan témaköréhez nem pusztán a felesleges fogyasztói cikkek ömlenye tartozik, hanem például ama ételek is, melyek ipari hulladék nyesedékekből, laborban tenyésztett mesterséges hússzövetekből, bogárlárvákból és őrölt kukacokból tevődnek össze. Lassan minden fogyasztási cikkünk szemétből készül.
A következő szegmens kevésbé jól érthető az előzőnél, ám minden bizonnyal az elmúlt évek során kibontakozott influencer-világ eljövetelét vizionálja a szerző.
Sokan szeretnének egyfajta „személyiséget” magukra ölteni, ám mindezt nem érhetik el pusztán az által, hogy úgy beszélnek, mintha mindenki süket volna.
Ez a beszélj ki mindent magadból, ami benned van mantra egy olyan világot tárt elénk, melyben minél üresfejűbb és identitásmentesebb valaki, annál többet csacsog. Fecseg a felszín, hallgat a mély ugye.
Az ilyen influencer-típusú önjelölt celebek úgy kívánják kompenzálni kongó belső ürességüket, hogy minden lényegtelen ostobaságot megosztanak a világgal, mondván a tartalmatlan kibontakozásom által talán meglelhetem, ki vagyok. Ha már belül nem kívánok kutakodni, ugye.
Eme idea kizárólag a mellé rendelt szégyentelenség és gátlástalanság mentén lehet működőképes, így a szabvány Insta-celeb tényleg oly természetességgel kommunikálja minden hülyeségét, mintha a komplett bolygó egybefüggő süketszoba volna, hol minden hang elnyelődik. Amit ők kimondanak, azzal szemben az egész világ egyetlen szóba jöhető reakciója, hogy fegyelmezetten végighallgatja őket. Zéró reakció az alanyi jogon járó lájkon kívül, amennyiben a megszólított passzív objektumoknak nem nyerné el tetszését a kivetített tartalom, különben repül a ban.
A legutolsó vízió egyben a legazonosulhatóbb is:
Valaki azt álmodta, hogy 2023-ban él, és az emberek sztrájkba fogtak, mert csak 125 dollár napi fizetést kapnak, miközben a tucat tojás ára 10 dollárra nőtt.
Természetesen Amerikára vonatkozik a jóslat, de az itteni tojásárakon is lemérhetjük annak valóságát. 🙂
Amerikában a tojások tucatjával kaphatók a tíz darabos doboz helyett, s a Reddit kommentelői gazdagon értekeznek arról, mennyire félelmetesen precíznek bizonyult a jóslat. Egyikük ezt írja:
Én Los Angeles megyében élek, itt a minimálbér 15 dollár (120$/nap). Egyik nap 9,99 dolláros tojásokat láttam. Szóval ja…
Egy másik Kanadából hagyja jóvá a valóságot:
Én British Columbiában vagyok, a minimálbér 15,65 dollár, vagyis 125,2 dollár naponta. Adóval együtt a tucat tojás ára csaknem eléri a tíz dollárt (organikus és nagy tojások, de akkoris…).