Soha nem érkezhetett volna a háttérhatalom részére ideálisabb időben egy olyan film, mely a magasságos tudomány által biztosított bámulatos és csodás jövőképet festi elénk izgalmas akciójelenetek, valamint egy igazán hatásos globális felmelegedés-riogatás keretrendszerébe ágyazva.
A minden ízében roppant aktuálisnak mutatkozó témaválasztás ellenére ez a mozi bizony sokfajta hányattatáson esett keresztül. A 2020-ban bemutatni szándékozott alkotás premierje a koronavírus-járvány hatására többszöri alkalommal is halasztásra került, majd végül kukázta is azt a kiadó Paramount Pictures. Hogy a horribilis 200 millió dolláros előállítási költség ne vesszen kárba, jött Jeff Bezos, hogy a világnézetébe tökéletesen beillő sztorijú művet megmentse a süllyesztőtől. Így ugyan a mozikban nem mutatkozhatott be a film, megtekinthető viszont mindenki otthoni képernyőjén mondjuk egy Amazon Prime előfizetéssel.
A darab rendkívül vegyes fogadtatásra lelt, aminek legfőbb oka, hogy a ránk váró szép új jövőt felvázolandó Bezos egy rakás kamupontozást adó és kamuismertetőt firkantó klikkfarm-munkást helyezett üzembe az IMDB oldalán, melyek 1-2, helyesírási hibákkal gazdagon tarkított tőmondatos leírás kíséretében a csillagos egekig tornászták fel a „remekmű” pontszámát. Amennyiben ezeket a hamis értékeléseket kivesszük a képből, és a valódi nézők, illetve kritikusok véleményére hagyatkozunk, egyáltalán nincs megosztottság: ez a film nem hogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de a rá pazarolt büdzsé fényében ótvar átverés és pénzmosoda az egész. Felmerülhet az újfent aktuálissá vált demagóg dilemma, hogy vajon hány lélegeztetőgépet vehettek volna ennek az árából?
FIGYELEM: innentől spoilerek következnek.
Sztorink a messzi 2022-ben indul, amikor feltalálnak egy jövőt megjósoló szerkezetet. Ebből kiderül, hogy 2050-re idegenek rohanják le és pusztítják el a Földet.
A nem várt felfedezés eszeveszett kapkodásra készteti az emberiséget, hogy sikerüljön valamit kifundálni szeretett bolygónk megmentésére, mielőtt a végső katasztrófa bekövetkezne. A feltalált bizgentyű szerencsére nem pusztán a jövőt mutatja meg, hanem az időutazás is lehetséges a segítségével, ám mivel kísérleti stádiumban lévő vakcináról szerkezetről van szó, kizárólag 2022-50 között létezik közvetlen téridő-összeköttetés. Így fókuszban álló főhősünket, akinek nevét a film „roppant izgalmai” közepette nem jegyeztem meg, előre küldik, hogy az addigra doktorit végzett és ünnepelt tudóssá lett lányától megszerezze az utolsó utáni pillanatban feltalált, idegenek elleni ellenszer receptjét, melyet egyébként – újabb zseniális utalás az aktuális állapotokra – oltásként döfnek a csúf alienek testébe. Megkapják a védőoltást, amelytől kifolynak a beleik, majd az egész testük perceken belül szét is robban. Na, ki regisztrált ma a COVID-vakcinára? 😀
Bár főszereplőnk látja az addigra nála idősebbé lett lányát, akivel 8 éves korában már vegyi képleteket magoltat, és aki a vakcinakutatás(!) témakörét tanulmányozza kisiskolásként, öröme sajnos kérészéletűvé válik. Az apuci büszkesége kislány egy elszabadult szörny áldozata lesz, saját maga pedig a 2022-ben ragadt tudósok által időzített vész-teleport révén lánya végső agóniája közben tér vissza a jelenbe, hogy az idegeneket elpusztító végítélet-fegyver tömegesen gyártható legyen, mire azok megérkeznek a bolygónkra. Szerencsére hősünk a megpróbáltatásokat, valamint lánya elvesztését is oly sztoikus nyugalommal viseli, mint egy tehén az esőt.
Mire hazaér a megváltó messiás szérummal, kiderül, hogy az időgép megsemmisült, ezért nem lehet visszaszaladni a kislány megmentésére, de semmi baj, hiszen az ampulla ott csücsül a kézben, meg lehet kezdeni a gyártást.
Ennél a pontnál kiderül az is, hogy a szintén jövőből visszahozott krónikák fényében lehetetlenség, hogy az idegenek a világűrből érkeztek volna Földünkre, mivel sem landoló űrhajó, sem egyéb más jel nem mutatkozott arra, hogy azok a messzi galaxisokból indították volna rohamukat.
Zseniális plot twist következik: az alienek már évezredekkel ezelőtt lehuzantak nálunk (valószínűleg baleset következtében), és bár azonnal megkezdhették volna a szaporodást és a bolygó leigázását, szerencsétlen mód az akkoriban végtelen jégmezők kötelékébe láncolt Himalája-hegység közelében fúródtak a sziklák mélyébe, ennek köszönhetően maguk is jégbe fagytak.
Igen ám, de jön a globális felmelegedés, és azok a fránya jégsapkák elkezdenek olvadozni. 2048-ra teljesen megszűnik a jégmező az orosz hegyvidéken, ami által kiolvadnak az alienek és végre semmi nem állhat utukba a bolygónk elpusztítása előtt.
Hősünk néhány fős rajongói klubjával tehát elcaplat egy tragacs repülővel az illegális hadműveletet végrehajtani (a tábornokai nem hisznek neki, mikor hipotézisét előadja), hogy mielőtt még felélednének az alienek, a beléjük injektált védőoltás révén kiokádhassák beleiket, és így meghiúsuljon a disztopikus jövőkép.
A cselekmény egy izgalmas akciójelenettel zárul, mely egyben az egyetlen valóban megtekintésre érdemes része a két órásnál is hosszabbra nyújtott rétestésztának.
ITT VÉGE A SPOILEREKNEK.
A film sztorija a rendkívüli hosszúsága ellenére tele van lyukakkal, míg a karakterfejlődést reprezentálni hivatott dialógusokat nyújtják, mint a rétestésztát. Teljesen nonszensz, kusza történet kombinálva végtelen csacsogással: ki ne szeretné mindezt egy triviális, könnyen érthető sztorit és rövidre fogott pofázást megkövetelő brutális akciófilm keretében látni?
A valódi emberek által írt kritikusi és IMDB értékelések felfedik a forgatókönyv keletkezésének gyanítható módját: „mintha androidok írták volna”. Készüljünk fel a kapitalizmus szép új világára: számítógép által generált középszerű forgatókönyvek kombinálva számítógép által generált eufórikus IMDB értékelésekkel.
A cselekmény egyes mozzanatait a debilitásig fokozott szánalmas tudományvallás mételye hatja át. A főhős lánya – ahogy a spoileres részben már említettem – 8 évesen már összetett kémiai elemek képletét magolja, és ugyanennyi idősen végez vakcinakutatást. A mű végső csattanójául szolgáló fordulat során a civil életben biológiatanárként boldogulni kívánó főszereplőnk egyik (középiskolás?) diákja szállítja az emberiséget megmentő megoldást egyetlen laptop segítségével. Felvetődött bennem a gondolat, hogy az agyalágyult tudósok jelenlegi COVID-tombolása fényében olyan az egész, mint a gyerekek keresztes háborúja a már menthetetlen és minden legitimitását elvesztett tudományért.
Nem pusztán a sztientifista propaganda eme mű filozófiai alappillére, hanem a magasztos álomvilág köré festett környezet is meglepően hiteles utalásokat tesz korunk COVIDiktatúrájára, amikor hónapok leforgása alatt számolódott fel az eddig is maximum látszatok szintjén létezett demokrácia és polgári szabadság a nagyvilágban.
A film által felfestett szép utópiában süllyesztőbe kerül a demokrácia, és egy olyan diktatúra épül ki, melyben nem elég, hogy mindenkire valami implantátumot, illetve kézre szerelhető elektronikus operátort aggatnak, de a felnőtt ember még csak nem is dönthet a maga sorsáról, hanem időgépből kinyerhető, az egyén jövőjét felvázoló információ alapján osztják be önkényesen feladatra.
A főszereplőt például biológiatanárként sorozzák be erőszakkal katonának nulla tréninggel, hogy a jövőbeli laboratóriumból dokumentumokat és merevlemezeket csenjen el ama információ alapján, hogy néhány éven belül úgyis meghalna autóbalesetben, így ő egy teljes mértékben feláldozható nyersanyag a szcientifista kapitalizmus racionális fogaskerék-gépezetében.
Összegzésképp: aki szeretné tudni, miféle világ vár ránk az emberiséget „megmentő” tudománynak és a messiás védőoltásoknak hála, az nézze meg ezt a filmet. Aki a műfaj fanatikus rajongója, sokkal jobban jár, amennyiben inkább „A Függetlenség Napja” című roppant primitív, ám mindvégig izgalomban tartó művet porolja le a polcról, vagy esetleg a „Támad A Mars”, illetve a „Csillagközi Invázió” szatirikus remekművek valamelyikét helyezi akár többedjére az online videótékájába.
