A Bitcoin nagyjából 12 évvel ezelőtt történt születésekor egy roppant mértékben lesajnált, szánalmas kísérletnek tűnt a világot elraboló pénzügyi oligarchák szemében. Bár a kriptopénz koncepciójának kiötlője szerint sem váltotta be teljesen a hozzá fűzött reményeket, néhány év elteltével a Bitcoin elfogadottsága lendületet vett, és csakhamar sok ezernyi alternatív digitális valuta is követte a sorban. Miben rejlik hát a digitális lóvé vonzereje?
Az idei évtől már nem pusztán gerilla-kereskedők fogadnak el kriptopénzt fizetségül, hanem beszálltak a bizniszbe a nagyobb pénzügyi cégek. Először a Paypal, majd a Visa és a Mastercard is bejelentette, Bitcoinnal is lehet náluk adni-venni. Elon Musk Tesla cége 1,5 milliárd dollár értékben vásárolt Bitcoint, melynek hallatára a kriptovaluta értéke soha nem látott rekordot döntögetett.
Hajdanán 100 Bitcoinért lehetett venni egy pizzát. Ma 1 Bitcoinért közel 10 ezer pizzát kapunk az asztalunkra.
Természetesen nem muszáj a Bitcoint egy tömbben kezelni. Nem úgy működik, mint akár az arany, akár a készpénz. A hozzá tartozó blokklánc méretétől függően 1 BTC akár sok ezer tulajdonoshoz tartozhat, a Bitcoin, mint pénznem inkább egy amolyan hagyományos pénzmennyiség-elszámolási egység, nem pedig szigorúan egyben kezelendő érme, papírpénz vagy aranytömb.
Mindezek ellenére úgy néz ki, a BTC leginkább az utóbbi helyettesítésére alkalmas amolyan buffervaluta, vagyis sokan, akik rendelkeznek megtakarított pénzzel, azt Bitcoin-ban pihentetik. Sajnos egy vele született fogyatékossága révén tranzakciókra alig-alig alkalmas eme pénznem, ezért is jöttek létre újabb és újabb kriptovaluták, melyek mind különböző előnyökkel és hátrányokkal bírván próbálják kiküszöbölni a nagypapa hiányosságait.
Mindennemű elfogadó attitűdjük ellenére a kripto-vonatra felszálló pénzügyi szolgáltatók továbbra sem biztosítanak közvetlen fizetési lehetőséget. Ehelyett pusztán köztes láncként működnek közre a fizetés menetében. A befizetett Bitcoin vagy egyéb alternatív valutában megadott digitális pénz egyből át is konvertálódik számlapénzzé, mely megjelenik a kereskedő folyószámláján. Tehát inkább egyfajta visszaszivattyúzási kísérletnek lehetünk szemtanúi a minden szempontból totálisan értéktelen, a lakosság rabosítására viszont kiválóan alkalmas fiat pénzek felé. A bankok által kibocsátott számlapénz előállításához már a nyomtatott papírra sem kell költeni.
Mi akkor a Bitcoin már pedzegetett fogyatékossága? Nos, nem arra lett tervezve, hogy fizetni lehessen vele. Minél magasabb az 1 BTC „érme” értéke, annál magasabb tranzakciós költség terheli a befizetéseket. Épp ezért is alkalmazzák leginkább csak virtuális offshore paradicsomként, valódi gazdasági tényezőt kevésbé jelent. Ráadásul az általa alkalmazott protokoll nem nyújt elegendő biztonságot. Miközben felhasználók tömegei veszítik el végleg szépen inflálódott vagyonukat elfelejtett jelszavuknak köszönhetően, maguk a tranzakciók néhány ügyes hacker-manőverrel eltéríthetők. Az sem segít a megítélésén, hogy afféle „piszkos pénzként” működvén az elmúlt tranzakciók adatai mind tárolódnak. Könnyedén megüthetjük a bokánkat, amennyiben az érmét, mellyel pizzát rendelünk, minket megelőzően egy pedofil sorozatgyilkos használta fizetőeszközként a dark weben. A készpénz kevés számú előnyeinek egyike, hogy sem mi, sem a hatóságok nem tudják, ki is fizetett előttünk vele.
Az időközben született alternatív petákok a Bitcoin legtöbb fogyatékosságát több-kevesebb sikerrel helyrekalapálják. Az eredeti Bitcoin leágazásaként 2017-ben létrejött Bitcoin Cash hétköznapi fizetésekre is alkalmas eszköz. A biztonságos kriptovaluták abszolút csúcsát a Monero jelenti, melynek tranzakció teljes mértékben anonimok és lenyomozhatatlanok, valamint eltéríthetetlenek, mivel maga a fizetés menete is titkosított csatornán történik. Emellett egy-egy tranzakció költsége fillérekben mérhető akár nagy összeg utalása esetén is.
Utóbbi két pénznemben adakozhattok is a Revolife további fenntartásának támogatása végett. 🙂
