Sokan a Bitcoint mint a szabad piac megváltó Jézus Krisztusát tartották számon létezésének eddigi tíz éve alatt. Kevesen számítottak arra, hogy gregorián ének helyett egy Mad Max főcímdalt kapunk eredményül.
A problémák onnan indulnak, hogy a Bitcoin kitalálójaként bemutatkozó Satoshi Nakamoto valójában egy fiktív személy. Senki nem tudja a valódi nevét és egyáltalán azt sem, miféle képzettséggel rendelkezik az általa létrehozott fiktív valuta megalkotásához, vagy hogy egyáltalán milyen motivációval rendelkezett hozzá. Eme sötét körülmények eleve gyanúra adhatnak okot, de hát mi más is fokozhatná jobban a közbizalmat a digipénz iránt, mint egy noname alkotó?
A Bitcoin azonban ígyis-úgyis napvilágot látott, méghozzá egy nyílt forráskódú kliens formájában. Itt kezdődnek az igazi bajok. Bár a forráskód alapján a felhasználók gyakorlatilag bármilyen operációs rendszer alá lefordíthatják kedvenc Bitcoin kliensüket, komoly csorbát szenvedett az alkotó ama szándéka, hogy a tisztelt júzerek majd saját indíttatásból, pláne a kívánt technikai szaktudással felvértezve majd gazdagon fordítgatják maguknak a klienst mindig a legfrissebb verzióra, az időközben felfedezett biztonsági hiányosságokat betömendő.
A végeredmény ugyanaz lett, mint a mai biztonságtechnikai szempontból selejt szoftverek többségénél: az évek során a számtalan felfedezett és természetesen gazdagon kiaknázott biztonsági résből adódóan már milliárd dollárokban mérhető értékű Bitcoin áramlott el azok eredeti tulajdonosaitól pénzügyi csalók, nemzetközi bűnszervezetek, valamint kelet-ázsiai diktátorok felé.
Az utóbbi hónapokban egymást érték a Bitcoinhoz kapcsolódó botrányok. Számuk olyan mennyiségre rúgott, hogy érdemes róluk legalább néhány mondatos összefoglalókban megemlékezni.
Akiket érdekel a Bitcoin feltalálásához vezető filozófia, és hogy mi lett a magasztos eszmék eredménye, az ide nyomva máris olvashatja a kriptovaluták egyik kitalálójának véleményét.
Mindenekelőtt lássuk, hogyan teljesít szeretett digipénzünk a Satoshi által megálmodott vízió szempontjából. Sikerült-e létrehozni ama decentralizált hálózatot, melyben minden Bitcoin-tranzakció anonim módon, harmadik személy közbeavatkozása nélkül, titkosított csatornán, kizárólag az eladó és vevő tudtával történik?
Egy új kutatás szerint a létező Bitcoin-tranzakciók alig 16%-a ténylegesen decentralizált, 55% pedig kifejezetten valamely pénzintézet, vagy állami intézmény felügyeletéhez köthető. Ezen pénzek mind privát, ellenőrzött szervereken tanyáznak, és kizárólag a szerver tulajdonosának jóindulatán múlik, kisajátítja-e azokat mondjuk a tranzakciós protokoll módosításával. A Bitcoin forgalma tehát centralizálódik, mely tény pontosan ellentétes Satoshi eredeti szándékaival. Fontos megjegyezni, hogy az újabb valuták, mint az Ethereum valamelyest jobban teljesítenek ebből a szempontból, esetükben nagyobb a decentralizált pénz részaránya.
A központosítás immár odáig terjedt, hogy a világ első bankjaként a Natwest bejelenthette a Bitcoint is életre hívó blockchain technológián alapuló tranzakciós rendszerét. A blockchain olyan hitelek kihelyezését könnyíti meg számukra radikális módon, melyeket nagyvállalatok vesznek igénybe, mértékük és kockázatuk egyaránt akkora, hogy egyetlen bank általában nem is képes az igényelt méretű hitelt kihelyezni. Ilyenkor több pénzintézet összefogása révén adják ki a lóvét a vállalatnak, melyet szindikált hitelnek nevezünk. A blockchain-en alapuló szindikált hitelkonstrukciók sokkal hatékonyabb kockázatmegosztást biztosítanak az együttműködésben részt vevő bankok számára.
A Bitcoin, valamint a mögötte rejtező technológiák tehát nagyrészt központi kontroll alá kerültek. Mi a helyzet a pénzműveletekkel, tranzakciókkal, illetve azok biztonságával?
Haladjunk csak szépen a hierarchia legalsó szintjét alkotó piti csinovnyikoktól a hatalmas nagyvállalati és állami erőszakgépezetek felé.
Két bolgár hivatalnok legalább 15 ízben fogadott el vesztegetési pénzt Bitcoinban ismeretlen identitású ukrán magánszemélyektől, hogy azok bolgár útlevelet és / vagy személyi igazolványt kapjanak. Hatalmas szerencséjük volt, mert bár jócskán megalapozott gyanúba keveredtek és a Bitcoin wallet-jüket is sikeresen elkobozták tőlük, tranzakcióiknak semmi nyoma nem maradt, és így a hivatali visszaélést sem sikerült rájuk bizonyítani. Pénzük nyomtalanul eltűnt, mint szürke szamár a ködben.
Második útiállomásunk Hollandia, ahol már nem pitiáner módon gurigáznak a kirptovalutákkal, hanem sokkalta kreatívabb módon aknázzák ki annak lehetőségeit.
Ismeretlen terroristák több kávézó, ill. nightclub részére küldtek ki fenyegető levelet Amszterdamban. Amennyiben nem fizetnek egyenként 100.000 Eurónak megfelelő Bitcoint, jól megnézhetik majd magukat, ahogy mondjuk tőből leszakad a karjuk egy véletlen arra tévedő gránát által. Biztos nagyon megharagudtak szegény kávéházi alkalmazottakra, amiért legutóbb elsózták a füves sütit.
Következő esetünk már igencsak érdekes csemege, érdemes érte a zord tundrákhoz utazni. A svéd kormány tárt karokkal fogadott, sőt jelentős állami támogatással is kitömött több, az évszázad üzletének bizonyuló Bitcoin-bányász céget. Ezek közül kettő egyik napról a másikra összecsomagolt és köddé vált, befizetetlen számlák és egyéb kötelezettségek tömkelegét hagyva maga mögött.
A Miami központú NGDC 1,5 millió Eurós befizetetlen villanyszámla elől pattant meg, rögtön azután, hogy az áramszolgáltató az ilyenkor szokásos végrehajtási eljárás keretében lekapcsolta az áramot a kötelezettségeit elmulasztó cégben. Emellett szinte semmiségnek tűnik az 50.000 Eurós bérleti díj, amit a helyi önkormányzat kívánna bevasalni a furfangos cégen, mindhiába. Mind a tulajdonosoknak, mind a több száz PC-ből álló hardverparknak lába kélt.
Most pedig átrepülünk kicsit vágott szemű testvéreink birodalmába. Itt már nem szarral gurítanak az ügyeskedők.
Egy Pure Bit nevezetű startup azután szűnt meg létezni, hogy mintegy 2,7 millió dollár értékű Ethereumot gyűjtött össze mindenféle befektetőktől. A szerzett zsákmány után a céget egyik percről a másikra beszántották, weboldala és közösségi felületei mintha sose léteztek volna, a tulajdonosok pedig kámforrá lettek. Valószínűleg jókat kacarászva szürcsölik a pina coladát a Bahamákon, miközben versenyt vihognak azon, mennyi idióta kretén nyújtotta át nekik önként vagyonát az általuk puffogtatott kamu marketing-szólamokra.
Hogy az Ethereum nem Bitcoin? Dehogynem, ugyanaz pepitában.
És még mindig nem értünk a végére.
Becslések szerint akár 1 milliárd dollár értékű kriptovalutát is lophattak már élelmes hackerek világszerte. Senki nem teljesít azonban olyan jól a potya gazdagodást nézve, mint dél-koreai barátaink legkedvesebb és legimádottabb szomszédai.
A roppant rejtélyes identitású Lazarus Group mindenki mást meghaladó, 571 millió dolláros zsákmányra tett szert kriptovaluták cseréjét biztosító hálózatok feltörésével. A mintegy 150 milliárd Forint összértéket képviselő vagyonra dicső nemzetünk legnevesebb gázszerelői is elégedetten csettintenének. Ennyiért már érdemes lehajolni!
A Lazarus Group-ról az elmúlt évek során kiderült, nem más áll a hackerbanda mögött, mint az észak-koreai állam. A gyakorlatilag teljes egészében állami finanszírozásból működő cyberterrorista csoportot maga a híres-hírhedt diktátor, Kim Jong-un vezérli. Ő tehát a kriptovaluták felfutásának legnagyobb nyertese, a virtuális pénz üzletág legsikeresebb kapitalistája, szívből gratulálunk neki!
Azért a kisemmizett pórnép is örülhet némi lepattanónak. Világszerte 700.000 weboldalt sikerült beoltani egy Bitcoint lopó scripttel, mely a különböző kisebb weboldalakon fellelhető támogatási formulákat módosítja. Egyszerűen eltéríti a felhasználói blogok, személyes weboldalak, kisebb magazinok felé érkező támogatásokat különböző hackerek Bitcoin walletje felé, jelentős mennyiségű aprópénzhez juttatva őket.
De ugyebár, ki a kicsit nem becsüli…
