Jeff Bezos dédelgetett plüssmacija a maga által megálmodott Alexa névre hallgató virtuális asszisztens. Ez a ronda, szürke asztali kukásdoboz az életünk megkönnyítésére volt hivatott az által, hogy szóban adhatunk ki neki parancsokat.
Bezos egy valamivel nem számolt: attól, hogy egy elektronikus szerkentyű nyöszörög valamit, mikor szólunk hozzá, még nem lesz belőle automatikusan nélkülözhetetlen családtag.
Az Alexa 2013 óta, tehát megközelítőleg tíz éve lopakodik be folyamatosan a háztartásokba és biztosítja a megfigyelő kapitalizmus kibontakozását a belé bújtatott kamerák, mikrofonok, érzékelők révén. Az Internet of Things (dolgok internete) jegyében a szerkentyű számtalan háztartási géppel és applikációval összekapcsolható a hűtőszekrénytől kezdve a biztonsági kamerákon át a termoszig és lámpakapcsolókig bezárólag. Az Alexa által vezérelt okosházunkban mindent szóbeli parancsokkal irányíthatunk ahelyett, hogy a villanykapcsolgatás olimpikonokat megszégyenítő nehézségű mozdulatát magunknak kéne végeznünk.
Amint elmegy a wifi pár percre, máris kizárásra kerülünk a saját lakásunkból vagy autónkból, ahogy az történt nemrégiben a Tesla tulajokkal.
Eddig tartott a digitális disztópia kibontakozásának „dicső” időszaka. Mint az kiderült, az Alexa koránt sem vált annyira trendi és nélkülözhetetlen társsá a modern háztartásokban, ahogy azt a marketing-rizsa és propagandafilmek tömkelege elhitetné velünk.
Igazából, az Alexa egy évről évre milliárd dolláros veszteségeket előállító terméke az Amazonnak, ami csak Jeff Bezos fanatikus rajongása végett maradhatott a porondon. Bezos azonban 2021-ben visszavonult az Amazon éléről, majd átadta a stafétabotot Andy Jassy kezébe. Az új CEO nem viseltetik ennyire kisfiús lelkesedéssel egy tízmilliárd dolláros költségvetési lyukat keletkeztető termék iránt, így Bezos szerelemgyermeke hamarosan a letűnt korok technológiai zsákutcáinak sorát gyarapítja.
Kezdetben az Alexa nem minősült reménytelen eszköznek profit előteremtésére. Eredeti koncepciója szerint a felhasználók csak füttyentenek egyet a kis virtuális titkárnéninek, mikor valamely termék elfogy a lakásból, s máris csönget a futár az újabb szatyornyi káposztával, legfrissebb kiadású okostelefonnal, következő hónapra beosztandó táplálék-kiegészítővel.
Ott hibádzott a terv, hogy a legtöbb vásárló szeretné előbb legalább képen látni, hogy mit is vesz. Azt sem vennék zokon, ha vásárlásról való döntés előtt elolvashatnák a felhasználói értékeléseket. A színes kijelzőtől mentes Alexa nem nyújtott lehetőséget a termékkínálat böngészésére, így alkalmatlannak bizonyult a Bezos által remélt funkciója betöltésére.
Legtöbbek lakásában az Alexa megmaradt ébresztőórának, időjárás-előrejelző készüléknek, vagy glorifikált MP3-lejátszónak. E szolgáltatások egyike sem hoz bevételt az Amazon részére, melyek az áron alul értékesített kütyü előállításának költségeit visszahoznák.
Később próbálkoztak némiképp realisztikusabb vásárlási módokat beépíteni a készülékbe, melyekhez nem feltétlen szükséges látványképek megtekintése. Az Alexán keresztüli pizzarendelés, vagy Über hívás hangyányit több rációval bírt, ám mivel e szolgáltatásokat nem közvetlen az Amazon kontrollálja, csupán aprópénz csordogált befelé az extra kényelmi funkciók révén.
Eddig tartott a vállalat türelme az Alexával szemben: bejelentették, hogy az idei év során tízmilliárd dollárt felemésztő projektet kukázzák, s a rajta dolgozó személyek közül tízezer munkaviszonya megszűnik. Várhatóan ugyanezen sors vár az Alexa kistestvérére, az Echo-ra is. Sőt, gyaníthatjuk, hogy a szintén siralmasan alulteljesítő Amazon-okostelefonok gyártása is befejeződik.
Az Alexa és vele gyakorlatilag a teljes hardver divízió kukázása részben megállt parancsolhat a nyakló nélküli pénzégetésnek. Csakhogy nem ez az egyetlen súlyos probléma, mellyel az Amazon küszködik.
Tudvalevő, hogy a vállalat fő tevékenysége a gyakorlatilag globális elérésű webáruház működtetése. Ám ennek fenntartása az üzleti modell szerint folyamatos veszteségeket termel annak érdekében, hogy alá mehessenek a többi online, vagy akár bolti kereskedő árszínvonalának.
Az Amazon raktáraiban alulfizetett és végletekig kizsákmányolt munkaerő dolgozik, melyekben az alkalmazottak rotációjának mértéke az egyik legmagasabb az amerikai nagyvállalatok közül. Magyarul oly mértékben gyűlöletesek az Amazonnál a munkakörülmények, hogy a létszám java része néhány hónapot követően felmond, s a lehető legmesszebbre menekül még a környékről is.
Olyannyira szörnyű a helyzet, hogy mostanra az Amazon gyakorlatilag körberotálta a teljes foglalkoztatható, valamint részükre dolgozni hajlandó létszámot, és már nem akad többé ember, akit rá tudnának venni, hogy jelentkezzen hozzájuk állásra. A létszám fogytán, az utánpótlást pedig felégették.
S még mindig nem értünk az Amazont ért csapások sorának végére. A birodalom egyetlen profitábilis termékcsomagja az Amazon Web Services (AWS), melynél szintén elkezdtek kibontakozni a válság jelei.
Digitális fronton sem egyenletes a siker: míg az AWS magszolgáltatásai busás bevételeket termelnek, a játékfejlesztő szatellitvállalat Amazon Games bukást állít elő bukás után. A mai napig egyetlen játékuk sem látott napvilágot, ami a gamerek elismerését – és pénztárcájuk megnyitását – kiváltotta volna.
Az Amazon-féle webszolgáltatások azonban óriási bajban vannak. A radikális energiaár-növekedés hatására a jobbára gigantikus datacenterekben működgető számítógépek áramszámlája egyre csak lövell az egekbe, felemésztvén a cég maradék profitját is.
Bár ebben az évben egyelőre nincs akkora slamasztikában a vállalat, a rá váró jövő egyértelműen sivár.
Egy remek tanulságot azért levonhatunk: úgy tűnik, odáig még nem süllyedt az emberiség, hogy önként és dalolva ültessen trójai falovakat meg poloskákat a saját házába. A Google, Apple és Microsoft egyaránt kiállította a maga kis digitális asszisztensét az évek során. Pénzügyi szempontból mindegyikük sora az Alexához hasonlóan alakult.
