Az EU DSA és DMA szabályozásaira válaszképp az Apple szemlátomást megnyitotta kicsit az egyébként totál elzárt falanszterként működő webáruházát. A törvénycsomag értelmében a nagy appstore-tulajdonosok kénytelenek alternatív webáruház választási lehetőségét felajánlani a felhasználók részére, továbbá visszavenni a rendkívül pofátlan részesedési követelményeikből.
Mit is jelent mindez a gyakorlatban?
Az Apple mint monopólium gyakorolja a világ összes valaha legyártott iPhone-jának kontrollját. E telefonokon kizárólag a vállalat hivatalos app-áruháza telepíthető és használható. Bármi más választása akár a garancia azonnali felmondását, vagy a készülék letiltását vonja maga után.
E monopólium kizárólagossága biztosítja, hogy a szoftvervállalatok kizárólag az App Store-n keresztül értékesíthessék szoftvereiket, ahol minden egyes tranzakciót – ide értve az appokon belüli vásárlási lehetőségeket is – 30 százalékos sáppal sújt az Apple. Ennyivel többe kerülnek egyrészt a felhasználóknak a megvásárolt és letöltött szoftverek, másrészt a gyártók ennyi részesedést kötelesek felkínálni az Apple részére, alanyi jogon.
Ez nem megkerülhető, vagy lealkudható összeg, tehát kvázi adókirovásról beszélhetünk. A monopolista magántőke feltalálta az adóztatást és a vámot, holott a libertárius szélhámosok azt hazudozzák, hogy kizárólag az államok vethetnek ki ki nem érdemelt rablóadókat a kiszolgáltatott népességre.
Most hogy ilyen tessék-lássék módon megfelelt az Apple az EU követeléseinek, kiderült, hogy voltaképpen leginkább látszat-megfelelésről van szó, semmint valós és objektíve rendelkezésre álló megnyitásáról a monopolista Appstore-nak.
Az Epic Games külön bejáratú appstore-t szeretne bevezetni az iOs és Mac OS vezérelte eszközökre, melyeken jóval kisebb részesedést követelnek az Apple-nél. Csakhogy az Apple a szoftverfejlesztőkre oktrojált szerződésének apró betűs részében kiköti, hogy azok vagy megalkudnak a monopolvállalattal és továbbra is exkluzivitást biztosítanak a központi App Store részére, vagy pedig annak lehetőségéről lemondván (s így kitöröltetvén a webáruházból) választhatják mondjuk az Epic platformját.
Mindez kvázi azt jelenti, hogy vagy maradnak továbbra is a rablóvámok és adók regnuma alatt, vagy azonnali hatállyal csődbe mennek, mert a felhasználók, kik eddig az appokat az App Store-ból telepítették, nem fogják tudni használni az ebből kiesett appokat, csak ha letöltik a friss verziót egy másik, nyilván újdonságánál fogva nem elterjedt webáruházból.
Az Apple ajánlata így: vagy továbbra is korlátlan rablás-fosztogatás, vagy azonnali éhhalál.
Ijesztő látni a globális rabszolgaság digitális alapokon újjáépülő kibontakozását, dehát ez van.
A fiaskó végett az Epic kész perre vinni az Apple-t az EU-ban, aminek műveletével egy komoly baj van. Nyilván egy Epic méretű, kínai gigatőke pénzelte cégnek van esélye efféle cicaharcok lefolytatására, de mondjuk egy kezdő startup lelkes programozói összeeszkábálta kis webáruháznak semmi.
David Heinemeier Hansson, a Ruby on Rails programozási környezet fejlesztője is megszólalt az ügy kapcsán:
Kezdjük azzal a zsarolási rendszerrel, amely minden nagy fejlesztőt sújt, aki kísértésbe eshet, hogy megpróbálja megtartani alkalmazását az egyik ilyen új alternatív alkalmazásboltban, melyet az EU kényszerített az Apple-re. És vegyük jó példaként a Metát. Csak az Instagram alkalmazásukat több mint 300 millió ember használja Európában. Tegyük fel, hogy a matematika kedvéért 250 millió ilyen van az EU-ban. Annak érdekében, hogy az Instagramot mondjuk egy új Microsoft iOS App Store-ban terjessze, a Metának havonta 11 277 174 dollárt (!!) kellene fizetnie az Apple számára “alapvető technológiai díjként”. Ez évi 135 millió dollár. Csak azért a kiváltságért, hogy az Instagramot egy konkurens áruházba helyezhessék. Nincs külön díj, ha kizárólag az Apple App Store-ban maradnak.
Egy tisztességes bankrabló ennél jóval gálánsabb ajánlattal bombázza a műveletük áldozatául eső fiókok vezetőit. És ne feledjük, hogy nem csak az Insta képezi a Meta tulajdonát, hanem a Facebook, Messenger, Whatsapp és Threads egyaránt. Ezekre egyenként verné az Apple a maga rablóadóit.
Voltaképpen tehát teljesen lehetetlen ama kívánalom beteljesülése, hogy az Apple hagyja az appok gyártóit konkurens webáruházban elhelyezni a maguk termékeit. Mint a legtöbb kapitalista deal esetén: vagy elfogadod feltétel és zokszó nélkül a feltételeket, melyeket a burzsoázia nyújt részedre, vagy vár sok szeretettel a hajléktalanság és az éhhalál.
Az EU tehát elbukott abban, hogy törvénycsomagja által ezt a förtelmes monopóliumot felbontsa, s elkezdje tényleges piaci versenyre kényszeríteni a világ lassan minden államhatalmánál óriásibb befolyással bíró Apple-t. Valószínűleg tehát meddő perlekedések sokasága vár a magát isteni pozícióba emelő vállalatra.
