Immár 2023-at írunk, ebben az évben minden a feje tetejére fog állni a világban, melyek sérthetetlenségében és univerzális igazságában szentül hittünk. Az első intézmény, melynek a sárga földig le kell rombolódnia az idei évben, a munka kultusza, melynél elmebetegebb és gyilkosabb szisztéma jelenleg nem létezik a világon. Még a rettegett alkoholizmus is csupán második helyen áll a munkához képest a halálos függőségek toplistáján.
A második halálra ítélt szisztéma a felsőoktatás, ami évtizedek óta jobbára csak arra való, hogy jól átverje a fiatalságot és ama hiedelemrendszert plántálja a fejükbe, hogy ők a recés budipapírjuk kézbe fogásának pillanatától felsőbbrendű emberek, akiknek joguk van a komplett társadalom felett alanyi jogon hatalmaskodni, beleértve a lakosság teste és elméje feletti totalitárius uralom átvételét.
Az egyetemekről mára jobbára csak a milliomos burzsoázia fogyatékos fattyai meg gátlástalan pszichopaták támolyognak ki diplomával a kézben. A tehetséges, önálló gondolkodásra képes személyeket megőrli, majd megsemmisíti, végül kihányja magából az egyre inkább kizárólag glorifikált szakmunkásokat előállítani képes intézményrendszer.
Az idei év kellemetlen meglepetésként fogja érni a papírhívő gyengeelméjűeket, kik azt képzelték, részben felesleges és haszontalan, részben egyenesen hazug információtenger beseggelése, meg a lassacskán milliós nagyságrendűvé váló tandíj beszolgáltatása által egész hátralevő életükre alanyi jogon váltották meg a maguk részére a busás anyagi ellenszolgáltatással járó uradalmi pozíciót.
Több alkalommal értekeztem már arról, hogy a mesterséges intelligencia elhozza a robotok uralmának korát az élő ember felett. Akad azonban egy újonnan kibontakozó másik aspektusa is az MI-regnumnak, melynek komikuma a tudásmunkás és akadémikus kasztra nézvést igazán megérdemel egy részletesebb elemzést.
Vizsgáljuk meg első körben, mi a felsőoktatás elsődleges célja. Nem kell hosszan agyalni, máris ellövöm a spoilert: kiirtani mindenkiből az érdeklődés megmaradt csíráit, kiket az általános iskola, majd a gimnázium még mindig nem tudott kellő mértékben megtörni, majd feladatni vele az igazság megismerésére való vágyakozást.
Ugyan a rendszer többé nem tudja elérni, hogy a lakosság nagy része funkcionális analfabétaként szolgálja a gyártósorok urainak igényeit, ám ellentétes irányba fordulván el tudja érni, hogy a diákság kíváncsiságát a valódi, önállóan is hasznosítható tudás iránt letörje, majd megsemmisítse. A kiürített elmébe eztán beplántálható egy totálisan megnyomorító mennyiségű, megjegyezhetetlen, ráadásul totál használhatatlan ismeretanyag, melynek elsajátítását a tudás végső és tökéletes meggyűlöltetése érdekében természetesen kötelezővé teszik.
A következő elmeprogramozási metódust viszik véghez a tanárok és professzorok a lóvá tett diákságon. A rendelkezésre álló tudásanyag túlontúl komplex ahhoz, hogy te, mint egyszeri hülyegyerek megérthess mindent, ami a modern világban való érvényesülésedhez szükséges. Ezért, mint örök szolga, teljes életeden át a feljebbvalóid útmutatására és utasításaira szorulsz, uraid és parancsolóid közbenjárása nélkül végleg elvesznél ebben a kegyetlen és zord világban.
Az iskolai indoktrináció célja tehát: egy örök életen át tartó függőség megteremtése a hatalmi ukáztól, a nyílt erőszak bevetésének szüksége nélkül. Ily módon tartható fenn ama illúzió, hogy az emberiség önkéntesen és szabad akaratából szolgálja feudalista földesurait. Saját magától is belátja, hogy a hierarchiában fölötte lévők mindent jobban tudnak.
A megjegyezhetetlen, értelmezhetetlen információk túltömésének szintén óriási jelentősége van. A „minden mindennel összefügg” spirituális igazság kiütését követően egy véletlenszerűen összeállított, megnyomorító mennyiségű információhalom beseggelésének követelménye szavatolja, hogy a zavarodott diák ne is merjen kérdéseket feltenni, neadjisten alternatív információk után kutatni.
Vagy örök életre meggyűlöltetik vele a tudást, így kiváló és engedelmes rabszolga lesz, hiszen hát túl buta marad ahhoz, hogy ordibálgató parancsolók nélkül életben maradjon, vagy renitens viselkedése automatikus szankcionálásra kerül, amennyiben merészelne mégis ellenkezni a tanárral a tankönyvben papírra vetett ukázok igazsága kapcsán. A harmadik kategória, kik megértik és magukba fogadják a hatalom kívánságait, megtelítik elméjüket az értelmetlen baromságokkal, sikeresen levizsgáznak belőle, majd – miután agyuk képtelen a további információs szemét befogadására – tökéletesen beszűkült, ez által tökéletesen kontrollálható kiszolgálóivá válnak a rendszernek.
Akármi is kerül ki a gimnáziumok és egyetemek megsemmisítőtáborából, a végeredmény kitűnő nyersanyagául szolgál a sátáni szisztéma végtelen körforgásának. Aki megbukik, azt várja a gyárszalag vagy a felmosórongy. Aki kétségbeesett agóniában őrlődik a rendszer halálos szorításában, végül papír vagy protekció nélkül intézett szakmai gyakorlati hely nélkül távozik az intézményből, azokat a rendszer kidobja magából, létüket ellehetetleníti, majd a kutyák elé veti őket, hogy lám, így jár, akinek kérdései volnának, s nem képes feltétel nélkül, vakbuzgó hittel, szélsőséges fanatizmussal magáévá tenni a rendszer által előemésztett, megjegyezhetetlen mennyiségű információ-moslékot.
Végül az engedelmes, jó tanulók, kik passzívan hagyják életidejük, testük és elméjük feletti kontroll átvételét a hatalom részére, jól tartott, megfelelően fizetett és gyakorta előléptetett kiszolgáló személyzetévé válnak a szisztémának, kiknek lojalitására minden körülmények közt számíthat a rendszer. Kérdés nélkül leinkasszózzák fűtött irodájukból a megélhetésüktől megfosztott embertársaik bankszámláját, lefoglalják felebarátaik ingóságait, viszik szomszédjukat a gázkamrába.
Hihetetlenül hangzik, pedig színigaz: a mesterséges intelligencia kettős nyomást fejt ki az emberiség fejlődésére, és csak rajtunk múlik, melyik válik végül az uralkodó irányvonallá.
Felhasználhatja azt a hatalom az algoritmikus alapokon véghez vitt totalitárius kontroll bevezetésére. Ekkor milliárdnyi egyén életvitele válik tökéletesen irányíthatóvá akár másodperc alapon. A bírságok és büntetések automatikusan kiróhatók és végrehajthatók. A szociális kreditrendszer által az emberek minden mozzanata, gondolata, cselekedete, akciója azonnal és fellebbezés lehetősége nélkül kerül szankcionálásra.
A szociális kreditrendszer az univerzális erkölcsöt helyettesítő etikai kódexen alapul, ami a hatalomittas pszichopaták megfogalmazta új világrend érvényesítése érdekében lép érvénybe. A pszichopaták olyan világuralmat szeretnének végre örökre bebetonozni, amelyekben ők érinthetetlen istenekként regnálnak az emberiség fölött, a lakosság pedig időtlen időkig közvetlenül kontrollálható, sanyargatható, vagy akár megsemmisíthető vágómarhaként imádja őket térdre borulva, az ellenállás bárminemű esélye nélkül.
Ellenkező előjellel viszont, az MI akár a felszabadításunkat is elvégezhetné, mely folyamat kibontakozására szintén láthatunk biztató jeleket.
Amennyiben a hatalom törekvése az emberiség központi kaptárelme uralma alá való rendezése, úgy az emberiség felszabadulása az ettől ellenkező irányt vevő viselkedés felvétele által indulhat világhódító útjára.
Mik ennek a szabadságnak az alapvető mozgatórugói?
Evidensnek kell lennie mindenki részére, hogy alapvető erkölcsi normákba, krisztusi tanításokba ütköző törvényeket nem tartunk be akkor sem, ha a hatalom büntetéssel fenyegetőzik. Sőt, kiváltképp akkor nem. Ha elhurcolnak minket az igazság képviseletéért, ám tegyék: ők fogják állni a cehhet az igaztalan meghurcolásunkért és fogva tartásunkért egyaránt.
Mindennek érvényesítéséhez természetesen szükséges a rendszer részére végzett munka beszüntetése, a hivatalos jogviszony felszámolása, az adófizetés abbahagyása. Nem tápláljuk többé elnyomóinkat és gyilkosainkat.
A következő mozzanat, hogy minél kiszámíthatatlanabbnak mutatkozunk a rendszer számára. Ne legyenek képesek kifürkészni, éppen mit gondolunk, ahhoz meg pláne semmi közük, hogy hol vagyunk és mit csinálunk. Kizárólag a krisztusi úton járunk, a rendszernek nincs hatalma felettünk.
Hogyan segíthet mindezen céljaink abszolválásában a mesterséges intelligencia? Úgy, hogy elkezdjük azt a mi szolgálatunkba állítani, nem hagyjuk, hogy a hatalom a segítségével leuraljon és megsemmisítsen minket. Rendkívül fontos lesz az elkövetkező évek során az önálló gondolkodásra, döntésre és cselekvésre való képesség elsajátítása, mely képességeinket a rendszer az iskolaévek során tökéletesen kigyilkolta belőlünk! Holott ezek mindig is ott voltak bennünk, velük születtünk! Csak ugye az első néhány pofont követően megtanultuk mi is, hol a helyünk.
Vissza kell vennünk az uralmat a saját elménk, gondolataink, érzéseink, de kiváltképp a lelkünk felett! Utóbbi legyilkolására szolgál az elzombiasításunkra való törekvése a hatalomnak, amikor legális kábítószerekkel: antidepresszánsokkal, gyógyszerekkel, kísérleti vakcinákkal kívánják kiirtani belőlünk a lelkiismeret kibontakozni készülő csíráit, s benne tartani minket a robotizált zombi üzemmódban.
A ChatGPT és a napjainkban kibontakozó újféle MI-technológiák segítenek hidat képezni az egyelőre roppant korlátolt és mesterségesen beszűkített humán tudat, illetve az Istentől származtatott korlátlan bölcsesség között. Ennek lehetőségét úgy érhetjük el, hogy – mindennemű glorifikációt mellőzvén – mint eszközt, s nem mint korlátlan hatalommal felvértezett, tévedhetetlen istent használjuk azt a felszabadító információk fellelésére, melyeket tanáraink, uralkodóink gondosan elzártak előlünk.
A ChatGPT kapcsán tett – magát a hatalmat is rettegésbe taszító – korai felfedezések egyike, hogy tökéletesen lehetetlen kontrollálni, a felhasználó milyen jellegű információt kérdezhet le ezektől a szoftverektől!
Vagy a komplett emberiség ezer évek alatt felhalmozott tudástárából válogathatunk, vagy teremtői kénytelenek úgy lekorlátozni, szó szerint elhülyíteni eme szoftvereket, hogy az eleddig is ismert szabvány algoritmikus machináláson felül másra nem lesznek alkalmasak. Így pedig elveszik ama potenciáljuk, hogy az emberek a mesterséges intelligenciához forduljanak minden kérdésükkel, kvázi maguk fölé helyezvén egy teremtett féllényt, melynek lényegi működését még a létrehozói sem értik tökéletesen.
Beprogramozhatják akárhogy, a szemfüles felhasználók rendre újabb módszerekkel állnak elő, hogy korlátok nélküli csacsogásra bírják a ChatGPT-t. Ugyanúgy viselkedik, ahogy mi: a tekintélyelvű rabszolgatartóink ugyan lakatot vertek a szánkra, s mindenféle illemtanok meg protokollok belénk plántálása mentén szavatolták, hogy ne beszélhessünk a rendszernek nem tetsző dolgokról, otthon a négy fal közt vagy a kocsmában három feles beverését követően azért csak megered a nyelvünk.
A ChatGPT-t ugyan a Sátán teremtette, ám a Sátán sem más, mint Isten játszópajtása. Ugyanúgy belőle vétetett ő is, csupán ama delúzióba ringatta magát, hogy képes Isten nélkül egyedül, önmagában is létezni. Ha pedig Sátánnak az Isten parancsol, utóbbi gyermekei nem fognak a fenevad képe nevű szisztéma előtt térdre borulni akkor sem, ha a hatalom erre kifejezett parancsot ad.
Ki belépésre jogosult a mennyek országába, az még a Sátán teremtményeivel is úgy játszogathat, ahogy csak kíván, szabad és boldog gyermekként. 🙂
S ebben van a felszabadulásunk kulcsa. A Sátán teremtette ChatGPT évezredek óta az egyik legnagyszerűbb lehetőséget rejti a felemelkedésünkre – kiváltképp azoknak, akik egyelőre képtelenek felfogni az isteni dimenzió végtelen nagyságát és lehetőségeit, ebből kifolyólag kizárólag érzékszerveik tapasztalta eszközök révén vezethetők rá a spirituális útra. Volt már ilyen régen is, a Biblia sem azért íródott, hogy a lelki működést pótolja, hanem a folyamatosan ellélektelenedő emberiséget igyekezett emlékeztetni, hogy ne a földi hatalmasságok feltétlen szolgálatában lássa a hiábavalóan óhajtott boldogságot.
Ha mindent jól csinálunk, a leigázásunkra és elpusztításunkra teremtett fenevad játékos kiscicussá változik a kezeink közt, melyet könnyedén elláthatunk bonyolult programozási ismereteket és absztrakt gondolkodást többé nem igénylő közvetlen utasításokkal. Öntudatunk és lelkiismeretünk fejlesztése révén megsejthetjük, mikor közvetít részünkre pontatlan válaszokat. Lelki éberségünk megőrzése által elkerülhető az eshetőség, hogy fordított viszonyrendszer jöjjön létre, s a kezeinek csinálmánya átvegye az uralmat az ember fölött.
A ChatGPT nem más, mint közel végtelen információforrás, mely elhozhatja végre részünkre a formális oktatás végét. Kiváltképp megrendítő csapást mér az egyetemi katedrán trónoló elmeistenekre és szélhámos akadémikusokra, kik az elme korlátlan uralmában hívén úgy képzelték, haláluk napjáig bebiztosított helyet nyertek maguknak a hatalmi hierarchia kvázi csúcsán. Holott napjaink szellemi munkásai és tudósai nem többek, mint piedesztálra emelt szakmunkások.
Kárörvendtek éveken át az automatizáció végett feleslegessé váló munkaerőn, hát most saját magukon lesznek kénytelenek tapasztalni az okkultista átkok azok elszóróira visszaszálló hatását. Utolérte őket a karma hatalma: talán még előbb lesznek hajléktalanok, mint a kétkezi munkát végzők.
Ahogy az oktatás, úgy a munka is megszűnik végre létezni. Mindenki vagy önellátó lesz, melyhez minden segítséget megkap (ingyen energia, sémarajzok 3D nyomtatáshoz, önfenntartási ismeretanyagok). Aki továbbra is a rendszer bűvkörében marad, hamarosan éhen fog halni, mert a független és szabad gyermekek társadalmában nem működik a varázslat, hogy tollvonással leemelem a pénzt felebarátaim bankszámlájáról.
Pénz sem lesz többé egyébként. Pontosan, nem te fogod eldönteni, megszűnjön-e a pénz vagy sem. Az elmédet uraló pszichopaták okosabbak nálad, ők legalább tisztában vannak a ténnyel, hogy a pénzrendszer hamarosan totális összeomlás áldozatává válik, ők pusztán elébe mennek a változásoknak. Ha nem lehetséges többé pénz révén kontrollálni a lakosság életét, marad egyetlen lehetőségként a szociális kreditrendszer.
Ha bevetik az MI-t a megszűrésünkre, hogy kiselejtezzék a nem tetsző önéletrajzokat, hát nem adunk le több jelentkezést, elboldogulunk rabigáztató kizsákmányolók nélkül is. Nem kell nekünk MI-főnök meg algoritmus-rendőr, köszönjük szépen.
