A méhek a természet egyik legfontosabb szereplői, hiszen a beporzás révén hozzájárulnak a növények és az emberi táplálék sokféleségéhez. Serény barátaink azonban világszerte egyre veszélyeztetettebbek számítanak.
Egy új tanulmány szerint a laboratóriumi körülmények között tartott méhek ma már csak feleannyi ideig élnek, mint 50 évvel ezelőtt.
A Marylandi Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a méhek élettartamára a cukorvizes étrend, amelyet gyakorta alkalmaznak a kísérletek során. Azt találták, hogy étrendtől függetlenül a ketrecbe zárt méhek medián élettartama 17,7 nap volt, míg az 1970-es évek hasonló körülményei közt ez még 34,3 napot tett ki. A méhek élettartama tehát 50 százalékkal csökkent az eltelt öt évtized alatt.
A tudósok szerint ez arra utalhat, hogy nem csupán a környezeti tényezők, mint betegségek, paraziták, növényvédő szerek vagy táplálékhiány lehetnek a méhek létének megrövidítői, hanem a genetika is. Lehet, hogy a méhészeti ágazatban alkalmazott tenyésztési módszerek megváltoztatták a méhek génállományát, így csökkentették az ellenálló képességüket és felgyorsították az öregedési folyamatot.
Gyanújukat csak fokozza, hogy mivel a laboratóriumban tartott méhek populációját még azok teljes kifejlődése előtt szeparálták el a többiektől, gyakorlatilag lárva korukban, így a külvilágból származó stresszorok nem játszhattak jelentős szerepet az élettartam befolyásolásában.
A méhek gyorsabb elhullása nem csak a méhészeket érinti hátrányosan, akiknek több kolóniát kell lecserélniük és kevesebb mézet tudnak forgalmazni, hanem az egész ökoszisztémát is. A méhek ugyanis mintegy 80 százalékát porozzák be a világ növényfajainak, melyek közül több fontos táplálékforrás is akad az ember számára. Ha kevesebb a méh, akkor kevesebb virág porzódik be, ami csökkenti a növények termékenységét és sokféleségét. Ez pedig negatívan hat az állatvilágra és az emberi egészségre egyaránt.
Amennyiben nem laborban tenyésztett méhekről beszélünk, genetikai tényezők mellett a klímaváltozás is hozzájárulhat a méhek élettartamának csökkenéséhez. Emiatt ugyanis a méhek számára kedvezőtlenebbé válhatnak a körülmények. A forró, száraz időjárás példának okáért növelheti a méhek kiszáradásának kockázatát.
Fontos, hogy fordítsunk fokozott figyelmet a méhek védelmére, és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy megőrizzük és javítsuk az élőhelyüket, csökkentsük a káros anyagoknak való kitettségüket, és elősegítsük a genetikai sokszínűségüket. A méhek nem csak édes mézet adnak nekünk, hanem életet is.
A méhek élettartamának növelésére számos lépést lehet tenni. Ezek közé tartozik:
A környezetszennyezés csökkentése: A méhek érzékenyek a levegőben és a vízben terjedő szennyező anyagokra. Ezek csökkentése érdekében vissza kell fogni a fosszilis tüzelőanyagok égetését, a műtrágya- és rovarölőszer-használatot, valamint a hulladéklerakást.
Rovarölő szerek használatának csökkentése: A méhek ezek maradványaitól is károsodhatnak. A rovarölő szerek használatának csökkentéséhez olyan növények termesztését célszerű preferálni, amelyek ellenállók a kártevőkkel szemben.
A klímaváltozás hatásainak csökkentése: A klímaváltozás miatt a méhek számára kedvezőtlenebbé válnak a körülmények. A következmények visszafogása érdekében csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, és alkalmazkodási lehetőségeket kidolgozni a folyamatokhoz.
A méhek élettartamának növelése fontos lépés a méhek védelmében és a növényvilág fenntartásában.
