Annak ellenére, hogy továbbra is a Google a világ legnépszerűbb keresőmotorja, és gyakorlatilag semmi más nincs, ami a közelébe érhetne, érdemes megfontolni a napjainkban inkább megszokásból látogatott portál leváltását, mivel egyre több olyan információt szűrnek, cenzúráznak, tüntetnek el a felhasználó szeme elől, melyek megismerésének hiányában akár az életünk is veszélybe sodródhat.
Bár korábban is törekedtek suttyomban a cenzúrára, a Google totalitárius rémuralmának keserű valóságára csak a koronavírus-riogatás időszaka során eszméltek nagyobb tömegek. A háborús rettegtetés alkalmával már csaknem elmondhatjuk, hogy a vak is látja, mekkora förtelmes diktatúrát akar átütni a fejünk felett a hatalom az állítólagosan a mi komfortunk és tudás-gyarapításunk céljából létrehozott technológiai „innovációk” révén.
A Google-nek köszönhetően a független média jobbára elhallgattatásra került, és kizárólag a hivatalos narratívát képviselő hangok, valamint a fizetett reklámok juthatnak el a látogatók képernyőjére.
Igazából ennél is rosszabb a helyzet: nem pusztán a nyílt színi cenzúra szokását gyakorolja a Google. Árnyékbanjaik révén be sem jelentik egy cenzúrázott médium részére az elhallgattatás tényét. Egyszerűen csak elfelejtenek megjelenni az adott weboldalra mutató találatok a keresőben, és az esettel kapcsolatban fogalmatlannak bizonyuló rendszergazdák technikai támogatás címszó alatt legfeljebb egy automatizált válaszüzenetet kaphatnak, mely szerint a Google algoritmusai minden körülmények között a legrelevánsabb találatok megjelentetésére törekednek. Amennyiben a fáradságos munkával összehozott tényfeltáró magazinunk nem szerepel az első oldalak találatai között, nyilván nem fogalmaztunk meg kellőképpen érdekes és releváns cikkeket, melyeket egy lélektelen robot is befogadhatónak tart.
Nem itt áll meg azonban a történet. A Google-algoritmusok véletlenszerűen vesznek ki találatokat akár egy szabálykövető, rendszeres frissítéssel bíró weboldalról is annak kicsikarására, hogy a kispénzű felhasználó fizessen busás összegeket a weblapja előrébb sorolásáért.
Ugyanaz zajlik a technológiai színtéren, ahova a kapitalizmus már jó száz évvel korábban eljutott. A monopoltőkések a pénzdiktátumuk révén megakadályozzák a vállalható konkurencia színre lépését. A tech-szektor mindezt megfejeli azzal, hogy akár jóval áron felül felvásárolnak ígéretes unikornis-startupokat, melyek termékei veszélyt jelenthetnének a hegemón uralmat gyakorló techvállalatok diktatúrájára.
Ott tartottunk tehát, hogy a Google nagy mértékben cenzúrázza az internetet, és e folyamat igazi kárvallottjai pont ama médiumok és kisvállalatok, melyek elindulásához feltétlen szükség volna arra, hogy csilliárd Forintnyi reklámpénz nélkül is láthatók legyenek.
Azt ugyan el kell ismernünk, hogy jelenleg még mindig a Google számít a legjobb, legrelevánsabb találatokat mutató keresőnek, legalábbis amennyiben az őrjöngő cenzúragépezet hatósugarán kívül eső, békésebb keresőszavakkal próbálkozunk. Ugyanakkor eme pozíció egyre kevésbé bizonyul megingathatatlannak, mert még normál keresőszavak esetén is egyre több hulladék találat jelenítődik meg a képernyőnkön, ráadásul akár több százezer vonatkozó hivatkozás esetén is a találati lista véget ér a 10–15. oldalon. Az internet jó 98%-a kezd láthatatlanná válni az emberiség részére, mely jelenség kiváló megágyazója a „halott internet” teória elterjedésének.
Valójában a helyzet még ennél is rosszabb. Nem pusztán robotok, chatbotok és mesterséges algoritmusok uralták el a világhálót, de a fősodratú propagandamédia tartalmainak legnagyobb részét is AI-vezérelt cikkíró algoritmusok állítják össze – mit gondoltok, miért szajkózta minden médium a koronavírus-riogatás idején szóról szóra ugyanazt az ostobaságot? Nem hiszem el, hogy az ilyen Telex-szerű álhírportálok mögött állnak hús-vér emberek.
Itt ugrik a majom a vízbe, ugyanis a mesterséges algoritmusok által összeállított cikkek nyilvánvalóan remek barátságba kerülnek a mesterséges algoritmusok vezérelte keresőrobotokkal. Jól tudják, miféle kulcsszavakat kell elhelyezni a magukat tárgyilagosnak láttató lélektelen írásokban ahhoz, hogy minél előbbre sorolódjanak a találati listán. A valódi, lélekkel rendelkező emberek által szerzett hírek pedig elsüllyednek, vagy rémhírterjesztés vádjának bélyegét hordozván eltűnnek a világhálóról.
Az egyik első lépés a Google hegemóniájának megtörésére, hogy legalább mi, az élő emberek megpróbáljunk vállalható alternatívák után kutakodni. Nem feltétlenül kell kukába hajítanunk a Google-t, amennyiben azonban olyan vérszemre indokot adó kulcsszavakra keresnénk, mint a koronavírus, vagy az orosz–ukrán háború, és szeretnénk két hét múlva is életben maradni, akkor jobb a Google-t messziről elkerülni.
Lássuk, miféle alternatívák léteznek a Google-lel szemben.
Bing és DuckDuckGo
Meglepőnek hathat, hogy e két keresőt egyazon fedél alatt említem, pedig mint kiderült, a korábban legnépszerűbb alternatív keresőnek számító DuckDuckGo nem önálló algoritmust futtat a maga szerverén, hanem egyszerűen a Microsoft üzemeltette Bing-től licenceli azt. Az elmúlt hetekben azzal bukott le a DuckDuckGo, hogy az együttműködés értelmében az sem nem maga rendezgeti a találatokat (vagyis nem elképzelhetetlen azok cenzúrája), sem nem mentesítheti magát a Microsoft által alkalmazott sütiktől és lekövető algoritmusoktól.
Maga a DuckDuckGo tehát szimplán egy glorifikált Bing skin. Szélhámosságaik lelepleződését persze követte a felhasználók elvándorlása a portálról, holott egészen 2022 elejéig a „vírustagadó konteósok” kedvenc és fennen hirdetett weboldala volt.
Mégis megéri olykor elővenni a Bing-et vagy a DuckDuckGo-t a porosodó könyvjelzőink közül, mivel mindennemű hátrányaik ellenére továbbra is sokkal kevésbé cenzúrázzák a találatokat, mint a Google.
A koronavírussal és a vele kapcsolatos keresőszavakkal kapcsolatban például semmiféle komolyabb retorziót nem vezettek be. Az egyetlen témakör, mellyel kapcsolatban nem érdemes a találataikra támaszkodnunk, az orosz–ukrán háború, melyek találatait viszont március óta keményen szűrik és a hivatalos kánonból kiéneklő weboldalak szerzőit a találatok eltüntetésével büntetik.
Egyetlen tulajdonságot találtam még, melyben a Google-höz képest lazábban cenzúrázott Bing jobban muzsikál, és ez egy adott weboldalon belül a találatok relevanciája és változatossága. A saját weboldalammal kapcsolatos különböző szavakra rákeresvén a Bing rendre frissebb találatokkal örvendeztetett meg a Google-nél, ám ami még ennél is jobb, hogy úgy tűnik, a Bing rotálja a találatokat. Ugyanazon keresést lefolytatva minden alkalommal más hivatkozások jelentek meg, ami a látszattal ellentétben egy roppant értékes funkció, így ugyanis számtalan olyan jellegű tartalmat is felfedezhetnek az érdeklődők, melyeknek a Google fogalmazó algoritmusok és fizetett hirdetések uralta első tíz oldalán lehetetlenség volna felbukkanniuk.
A további alternatívákról már csak zanzásítva írnék, mivel magyar felület híján nem számíthatnak idehaza túlontúl zajos sikerre.
Yahoo! Search
A jó öreg Yahoo valaha a legnépszerűbb keresőmotornak számított, aztán KO-val győzött felette a Google.
Lefolytattam benne néhány keresést, és bár a találatok listája nem tűnt cenzúrázottnak, sajnos azok minősége jóval alacsonyabb színvonalat képvisel, mint a Bing esetén. Nehezen jönnek elő a keresett szó szempontjából valóban releváns találatok. Kutakodni, rejtett információkat bányászni szerintem jó vele, más kérdés, kinek akad minderre elegendő türelme.
Yandex
Az orosz keresőmotor leginkább az ex-Szovjetunió területén számít mérvadónak, de azért angol nyelven is elérhető.
Sajnos a találatok listája meglehetősen hitvány, a magyar weboldalak egyáltalán nem szerepelnek elsődleges fókusznak a kiköpött weboldalak szempontjából, így alig-alig sikerült rálelni a releváns tartalmakra. Nagy csalódás. Talán angol nyelvű kereséseknél nagyobb haszna mutatkozik.
Brave Search
Hasonló működési elvvel és kinézettel bír, mint a Google, és annak jól bejáratott keresési módszereit is alkalmazhatjuk benne, ugyanakkor magyar keresőszavak esetén nyugodtan elfelejthetjük.
A találatok enyhén zavaró hatást keltő anarchiát mutatnak. Nem mindig kerülnek friss tartalmak az első oldalakra, ugyanakkor kisebb látogatottságú és alternatív portálok is helyet foglalhatnak rajtuk, ami jó hír.
Összességében csak fanatikusoknak ajánlanám, és kizárólag angol nyelvű keresések lefolytatására.
Qwant
Legnagyobb meglepetésemre ez a kereső, bár társaihoz hasonlóan messze alulmúlja a Bing színvonalat, megfelelő módszereket alkalmazván a keresésre képes a releváns találatok megjelenítésére, akár magyar nyelvű weboldalakról is.
Sajnos a felület nem érhető el magyarul, viszont a Brave-hez hasonlóan működnek benne a Google-nél megszokott módszerek, mint az idézőjelek használata összetett keresésekhez, vagy a „site:” tag alkalmazása adott keresőszó után egy adott weboldal tartalmain belül való vájkáláshoz.
Igazából egy esztétikusabb kinézetű, viszont technikailag kevésbé profi Google-t kapunk. Nekem elnyerte a tetszésemet.
Gibiru
Ez a weboldal sajnos nem túl felhasználóbarát, nem működnek benne a Google-nél ismert keresés módszerek, és magyar találatok szempontjából el is felejthetjük.
Meglepő módon viszont számtalan, konteósnak vagy rémhírterjesztőnk beállított tartalmat listáz az első oldalakon, úgyhogy angol nyelvű kereséseknél meg lehet próbálkozni vele.
Ecosia
Egy kis kuriózum a végére. Állítólag minél többször keresel vele, annál több fa kerül elültetésre. A hivatalos számláló szerint jó 150 milliónál járnak.
Képes a magyar találatok listázására (ugyanakkor nem szűkíthetjük Magyarországról származó weboldalakra a keresést), és olykor meglepően változatos (értsd: „rémhírterjesztő”, „vírustagadó”, „oltásellenes”, „háborútagadó”) találatokat közöl.
Ezzel szemben a weboldal megbízhatósága kétségesnek bizonyul. Gyakoriak a technikai problémák, és a keresés sebessége sem kielégítő. Összességében felemás hatást keltett bennem az Ecosia. Egy próbát mindenképp megér, így mindenki maga láthatja, megfelel-e az igényeinek.
