30 évvel ezelőtt egy szabvány finn egyetemi hallgató, Linus Torvalds a programozóktól megszokott módon személyes hobbiprojektbe fogott. Alkotása, a nyílt forráskódú UNIX rendszeren alapuló Linux még jó egy éven keresztül nem bizonyult működőképes és használható rendszernek, mindenesetre nem adta fel a próbálkozást, és addig toldozta-foldozta a programkódot, mígnem mások részére is alkalmazható, bombabiztos alapokon nyugvó, teljes értékű operációs rendszer nem vált belőle.
Linus a saját magáról elnevezett rendszert kezdetben Freax néven kívánta útjára bocsátani, ám barátai rendre lebeszélték erről, mivel a munkanévként használt Linux, akármilyen egománként hangzott is, jobban illett egy számítógépes programhoz, mint egy amolyan „badass”, menőnek szánt, mégis hozzá nem illő Freax (Szörnyeteg) név. Ráadásul a rendszer eredetét (UNIX, illetve MINIX) is valamelyest felfedte a szerencsés névválasztás.
Így aztán a Linux 1992-ben megkezdhette világhódító útját. Kezdetben a céges világ csapott le rá, akik egyértelműen a fizetős és zárt forráskódú Windows ellenfeleként kívánták azt bevetni, ám az asztali PC-ken soha nem sikerült egyetlen szeletet sem kiharapnia a Windows tortájából. Legfőképp a rendszer bonyolult kezelése, valamint a hozzá írt, a Windowshoz alapból járó programcsomagok (pl. Asztal, Internetböngésző) szétszórtsága miatt a végfelhasználók szempontjából egy soha el nem készülő, nem túl kifinomult, a használhatatlanság peremén vergődő rendszer képét mutatta, hiába volt ingyenes. Ráadásul a PC-játékok terén, melyek végül a 90-es és 2000-es években szülői generációk millióit késztették PC-vásárlására a csemetéik részére, a Windows teljességgel kihívhatatlannak bizonyult.
A háttérben viszont teljesen más pályát futott be a Linux. Amilyen használhatatlannak bizonyult felhasználói szinten, oly mértékben lett kedvence a professzionális környezeteknek (kiváltképp a webszervereknek). Ingyenessége végett, és mert nyílt forráskódjának köszönhetően gyakorlatilag bármilyen „bőrt” rá lehetett varrni, a 2000-es évek elejétől kezdve a set top boxok, modemek, okostévék és háztartási eszközök tömegeinek lett egyébként a felhasználók részére észrevehetetlen alkalmazott szoftverévé.
Végül az áttörést a Google által 2008-ban útjára indított Android hozta el a Linux részére, amely – újfent suttyomban – az átalakított és felhasználókra optimalizált Linux-kód révén milliárdnyi ember farzsebébe csempészte bele az asztali PC-ken félresöpört rendszert.
A Linux 30 éves történelmének mérlege tehát, hogy az asztali PC-k továbbra is maradtak Windows-centrikusak, illetve a számítógépek, valamint okostelefonok prémium szegmensét az Apple Mac OS-e dominálja (mely egyébként szintén ugyanazokon a UNIX-alapokon nyugszik, mint a Linux), minden mást viszont a Linux helyezett szerető karjaiba a lakosság által látogatott weboldalakat szolgáltató webszerverektől kezdve a háztartási elektronikai eszközökön át egészen az okostelefonokig.
A Linux első nyilvánosságra hozott prototípusa az akkori internetes fórumoknak megfelelő BBS-eken 1991. szeptember 17-én látott napvilágot, így egész pontosan 2021. szeptember 17-én töltötte be a 30. születésnapját.
