Szinte lehetetlen elhinni, de alig több mint 30 éve ért véget a világtörténelem ismert leghosszabb háborúja. A Hollandia és a brit Scilly-szigetek között kitört nem éppen véres viszály ugyanis 1651-től 1986-ig, azaz 335 évig tartott, ezzel magasan tartva minden idők leghosszabb háborújának rekordját.
A Scilly-szigetek Anglia részét képezi, és kicsivel több, mint 40 kilométerrel délnyugatra található a Brit-szigettől. Jelenleg alig több, mint 2000-en lakják. Egy amolyan jóárasított Bora Borát tessék elképzelni. 🙂
Ennek a szigetnek Hollandia azért üzent hadat, mert elképzeléseik szerint így revansot vehettek volna az angol király blokádján, aki megakadályozta a holland kereskedőhajók kihajózását az óceánra.
Ezidőtájt zajlott ugyanis az angol polgárháború, melynek keretében a korai demokrata parlamentariánusok hadakoztak az I. Károly királyt támogató royalistákkal. Ebben a küzdelemben Hollandia az esélyesebb demokraták pártjára állt, ezért a royalisták, akik a hollandokat korábban szövetségesükként tudták, kiábrándultságuk okán blokádot hoztak létre ellenük a La Manche csatornán.
1651-re valóban kiverték egész Angliából a royalista csapatokat, az apró Cornwall és a Scilly-szigetek kivételével. Utóbbi biztonságos kikötőként is szolgált a megmaradt királyi flotta számára.
Ekkor a hollandok elérkezettnek látták az időt, hogy kártérítést követeljenek az angol koronától a kereskedelmi veszteségeik jóvátételére. A királypártiak negatív válasza következtében Maarten Tromp-ot, a holland flotta admirálisát 1651 márciusában elküldték a Scilly-szigetekre hadat üzenni.
Végül az akció feleslegesnek bizonyult, mert júniusra az Oliver Cromwell vezette parlamentariánusok végső győzelmet arattak, megadásra kényszerítve a királyi flottát és felszámolva a Hollandia elleni tengeri blokádot. A háború ezért egyetlen áldozatot sem követelt. Egy valamiről azonban megfeledkeztek: Tromp a háború végeztével hazautazott, és Hollandia elfelejtette a Scilly-szigetekhez intézett hadüzenetet semmissé nyilvánítani.
A tévedésre csupán 1985-ben jött rá egy brit történész. Roy Duncan, aki a sziget történelmének kutatása során érdeklődésből kérte ki a Scilly-szigeteki háborúval kapcsolatos iratokat a holland követségtől. Duncan felfedezte, hogy a háború végét nem követte békeszerződés aláírása. Hivatalosan tehát a Scilly-szigetek továbbra is hadban állt Hollandiával.
A kínos szituáció végül szerencsés happy end-et vett: gyorsan behívták Angliába a hollandiai nagykövetet, és 1986. április 17-én közös megegyezéssel aláírták a 335 éves háborút lezáró békeszerződést.
