Bérrettegőknek hívják egyes körökben azon tollforgatókat, akik írói tevékenységüket egyes külső veszedelmekre való figyelemfelhívásra fordítják. Az erőszakos rettegtetés révén alkalmasint sikerrel lehet elterelni a kedves olvasó figyelmét a félelem tárgyától magasabb rendű problémákról.
Az idei ívben, míg a koronavírusra figyelt a világ, 100-nál is több, a globális klímaváltozáshoz társítható katasztrófa történt a nagyvilágban. A Vöröskereszt felhívja a figyelmet, hogy a világ folyására nagyobb veszélyt jelent a klímaválság, mint a koronavírus.
A különféle csapások együttesen 50 millió ember életét tették tönkre, illetve lehetetlenítették el. Bár a koronavírus 1,3 millió áldozata is tragikus veszteség, a klímakatasztrófára biztosan nem lehet feltalálni sem sebtében, sem hosszú évek során kifejlesztett vakcinát. Fokozza a tragédiák súlyát, hogy a természeti katasztrófák többsége napjainkban a szegényebb országok lakóira ró elviselhetetlen terhet. Az ő lábra állásuk egy-egy természeti csapást követően önerőből csaknem lehetetlen. A koronavírusnál ugyanezen reláció fordított: a fejlettebb országok inkább megszenvedték annak következményeit, míg az ázsiai-afrikai nemzetek enyhébb lefolyású lokális járványokkal megúszták a pandémiát.
A Vöröskereszt értekezése szerint sajnos koránt sem érkezik elegendő forrás a szegényebb országok katasztrófáinak helyrehozatalára, sőt, több segítséget kapnak azok, akiknek nincs is szükségük rá:
Elsődleges felelősségünk, hogy védjük a legkiszolgáltatottabb és legsérülékenyebb közösségeket a klímaváltozás veszélyeitől. Kutatásaink bebizonyítják, hogy a világ kollektíven elbukik eme feladatban. Világos elválás van azon területek között, hol a klímakatasztrófa kockázata nagyobb, és ahová a helyreállítási pénzek mennek. Ez a szétszakadás emberéletekbe kerülhet.
